Az Én Városom

bataszek 2015.09.11, 00:00

Bátaszék Várossá avatásának 20-évfordulójának tiszteletére

 

"Az Én Városom"

 

Noha nem születtem én ezen a tájon, 
úgy érkeztem, önként, családdal, sorsháton.
Lázasan tombolt bennem az ifjak heve, 
lelkem reménnyel, szívem tervekkel tele.

Elmúlt negyvenöt hosszú tél a tanúja, 
immár Bátaszéknek vagyok a lakója.
Akkor Bátaszék nagyközségként létezett, 
munkával az ember sokat elérhetett.

E hely az ígéret földje lett számomra, 
tervek útján mentem előre haladva.
Toporogva álltam célom kapujában, 
midőn az összeomlott a változásban.

Ahogy a vihar a fákat tépi-rázza, 
fájdalom a lelkem oly erővel járta.
Elmenni kívántam, de nem tudom, hova, 
hisz itt az otthonom, nekem ez a haza.

Köt az idő, az emlék, és a szeretet, 
a szép, amire az ember büszke lehet.
Imádom Bátaszéket és benne élni,
más hellyel nem tudnám soha felcserélni!

Most húsz éve, hogy lépett egyet előre,
érdeme szerint kis város lett belőle.
Ennek jele egyre jobban mutatkozik, 
a fejlődés bár lassan, de bontakozik.

Büszke vagyok jelenére, múltjára,
négy irányba menő forgalmi útjára.
Pedagógusokra, hagyományőrzőkre, 
sikerekre, a hírnévöregbítőkre.

Az itt élő művészekre, kultúrára,
a városnak minden kedves lakójára.
Jószívű lakosság össze tudott fogni,
nemes célokért készséggel adakozni.

Az ily magasztos tett követendő  példa,
legyen szeretetből örökös babérja.
Kisebb-nagyobb hibák még akadnak,
de mögöttük is jó szándékok lapulnak!

Polgárőrök, tűzoltók szememben nagyok,
hiszen tőlük egyfajta nyugalmat kapok.
Az Orvos gyógyít, így a bajt nem tetézi,
úgy érzem, többnyire jóról lehet regélni.

Köszöntelek, városom, éltessen a jövő,
ezen túl legyél egyre nagyobbra növő.
Legyen sok kerületed, sok munkahellyel,
fiatal lakóid szépszámú gyermekkel.

Bátaszék, 2015.08.17. Czebe Jánosné Kajtor Margit