Felvidék 70 - Kiállítás megnyitó

cikador 2017.11.03, 21:57

Ismét egy háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Bátaszéken, melynek első ünnepi eseménye pénteken délután a "Felvidék 70" című kiállítás megnyitója volt. Idén emlékezünk a 70 évvel ezelőtt történt kitelepítésre, melynek következtében százaknak kellett elhagyni otthonát felvidékről és telepedtek le többek között Bátaszéken. Ez alkalomból nyílt kiállítás a Petőfi Sándor Művelődési Házban, ahol dr. Bozsolik Róbert polgármester köszöntő szavai után a kiállítás Kemény Lajos, Bátaszék Város Önkormányzat Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottságának elnökének beszédével nyílt meg.  A kiállítás megnyitóján énekeltek a Bátaszéki Pedagógus Kórus és somorjai Híd Vegyeskar.

A kiállítás dokumentumkiállítás, melyen olyan dokumentumok láthatók, amelyek például a felvidéki magyarok jogvesztését bizonyítják 1945 után.

 „Kezdve az identitásuk elvesztésével, amikor az egyik napról a másikra Szánya Andrásból Ondrej Szánya, Harcsa Lajosból Ludovit Harcsa vagy Zsidó Erzsébet helyett Alzbeta Zido lett a nevük. Szülőfalujuk Kismányából Mála Mánya, Udvardból Dvori nad Zsitov, Nagysallóból Tekovske Luzany lett. Mind ezek olvashatók a kiállított dokumentumokon: a kitelepítéshez kötelezően kiváltott anyakönyvi kivonatokon, az áttelepítést elrendelő kétnyelvű igazolványokon. A kiállított iratok, fényképek, levelek hűen tükrözik a deportáltak, kitelepítettek mérhetetlen fájdalmát, a szülőföldjükön maradtak félelmeit saját jövőjüket illetően. Kiállítás nemcsak a kitelepítésről szól, de azokról az értékekről is, amit a felvidékről ezer nehézség ellenére is átmentettek. Hitükről, hagyományaikról, lételemükről – a paraszti gazdálkodásról. A Felvidékről Bátaszékre kitelepített családok döntő hányada vallása szerint református volt. A Nagysallóból Bátaszékre került 88 család közöl 84, a Negyedről ide telepített 11 család mindegyike, a kismányai 15 család mindegyike, a Szencről Bátaszékre került 23 család közül 3, míg a többiek, és az Udvardról kitelepített 20 család mindegyike katolikus volt. A bemutatásra kerülő református bibliák, énekeskönyvek és egyéb vallási dokumentumok hűen tükrözik a Felvidékről kitelepítettek érzéseit, viszonyulásait hitükhöz. Nekem, mint aki eddigi aktív életemet iskolában töltöttem, különösen kedvesek voltak azok a tárgyak, amelyeket, szekrényt, ládát, padlást felforgatva találtak a kitelepítettek gyermekei, unokái. Iskolai irkák, tankönyvek, palatábla engednek betekintést a 20. század elemi népiskoláinak életébe. A Bátaszékre telepített felvidéki magyarok elsősorban a mezőgazdálkodással foglalkoztak szülőhelyükön és új lakhelyükön, Bátaszéken is. A kitelepítés idején a kor színvonalánál magasabb szintű gépesítés volt jellemző a Bátaszékre telepített felvidékiek körében. A tehetségesebb, gyakorlottabb gazdák valamilyen módon az új helyzetben is megtalálták a helyüket. Ezt bizonyítja a téeszesítés idején propaganda céllal készült Szabad Föld riport is, amely a kiállítás része. Brigádvezetők, munkaszervezők lettek.  Nem rajtuk, szakértelmükön múlott, hogy kezdetben a tsz-ek nem voltak elég hatékonyak. Mindenesetre nagyon sok felvidéki gazda földje, állatai, mezőgazdasági felszerelése alapozta meg a később jól működő termelő szövetkezet eredményes gazdálkodását.”

A kiállítás megtekinthető a november közepéig a Petőfi Sándor Művelődési Ház nyitvatartási idejében.

Képek