Települési értéktár

0 emlektablak_bataszekentelepulesunkon_megtalalhato_emlektablak:

Emléktáblák BátaszékenTelepülésünkön megtalálható emlékt...

1. Bátaszék, Baross Gábor u. 1/A – Baross Gábor, vasminiszter emléktábla2. Bátaszéki Erdészeti Iroda épülete – Koltay György, erdőmérnök emléktábla3. Bátaszéki Művelődési Ház – Zádor Jenő, zeneszerző emléktábla4. Bátaszéki Polgármesteri Hivatal – Bátaszéki Nemzeti Bizottság tagjai emléktábla5. Bátaszéki Számvevőség épülete – műemlék emléktábla6. Bátaszéki Vasútállomás épülete – Bátaszéki németek kitelepítése emléktábla7. Besigheim játszótér – Spielplatz emléktábla8. Cikádor Általános Iskola – az épület építtetőinek emléktábla9. Cikádor Általános Iskola¬ – kegyeleti emléktábla az 1993. február 12.-ei autóbuszbaleset áldozatainak10. Dr. Csanády György – orvos és magángyűjtemény alapító emléktábla11. II. Géza Gimnázium – „Malenkij Robot” emléktábla12. II. Géza Gimnázium – Lovas M. János, igazgató úr emléktábla13. II. Géza Gimnázium – M. Kir. Áll. Polg. Fiú- és Leányiskola emléktábla14. Iparos Kávézó – Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete emléktábla15. Kalász János Városi Sportcsarnok – akik sokat tettek Bátaszék sportjáért emléktábla16. Katolikus Plébánia – Dr. Hermann István Egyed, premontrei kanonok emléktábla17. Keresztély Gyula Városi Könyvtár – Németh Kálmán emléktábla, a bukovinai székelyek hazatelepítője emléktábla18. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – 1441 Bátaszék-Bátai csata emléktábla19. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – első magyar ciszterci apátság temploma emléktábla20. Piactér – Krisztus kereszt21. Református Imaház – Székely Dezső, a református gyülekezet alapítója emléktábla22. Szentháromság tér – Mansfeld Péter, az ’56-os forradalom legfiatalabb mártírja emléktábla23. Szentlőrinczy ház - Schindler Haus emléktábla24. Vicze János Városi Sportpálya – Dr. Pató József, sportorvos emléktábla25. Vicze János Városi Sportpálya – Novák István, tanár úr emléktáblaBátaszéken fellelhető emléktáblák örökítik meg az itt élőknek és az idelátogató vendégeknek a városunk történelmével kapcsolatos eseményeket, őrzik emlékét az itt élt és munkálkodott személyeknek. Fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy a felnövő generáció tovább tudja örökíteni az igazi értékeket. Megállni egy-egy emléktábla előtt és emlékezni eseményekre, életutakra példa minden ember számára.

0 galli_janos_munkassaga_8829

Galli János munkássága

Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.

0 a_varos_kozpontjaban_talalhato

A város központjában található.

A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.

0 szekely_albert__faora

Székely Albert - Faóra

A millenniumi záró ünnepségsorozat alkalmával került a székely szobába az a faóra, melyet Székely Albert józseffalvi ezermester készített 1943-ban. A mester régi órákat javítgatva tanulta ki az ácsmesterség mellett az órák szerkezetét. Ez után már valóra válthatta álmát, hogy egy 2 méter magas \"szalonórát\" készítsen. Három ilyen óra készült, melyből a tájházban található időrendben a harmadik darab. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szabadkai vásáron bemutatott óráról. Nem készült el teljesen, a külső faragások félbemaradtak, de az óraszerkezet működött. A második világháború eseményei kapcsán az óra Szegeden egy katolikus plébánosnál kötött ki. Innen került a szegedi múzeumhoz, ahol a pincében raktározták. Az évtizedek alatt állapota sokat romlott, megrongálódott. Feliratának egy részét levésték - rendszer-idegennek nyilvánult a kormányzó Horthy Miklósra való hivatkozása miatt. Időközben Székely Albert sem volt olyan helyzetben, hogy tehetett volna valamit az óráért. Péter András Bátaszéki asztalos mester vállalta a felújítást, bár már nem sikerült működőképes állapotba hoznia. A bátaszéki székelység magáénak érzi, hiszen jelképezi számukra az egykori otthont, a sorsközösséget. A tájház látogatóinak egyik kedvence az óra, nagy népszerűségnek örvend mind sorsa, mind művészi értéke miatt.

0 „bataszek_varos_kivalo_pedagogusa”_kitunteto_cim

„Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető cím...

Bátaszék város képviselő – testülete a közoktatás színvonalának emelésére, a pedagógusi tevékenység elismerésére és megbecsülésére „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” elnevezéssel kitüntető címet alapított. A kitüntető cím a város közoktatása, köznevelése területén, bátaszéki intézménynél foglalkoztatott és Bátaszéken dolgozó, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusnak (tanár, tanító, óvónő) ítélhet oda. A cím adományozását a képviselő - testület legalább egy bizottsága, valamint az oktatási intézmény nevelő – testülete kezdeményezheti írásban a megfelelő űrlapon. A kitüntető címmel arany pecsétgyűrű és oklevél jár. Halasiné Bitner Gizella (2002), Neidhardtné Gyarmati Erzsébet (2003), Bátki Erika (2004), Kiss István Lászlóné (2005), Miklósa Istvánné (2006), Papp Zsuzsanna (2007), Sümeginé Szép Mária (2008), Kovácsné Jordán Ilona (2009), Aradi Jánosné (2010), Szabó Éva Mária (2012).A pedagógusi munka legnagyobb öröme, eredményességének legfőbb bizonyítéka az óvodáskorú gyermekek, a diákok sikere, okosodása. Mégis szükség van a nevelési területen kifejtett munka külön elismerésére, a kiemelkedő tevékenység jutalmazására is. A város önkormányzata ezért alapította a „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető címet.

0 martonnapi_fenyunnep_8833

Márton-napi fényünnep

Hagyományosan a városi óvoda szervezésében zajlik a rendezvény. Az 1990-es évek elején az akkori óvoda vezetője, Müller Zsuzsanna Baján látta először a lámpás felvonulást. Ő hozta ezt a szép és megható ünnepet Bátaszékre. Az első évben egy maroknyi csapat indult a szemerkélő esőben rövid útvonalon a templom körül. Ma már több utcahossznyit járnak be a résztvevők a polgárőrök segítségével. Az óvodában a gyerekek életkorának megfelelően az eseményt megelőző hetekben elkezdődik a készülődés az ünnepre való hangolódás. A Márton-napi fényünnep óvodai megvalósítása során a lúd és a lámpás, mint jelképek kapnakközponti szerepet. Feldíszítik a csoportszobákat, lámpásokat készítenek, lúd alakú süteményeket sütnek a nevelők és gondozók segítségével, amiket aztán az ünnepségen a városlakóknak árulnak. Sötétedéskor kezdetét veszi a lámpás felvonulás az utcákon és közben Márton-napi dalokat énekelnek a résztvevők. A vonulókat a lovon ülő Szent Márton – piros köntösben, római katonának öltözve – vezeti. A gyerekek kis műsora valamint a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása színesíti az eseményt. A körmenet után zsíros kenyér, forralt bor és tea várja az ünneplőket.Márton-nap a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás és vigasság megengedett. Ehhez kapcsolódik városunkban a Márton-napi rendezvény. A német nyelvterületről ismert lámpás felvonulással emlékezik a város apraja-nagyja Szent Mártonra, aki a jó cselekedeteket jelképező fénytkívánja eljuttatni mindenkihez. A rendezvény évről-évre egyre több résztvevőt és látogatót vonz, leginkább gyerekek, kisgyermekes családok vesznek részt, de szép számmal vannak jelen az érdeklődő felnőtt városlakók is. Olyan esemény, amely látványos, meghitt és a városunk olyan rétegét mozdítja ki a hétköznapjaiból, akik kisgyermeket nevelnek és ritkán tudnak közösen ünnepelni.

0 ii_geza_gimnazium_epulete_8793

II. Géza Gimnázium épülete

Eredetileg is már iskolának építette a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik. Az akkor száz éves épületet igyekeztek folyamatosan korszerűsíteni. Az elsők között volt egy nyelvi labor kialakítása, ami egy ideig jól funkcionált, de a berendezések elavulása és helyszűke miatt megszüntették. 1970-es években növekedett a terület a gimnázium épülete melletti hivatalsegédi és a hozzá csatlakozó pedagóguslakás lebontásával, illetve a szomszédos telek és az úgynevezett szódásház (kisház) megvásárlásával. Ekkor alakították ki az iskolaparkját. Az épületet tovább korszerűsítették. Étellift készült a menzához, az olajkályhákat központifűtés váltotta fel. A 90-es évek elején a nyelvi labor helyére került a tanári és itt kapott helyet a növekvő állományú könyvtár is, melynek régi helyét a számítástechnika foglalta el. Tornateremhez két fürdőhelyiség készült. A sorozatos beázásoknak véget vetett a tető újracserepezése. 1998-tól jelentős fejlesztések voltak az épületen, berendezési tárgyaiknagy része kicserélődött. 2010-ben hatalmas változás történt az épületen. Az épület bejárata átkerült a jobb oldalra, mely modern külsőt kapott. Nagy tereket hoztak létre a 21. századnak megfelelő technikai megoldásokkal. Az épület szinte teljes belső tere megváltozott, megpróbáltak a modern igényeknek megfelelni. Az utcafront még őrzi a régi iskola épületének emlékét. Az épületet 1878-ban építette a város, amely fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. Azépület homlokzata őrzi a régi idők emlékét.

0 bataszeki_tajhaz__kotar_

Bátaszéki Tájház - Kőtár

„A cikádori apátságtól a bátaszéki plébániatemplomig” címmel régészeti kiállítás tekinthető meg a Bátaszéki Tájház pincéjében. A dr. Valter Ilona vezette ásatások hozták felszínre az első magyar ciszterci templom maradványait. A szentélyben és a kereszthajóban apátok és világi előkelőségek márvány síremlékei álltak. A kiállításon részletek és fotók láthatók ebből a korból. A török-kori leletek két üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a kiállításban. A barokk templom homlokköve és keresztelő kútja több barokk szoborral együtt szintén megtekinthető a kiállításon. A ciszterci apátság feltárása 1994-2001. között zajlott. A feltárt épületrészekből kialakított romkert 2001. augusztus 17-én került felszentelésre. A település fölé magasodó csodálatos új templommal együtt érdemes a romkertet is megtekinteni.

0 bataszek_pro_urbe_dij_8804

Bátaszék Pro Urbe díj

A Pro Urbe Bátaszék elismerés annak a közösségnek vagy magánszemélynek adományozható, amely vagy aki Bátaszék város és lakossága érdekében hasznosmunkásságával járult hozzá a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális, a közigazgatási, vagy a társadalmi élet bármely területének fejlesztéséhez, növelve ezzel a Bátaszék város jó hírét, tekintélyét. Bátaszék Pro Urbe elismerést a város képviselő – testülete legalább egy bizottsága, valamint közösségek erre illetékes szervei kezdeményezhetik írásban. Az elismeréssel bronz emlékplakett és oklevél jár. Gesztesi Károly (1996), Kajsza Józsefné (1996), Tamási Istvánné (1996), Dr. Valter Ilona (1997), Glöckner János (1997), Béres Sándorné (1998), Kunos Ferenc (1998), Monigl Mátyás (2000), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2000), Sümegi József (2000), Topor István (2000), Csukor Árpád (2000), Péter József (2000), Kemény Lajos (2002), Szűcs Tamásné (2004), Rudolf László (2005), Rozsnyai János (2006), Dr. Gerner Éva (2007), Zeyer Imre (2008), Werner Mihály (2008), Mezei Bonifácné (2009), Szabó István (2009), Károlyi Károly József (2010), Kajsza József (2010), Kóbor János (2013) vehették át a díjat. Bátaszék Pro Urbe díj elismerése azoknak, akik elősegítik a város fejlődését és a jó hírét.

0 bardos_lajos_korustalalkozo

Bárdos Lajos Kórustalálkozó

A Bárdos Lajos Zenei Hetek országos fesztivál, melyet 1977 óta minden év április végétől június elejéig terjedő időszakban rendezik meg. Tolna megye is csatlakozott ehhez a rendezvénysorozathoz és 2005 óta Bátaszék szépséges és remek akusztikával bíró Nagyboldogasszony Plébániatemploma ad otthont a kiváló zeneszerző, zenetudós és pedagógus emlékének szentelt rendezvénynek. Tolna megyében működő kórusok és kórusmuzsikát szertők körében népszerű a bátaszéki találkozó. Állandó résztvevő kórusok mellett fellépnek meghívott vendégek is. Bátaszéki Szent Cecília Kórus, a Bátaszéki Pedagógus Kórus, a Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar mellett dunaföldvári, tolnai, szekszárdi, mözsi, paksi, dombóvári, bölcskei, sárbogárdi, siófoki somoralyi, kolozsvári, marosvásárhelyi kórusok is szerepeltek már a találkozón. Az ünnepi hangversenyen felcsendült zeneművek végén a kórusok együtt is énekelnek, Bárdos Lajos Tábortűznél című népszerű művét adják elő. Az összkórust több ízben is Kempelen Tünde (Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója) karnagy vezényelte. A résztvevők emlékplakettet kapnak az ünnepi alkalomból. A léleknek jóleső kórushangverseny után az iskola konyháján készült finom vacsora és a jóízű beszélgetés is jólesik a fellépő kórusok tagjainak.A Bárdos Lajos Kórustalálkozó méltó emléket állít Bárdos Lajos munkásságának. A rendezvény színvonalas lebonyolítása Bátaszék város jó hírnevét öregbíti. A településünkre érkező vendégek és a helyi lakosok olyan zenei élményben részesülhetnek évről évre, mely csak az együttzenélés által jöhet létre. Bárdos Lajost idézve: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.” A kórustalálkozók egyaránt szakmai és munkakapcsolatokat, valamint baráti és lelki kapcsolatokat is magában hordoznak.

0 viragvasarnapi_passiojatek_8817

Virágvasárnapi passiójáték

1999-ben, Sümegi József, gimnáziumi igazgató ötlete alapján határozta el a Bátaszéken működő Szent Cecília Kórus, hogy korabeli jelmezekben, tömegjelenetekkel feleleveníti Jézus életének utolsó, tragikus mozzanatait. Közel száz szereplőt megmozgató misztériumjáték koreográfiáját Sümegi József, az éneket Jagicza József tanította be már az első alkalommal is. A Szent Cecília Kórus énekli az ilyenkor szokásos evangéliumot, amelynek megjelenítésében felnőttek, általános iskolások és középiskolások egyaránt közreműködnek. Minden évben Kajsza Béla látható Jézus szerepében. A misébe ágyazottan kerül bemutatásra a Máté passió misztériumjátéka. 2014-ben a 22. élő passiót láthatták a hívők, mivel a környező településekre és Bátaszék testvérvárosában is bemutatásra került már.Ez az érdekes, látványos és megható Virágvasárnapi passiójáték különleges esemény Bátaszéken. Rengeteg keresztény ember érkezik szerte az országból és külföldről is erre az alkalomra. Az esemény hozzájárul minden hívő ember Húsvétra készüléséhez. A vallásos ember számára fontos, hogy ily módon is átélheti és megértheti Jézus értünk való áldozatát. A keresztény ember közössége és a Húsvét öröme erősödik meg ezen az alkalmon.

0 bataszeki_nemzetisegek_parkja_8788

Bátaszéki Nemzetiségek parkja

A parkot a helyi egyesületek hozták létre az önkormányzat támogatásával, mely a Bátaszékre telepített népcsoportoknak állít emléket. A parkban található öt kopjafára a következő öt helységnév és évszám van rávésve: Józseffalva 1785-1941, Fogadjisten 1776- 1941, Istensegíts 1777-1941, Hadikfalva1785-1941 és Andrásfalva 1786-1941. Ezekből a falvakból érkeztek ide székelyföldről a kitelepített családok. A fő helyen áll a székely kapu. Emellett két másik faragás is található a parkban, a sváb és felvidéki népcsoportokra emlékeztetve a Szekszárd felől Bátaszékre érkezőket. A szép kompozíciót székelyföldi, Gyergyóditróból érkezett fafaragók készítették 2001-ben. Rozsnyai János tervei alapján. Munkatársai: Barabás Zoltán, Bajkó Szabolcs, Csibi István, Pál Levente, Ilyés Sándor,Szabó Árpád, Kinda Csaba, Román Károly, Mezei László, Madaras Szilárd, Páll István, Pobtik K. Gábor, gyergyóditrói fafaragász csoport. Bátaszék kulturális és gazdasági növekedése az itt élő népcsoportok közös munkája nélkül nem jöhetne létre. Ez a park szimbolizálja ezt az együttműködést, mely a parkosítás mellettfolyamatosan gyarapodik.

0 bataszeki_ipartestulet_8787

Bátaszéki Ipartestület

Az 1884. évi ipartörvény szabályozta a kisipari tevékenységet, a kézműves mesterségeket képesítéshez kötötte, valamint kötelezővé tette az ipartestületek a városokban és az olyan községekben, ahol a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma meghaladta a 100 főt. Az ipartestületeket alapszabály szerint szervezték, és a kényszertársulás elvén alapultak. Ezek célja az iparosok közti rend és egyetértés fenntartása, az iparhatóságok támogatása, az iparosok érdekeinek védelme. Bátaszéken 1891-ben alakult meg a Bátaszék és Vidéke Ipartestület 161 taggal. A testület 1900-ban székház céljára egy parasztházat vásárolt Bátaszék központjában, ugyanekkor alapította olvasókörét és létesített segédszállót. A Bátaszéki Ipartestületen belül 1900-ban megalakult Iparos Olvasókör alapszabályában a napi újságok és ipari szaklapok olvasását, felolvasás és társalgás általi önképzést, társas közhasznú mulatságok rendezését és kiváltképpen az ipar fejlesztését tűzte ki célul. Az 1904-ben készült alapszabály ezeket a célokat kibővíti a magyar irodalom ésművészetek pártolásával, a művelődés terjesztésének igényével ipari kiállítások, szakelőadások tartásával.Az ipartestület az 1900-ban megvásárolt parasztházat átalakította, benne olyan színpaddal rendelkező nagytermet alakítottak ki, amely a kor kulturálódási igényeinek nagyban megfelelt. Az olvasókör könyvtára is helyet kapott a házban, az udvaron tekepálya készült, valamint olyan kerthelyiség állt rendelkezésre, ahol színielőadások megtartására és étkezésre is lehetőség volt. A Bátaszéken ez időben működő szépszámú színjátszó csoportok egyikét az ipartestület működtette. Természetesen az iparosok számára kiemelkedően fontos volt az ipari jellegű rendezvények tartása, amelyek szaktanfolyamok, szakvizsgáztatás, szakelőadás, ipari kiállítás formájában zajlottak.Bátaszéken 1925-ben 309 önálló iparos tevékenykedett. 1948-ban, amikor már egy éve zajlott a kitelepítés, az ipartestület 435 bejegyzett tagot számlált, melyek között legnagyobb számban a cipészek, a fodrászok, a kovácsok, az asztalosok, a kőművesek, a sütők és a kötszövők szerepeltek.1949 elején, túl a kitelepítés okozta közvetlen megrázkódtatásokon és a betelepítést követő beilleszkedési nehézségeken, január 27-én, utolsó közgyűlésükön a vezetőtestület lemondott és megalakult a Kisiparosok Országos Szövetségének helyi szervezete. Az Ipartestület közel 125 éve tevékenykedik Bátaszéken, segítve ezzel a település iparát és kézművességét, valamint vállalkozóit.

0 konyvbaratok_klubja_8832

Könyvbarátok Klubja

A Könyvbarát Klub létrehozásának ötlete Zsigmond Bélánétól származott, aki rendszeres könyvtár-látogató volt. Az első összejövetelre 40 meghívót küldtek ki és 22-en mentek el, akik az óta is rendszeres látogatói a klubfoglalkozásoknak. A tagok nyugdíjas pedagógusokból és olvasni szeretőkből áll, akik 1998 óta minden hónapban egyszer találkoznak, egymással töltenek néhány órát. Ezek az alkalmak igen változatosak. Állandó programjuk közé tartozik könyvismertetés, részletek felolvasása és az elmaradhatatlan beszélgetések. Minden év végén közösen is megünneplik a karácsonyt. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, író-olvasó találkozókat szerveznek. Volt kiállításuk a klub működésének dokumentumaiból, rendezvények és kirándulások fotóiból, emlékeikből. A programjaikat gyakran a Keresztély Gyula Városi Könyvtárral együtt, közösen rendezik meg. A megemlékezéseken, irodalmi délutánokon kívül kirándulásokat is szerveznek.Vezetőjük, Csiki Béláné azt vallja, hogy hazánkat, megyénket, közvetlen környezetünket meg kell ismerni. A látnivalók pedig úgy válnak igazán élménnyé, hogy hozzáértő, elkötelezett útikalauzaik vannak, akik kedvesen, szolgálatkészen fogadják őket. Ezek a megismerések teszik értékessé az együttlétüket és a megszerzett ismereteket továbbadhatják az arra fogékony embereknek. Új tagokkal is bővültek az utóbbi időben, ami megerősítés munkájukhoz.A Könyvbarát Klub egyike szeretne lenni azon közösségeknek, ahol az igazi értékek számítanak, ahová érdemes elmenni és jó ott lenni ebben a háborgó, elbizonytalanodó világban. A klub tevékenysége hozzájárul városunk kulturális életéhez. Összefogja az olvasni szerető embereket, akik olvasói élményeiket közösségben is elmesélik gazdagítva ezzel másokat is.

0 kalvaria_kapolna_8768

Kálvária kápolna

Érdekessége, hogy az ország egyetlen síkvidéki kálváriája. Bátaszék határában ez a kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben állt, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. Mai végleges alakját 1811-ben nyerte el, amikor a Kliegl család megépítette családi sírboltját a kápolna keleti oldalán. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magolna térdelő alakja.

0 bataszeki_szamvevoseg_epulete_8759

Bátaszéki Számvevőség épülete

A teréziánumi épületek közül művészi értékben kiemelkedik a Budai út elején álló, egy emeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, később a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. Utcavonalon álló, déli homlokzatával zártsorú beépítéshez csatlakozó, téglalap alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett épület. Utcai homlokzatán enyhén kilépő, háromtengelyes középrizalit, emeletén kettős pilaszterekkel. Bejárata az udvari oldalon, megemelt, mellvédfalas, előtetős előtérből nyílik, alatta pincegádor. Kéttraktusos belső. Pincéje és földszintje csehsüveg boltozatos, az emelet síkmennyezetes, a lépcsőházban dongaboltozat. Építtette a CollegiumTheresianum az alapítványi uradalom számvevőségének központjaként. Valószínűleg 1820-ban fejezték be. Az 1980-as években homlokzatait felújították. Az udvarban, az északi telekhatáron melléképület áll. Helyi műemléki védelem alatt áll.

0 bataszeki_tajhaz_epulete_es_gyujtemenye_8760

Bátaszéki Tájház épülete és gyűjteménye

Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

0 hohmann_matyasne_erzsike_neni_babai

Hohmann Mátyásné, Erzsike néni babái

Hohmann Mátyásné Holecsek Erzsébet születése óta Bátaszéken él. Szülei 5 holdas kisparasztok voltak, gazdagnak a 20-25 holdasokat tartották, így ő leánypajtásai közt szegénynek számított. A fiatal Erzsikének egy rend ruhára futotta. Abban az időben gazdagnak számított az, akinek 4-5 rend ruhája volt. Sok tehenet hajtottak el a szekszárdi vásárba, hogy utána az ára drága és cifra ruha formájába az eladósorban levő leány derekán ringjon. Erzsike néni a 6 elemi elvégzése után egy bolgárkertészetbe dolgozott. Ekkor már a keresetéből ő is vásárolt magának, szép és értékes ruhákat. Ahogy teltek a munkával a hónapok, úgy telt a szekrénye az akkor divatos holmikkal. 1941. október 9-én férjhez ment, az esküvő után kivetkőzött a népviseletből, polgári ruhába kezdett járni. Körülbelül az akkori viszonyoknak megfelelően a ruhák értéke felért egy fél ház árával. Erzsike néni életének meghatározó eseményei voltak ezek. Amikor összekerült Hohmann Mátyással, a szenvedélyes gyűjtő, ezermester kedvenc tárgyai között három nagy hajasbaba is volt. Erzsi néni elhatározta népviseletbe öltözteti őket. Az egyiket eredeti decsi, másikra az idős bátaszéki asszonyok ruháját adta, a harmadiknak meg vett három méter fehér vásznat megegy méter rózsaszín brokátot, s megvarrta kicsiben ugyan azt az ünneplős viseletet, amelyben valaha ő is járt a bátaszéki utcán. Még gyöngysor, nyaklánc, kereszt is került a baba nyakába. Innen indult a gyűjtemény gyarapítása és a mai napig készít felkérésre és saját örömére népviseletbe öltöztetett babákat.Belesajdult az ujjuk, letört a körmük, mire a pergamenkeménységűre merevített vásznat apró ráncokba rakták, hogy aztán vizes ruhát téve rá, valami súllyal lenyomva akár egy hétig is préseljék. Nem is igen bírták egyedül, segítettek egymásnak a szoknya készítésében az asszonyok. Közel húsz éve öltöztet Erzsike néni népviseleti babákat. A babakiállítást megnézők megismerhetik a bátaszéki és környékbeli települések régi hagyományos népviseleteit és betekintést nyernek a ruhakészítés menetébe. Ritkaságnak számít ily módon ápolni a népi értékeinket. TonaArt tagja.

0 bataszeki_pedagogus_korus_8822

Bátaszéki Pedagógus Kórus

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály: A második ének) A Bátaszéki Pedagóguskórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karok kategóriájában arany minősítést értek el. Repertoáruk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Hajdanán egy korán sötétedő őszi estén a Bátaszéki pedagógusok egy maroknyi csapata összegyűlt azzal a szándékkal, hogy a maga szórakoztatására elkezdjenek énekelni. Azt gondoltuk, hogy az együtt éneklés olyan érték, amellyel örömöt szerzünk magunknak, szórakoztatunk másokat, és – szakmai megfontolásból – példát mutatunk a tanítványainknak. Hogy mi minden érték kapcsolódott az énekléshez, azt nehéz lenne felsorolni. Kapcsolatok sokasága teremtődött ezzel. Vendégfogadások és vendéglátások, új ismerősök, barátok. Kórustalálkozók és külföldi utak. A kórussal, a többi Bátaszéki kórussal együtt új szerkezete, műfaja jött létre városunk ünnepeinek, rendezvényeinek. Ünnepi műsorok színesítője, alapja lett a kórusmuzsika. Olyan rendezvények nőttek ki a kórusok fellépéseinek lehetőségeit növelve, mint a karácsonyi hangverseny, a romkerti esték, a Bárdos kórustalálkozó.A Bátaszéki Pedagógus Kórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karokkategóriájában arany minősítést értek el. Repertoárjuk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Bátaszéken aktív kulturális élet folyik. Több kórus tevékenykedik, és minden évben számos hangversennyel színesítik városunk ünnepeit. A Pedagógus Kórus az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy méltó ahhoz a kihíváshoz, melyet az ünnepeken való részvétel jelent. Színes repertoárjuk, szakmailag igényes előadásmódjuk azt eredményezi, hogy legyen, szó bármilyen rendezvényről, azt ünnepélyesebbé, felemelőbbé teszik. Önálló hangversenyeik pedig maradandó élményt jelentenek, városunk zenét szerető polgárainak.

0 stelcz_es_fia_husipari_feldolgozo_kereskedelmi_es_szolgaltato_kft

Stelcz és Fia Húsipari Feldolgozó Kereskedelmi és Szolgá...

A Stelcz és Fia Kft. megalakulásáig hosszú volt az út. Írásos és szóbeli emlékeink alapján bizton állíthatjuk, hogy több mint egy évszázados múlt áll mögöttünk. Igazi hentes dinasztia. Jauch János (1872-1941) Hegyhátmarócon tevékenykedett, mint hentes és mészáros, illetve kocsmáros. Egyik veje, Ritter Vince (1899-1945) hentes és mészáros, kereskedő volt Aparhanton. A háború idején neje és leánya, Borbála folytatta az üzlet vezetését. Ritter Borbála Stelcz Ferenchez (1921-1996) ment feleségül 1953-ban. Férje a legjobb mestereknél tanulta el a hentes és mészáros mesterség fortélyait. Kezdetben Bátaszéken,mint hentes és mészáros, majd az államosítás után a régi szekszárdi vágóhídon üzemvezető helyettesként, később a Népbolt bonyhádi 62. számú húsüzletében dogozott, mint húsboltvezető. Igazi kereskedő volt, vásárlói szerették és tisztelték, \"Becsület és igazságosság\" - ez jellemezte. Erre nevelte fiát, ifj. Stelcz Ferencet is, aki Kaposvárott élelmiszeripari szakközépiskolát végzett, majd a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán húsipari üzemmérnök diplomát szerzett. A főiskola befejeztével rövid ideig Lengyelen tanított, majd az újonnan elkészült Szekszárdi Húskombinátnál dolgozott. 1984-től a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. újbereki húsüzemében kezdetben üzemvezető-helyettesként, majd üzemvezetőként dolgozott. A húsüzem felszámolása után feleségével ifj. Stelcz Ferencnével úgy döntöttek, folytatják a családi hagyományt és saját vállalkozásba kezdenek. Id. Stelcz Ferenc segítségével megalapították a Stelcz és Fia Húsipari Kft-t. 1995. november 23-án a Stelcz és Fia Kft. megkezdte működését 3 fővel és közel 40 féle termékkel. A tradícionális ízek megmaradtak, de mellettük folyamatosan bővül a modern kor igényeihez igazodva a kínálat. A Stelcz- család húsipari tevékenysége több mint száz évre tekint vissza. Mai napig a vevők szolgálatába állnak. A Stelcz és Fia Kft. elődeiktől átvett hagyományos receptúrák alapján készült termékeket gyártanak és forgalmaznak. Azon vevőiknek szeretnénekmegfelelni, akik a minőséget helyezik az ár elé. Hiszik, hogy ezeknek a termékeknek még van piaca.

0 szekely_lazar_amator_fafarago_8802

Székely Lázár amatőr fafaragó

Székely Lázár 1949-ben született, ősei a bukovinai Józseffalváról származnak. A fa szeretete egészen kis korban megmutatkozott, hiszen első kiállítása fafaragóként 1962-ben, a Bátaszéki Általános Iskolában volt. Asztalosnak tanult, 1971-től a bátaszéki Kádár KTSZben dolgozott, ahol díszhordókat faragott. Innentől kezdve aktívan foglakozott faragással. 1975-ben a népművészeti alkotásáért elismerést kapott. 25év szünet után, már nyugdíjasként volt alkalma újra vésőt fogni. Azóta is nagy kedvel és lelkesedéssel készít szebbnél-szebb tárgyakat ajándékba és eladásra is. Különleges élményt jelent számára, ha másokkal is megoszthatja alkotásait, melyek között vannak faliképek, dobozok, fogasok, gyertyatartók, dísz- és használati tárgyak. Ezek alapanyagai a tölgy, a dió és a hárs. Munkái Magyarországon és a világ számos pontján megtalálhatók, így Angliában, Németországban, Belgiumban, Ausztráliában és Tajvanon is.Székely Lázár fafaragó munkái mind egyedi és kézzel készítettek. Saját bevallása szerint szívében, lelkében és álmában is farag. Ezt a lelkesedést, elhivatottságot érdemes a fiataloknak átadni. Ebben nagy szerepe van a bátaszéki Keresztély Gyula Városi könyvtár Mini Galériájának. Itt kap helyet évente az újabb és újabb alkotások kiállításához. Lehetősége lett volna máshol élni és alkotni, de a szíve Bátaszékért dobog a mai napig. Otthonában állandó kiállítás várja a bejelentkezőket.

0 szekely_kalvaria:_fatablak_8779

Székely Kálvária: Fatáblák

A 14 stációt Székely Albert és a józseffalvi fafaragók, Szedlák Lajos vezetésével faragták ki hársfából Bácsjózseffalván, a Németh Kálmán által megálmodott versekkel és képekkel. Korábban a táblaképek fele a Völgységi Múzeumban, másik része a Székely Házban volt látható. 2007-ben kerültek Bátaszékre. Története: \"A székelység útja Jézus keresztútja. Lelkünk sohse csügged, habár tettünk vérben ázik tejúttól a golgotáig.\" A fatáblák egyik alkotója Székely Albert, aki itt élt és alkotott Bátaszéken. Másik gyönyörű alkotása a faóra, amely szintén itt található Bátaszéken a Tájházban.

0 egyhaztorteneti_gyujtemeny_8765

Egyháztörténeti gyűjtemény

A bátaszéki Nagyboldogasszony plébániatemplom helyet ad egy jelentős egyháztörténeti gyűjteménynek, mely 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A gyűjtemény textileket, könyveket, szobrokat, ötvös tárgyakat, berendezési tárgyakat, képeket és apró vallásos tárgyakat mutat be. Figyelemre méltó a zászlógyűjtemény, Bátaszék legrégebbi könyvei itt találhatók, például egy 1728-ban megjelent Kollonich Zsigmond érsek-apát sajátkezű dedikálásával ellátott példány. Ugyancsak itt található a lebontott régi templom szobrai közül Zakariás és Anna próféták a főoltár építményéről, s Szent Borbála szobra, míg a népies ihletésű piéta a Mária kápolnából került a kiállításra. Figyelmet érdemel az a szép barokk kereszt, amely ugyancsak a kápolnából származik. Az ötvös tárgyak közül keresztek, kelyhek, szentségtartók és ereklyetartók érdemelnek figyelmet, s ugyancsak itt található a Kálvária kápolna néhány megmaradt berendezési tárgya.

0 bataszekiek_barati_kore_8823

Bátaszékiek Baráti Köre

Mára egynapossá rövidült, de annál tartalmasabb összejövetelre nem csak Magyarországról, hanem külföldre elszármazott bátaszékiek is eljönnek. Alkalmanként közel 200 fő érkezik Bátaszékre. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik és beszámolókkal folytatódik. A Bátaszékiek Baráti Köre ünnepségére egybegyűltek tájékoztatást kapnak az előző találkozásuk óta eltelt időszak vezetőségi munkájáról, amihez a tagok hozzászólása és javaslatai kapcsolódnak. Béres Sándorné „örökös” titkár beszámol és tájékoztatja a tagokat a város gyarapodásáról, az elért eredményekről, tervekről, anyagi lehetőségekről. A hivatalos beszéd után változatos program várja a résztvevőket. Kulturális rendezvény keretén belül orgonakoncerten, színházi előadáson, táncbemutatókon, kórushangversenyen, kiállításokon vesznek részt az elszármazottak. Városnézés keretében megtekintik a felújítási munkálatokat, melyhez nagyban hozzájárulnak a Baráti Kör tagjai is. Az eseményt fehér asztal mellett, a Bátaszéken élő népcsoportok gasztronómiai jellegzetességeinek kóstolásával fejezik be. A Bátaszékiek Baráti Körének két kiadványa van: Az én Bátaszékem és a Bátaszéki Napló. A kör fennmaradásának komoly feltétele az, ha a tagságban és vezetésében is szerepet kapnak a fiatalok. Ez a fő feladatuk most. Az idős tagokat kérik, hogy hozzák magukkal gyermekeiket, unokáikat. Őket szeretnék érzelmileg megfogni, hogy Bátaszékhez fűződő kötődésük megerősödjön, identitásuk kialakuljon és akkor a baráti kör jövője is biztosított.Hihetetlen ragaszkodásról adnak tanubizonyságot minden egyes találkozásuk alkalmával a Bátaszékiek Baráti Körének tagjai 1986 óta. Azok az emberek, akiket az élet szülőfalujukból más vidékre, más országba sodort, és azok az emberek, akik itthon maradtak, akik minden 2. évben nagy-nagy szeretettel látják vendégül a Bátaszékről elszármazottakat. A Bátaszékiek Baráti Köre civil szervezet, amely nem csak az elszármazottaké, hanem minden bátaszékié. Kemény Lajos a Kör elnöke vallja az elszármazottak találkozójának helyi történelmi jelentősége van abban, hogy a spontán ki nem építhető kapcsolatoknak katalizátora volt az elmúlt majd három évtizedben. A szervezet támogatja a helyi emlékek felújítását, tárgyi emlékek megőrzését. Ápolja a családi, baráti kapcsolatok fennmaradását. „ A múlt erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!”

0 nagy_laszlo_honvedfelszerelesgyujtemenye

Nagy László honvédfelszerelés-gyűjteménye

Nagy László gyűjtőszenvedélye 20 évre nyúlik vissza, amikor kiskamasz korában Bátán, a padláson megtalálta dédapja által hazahozott vésett ágyúhüvelyt. A történelem, a háborúk érdekelték, olvasott, keresgélt róluk könyvekben. Amikor egyszer-egyszer előkerültek hadtörténeti tárgyak a padlásokról az ismerősök odahozták hozzá, tudták, hogy nála jó kezekben vannak. Így szépen lassan gyarapodott László gyűjteménye. Később már saját kezűleg is kutatott a föld mélyén rejlő háborús tárgyak után. Horthy-korszak és a II. világháború magyar hadseregében használt felszereléseket találjuk a gyűjteményében. Fényképek, kitüntetések, halotti értesítők, térképek, levelek és képeslapok a frontvonalból, hatástalanított karabélyok, puskák, szuronyok vannak a birtokában. A gyűjtő kiemelten kutatta a Margit vonalat, az ott talált ásott magyar vonatkozású tárgyakat is meg lehet tekinteni.Bátaszék egyedülálló gyűjteménnyel gazdagabb Nagy László odaadó munkája által. Városunkban kiállítást szerveztek tárgyaiból a doni katasztrófa 70. vfordulójára, ahol hatalmas volt az érdeklődés. Nagy László számára külön öröm volt, hogy az általános iskola tanárai milyen sok osztályt elvittek megtekinteni a gyűjteményét. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyerekek a történelem közelébe kerüljenek, bízik abban, hogy kiállításával sikerül egy kicsit a szemléletüket formálni és máshogy tekintenek hőseinkre, új példaképeket találnak maguknak. Úgy véli ez ma az egyik legfontosabb feladat. Az idősek számára ez a gyűjtemény tragikus kort idéz fel, de ugyanakkor őrzi a háborúban odaveszett családtagok emlékét.

0 euromoka_8826

Euromóka

Németül Jugenspiele, franciául Jeux d’amite, szlovákul Eurohry, magyarul pedig EuroMóka. Ez a neve az Európa fiataljait megmozgató nemzetközi versengésnek. Az immár hagyománnyá vált EuroMóka,1982-óta tartó rendezvénysorozat, melyen a szlovák Nagysalló, az erdélyi Gyergyóditró, a német Besigheim, a francia Ay de Champagne illetve Conde városok és a magyar Bátaszék (korábban az angliai Newton Abbot és a belga Quaregnon is) versenyzői gyűlnek össze. A rendezvényt mindig más városban tartják, településünk 1999, 2005 és 2010-ben rendezte meg a játékokat. A vetélkedőre pályázati felhívás útján lehet jelentkezni, melynek kritériuma a versenyző bármely területen elért kiemelkedő teljesítménye, sokoldalúsága, ügyessége, kapcsolatteremtő képessége és életkora. A rendezvény fő száma a mókás vetélkedő, mely kirándulásokkal, hagyományőrző ételek kóstolásával és szórakozással fűszerezett. A csapatok a helyi sportpályán gyűlnek össze, hogy ügyességi vetélkedőben mérjék össze erejüket. A játékban a feladatok különböző színes kavalkádja ismerhető fel, egy-egy nemzetre jellemző szokások humoros felelevenítése, így például a paraszt szörf, arcfestés, huszáros öltöztetés, szüretelés, májusfaállítás, vasfüggöny lebontás, fa és virágültetés, szalmabála öltöztetés. A játék végeztével a csapatok összegyűlnek egy közös beszélgetésre, majd mindenki hazaindul. Az EuroMóka vetélkedő nagy fontossággal bír a partnerkapcsolatok ápolására. Ezek a játékok lehetőséget adnak a partnervárosok és lakóik megismeréséhez. A fiatalok nem csak a külföldi településeket, azok hagyományait ismerik meg az utazások során, hanem az itthon megszerzett nyelvtudásukat is kamatoztathatják. „Együtt - sokféleképpen”, híven tükrözi a vidám, többnyelvű sokaság együttlétét. Ránk is igaz a híressé vált olimpiai mondás, miszerint: A játékoknak pedig folytatódnia kell.

0 bataszeki_katolikus_plebania_epulete

Bátaszéki katolikus plébánia épülete

A klasszicista stílusban épült plébánia1899- 1903 között a Nagyboldogasszony plébániatemplommal együtt készült el. A régi plébánia helyére épült, ahol 1728-ban Jány Jakab Ferdinánd-apátot meggyilkolták. A plébánia szilárd anyagból épült, 6 szobás, szűk konyhával és kamrával.Helyi építészeti érték, egyrészt elhelyezkedése, másrészt építészeti stílusa miatt. Az épület egyik különlegessége a kémények, melyek kis házakra emlékeztetnek.

0 elter_istvanne_pecsi_erzsebet_(mama)_amator_festomuvesz

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet (MAMA) amatőr festőművész...

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet 1927-ben Bátaszéken született, szegény családba. Itt járt iskolába is, ahol már korán megmutatkozott kézügyessége, amit férjhezmenetele után gyerekeinél hasznosította. Ekkor varrt, hímzett. Ledolgozta éveit majd férje halála után 70 évesen kezdett el festeni. Mindent kipróbált, grafikát, pasztellt, vízfestéket, végül az olajfestést választotta. A kezdeti próbálkozások után a siker hamar jött. Számos tv riport,kiállítások sora jött. Először Szekszárdon mutatkozott be önálló kiállítással. Legnagyobb sikerei közt szerepel, hogy eljutottak képei a Budapesti Vigadóba, Vajdahunyad várába. Magyarország számos településén láthatták már festményeit mint Pákozd, Hatvan, Pataki körgaléria. Külföldön, Belgiumban mutattál be munkáit. Bátaszéken, szülővárosában számos válogatott kiállítása volt már. Mama ma is aktívan dolgozik. A TolnaArt tagja. „Mama”, a festményeket ilyen egyszerűen írja alá Elter Istvánné, mintha csak családjának, szeretteinek rajzolta volna őket. A későn jött csoda képek sokaságát tárta elénk, bizonyságul arra, hogy a tehetség az élet bármely szakaszában felszínre kerülhet. Nyugdíjas éveiben megvalósíthatja szíve legmélyén eddig nyugvó álmait is. Fest, rajzol, mindannyiunk és saját örömére, ez ad idős korában értelmet a múló napoknak, éveknek. Példát mutatva és adva ezzel másoknak is.

0 fenyo_kupa_8828

Fenyő Kupa

1982-ben Bátaszék nagyközség vezetői és sportbarátai létrehozták a Fenyő Kupát. Első két évben az eseményt Dunaszekcsőn illetve Decsen rendezték, majd beköltözött a verseny Bátaszék szép, új sportcsarnokába. A sportesemény létjogosultságát semmi nem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2014-ben már a XXXII. Fenyő Kupa került megrendezésre. Az esemény minden év december 27-30-a között megtölti a sportcsarnokot. A négy nap alatt – különösen 30-án -, a döntő napján valóságos karnevált varázsol a terembe. Ismerősök találkozóhelye, akik az amatőr csapatokban küzdenek, a profi ligában pedig térségünk igazolt futballistái, a bátaszéki kötődésű NB-s játékosokkal együtt baráti csapatokat alakítva mérkőznek a győzelemért. 2014-ben 12 csapat mérkőzött egymással. A futballrajongók naponta 20-20 mérkőzést nézhettek végig.A Fenyő Kupa rendezvény népszerűsége a kezdetektől töretlen, felfele ívelő pályán tartja magát a labdarúgás szerelmesei körében. Ez a rendezvény biztosítja Bátaszék és környékének a holt szezonbeli tömegsport lehetőségét.

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 szaniel_imre:_a_vilag_kozepe_(konyv)

Szániel Imre: A világ közepe (könyv)

Egyedülálló novelláskötet, mely Bátaszék és környéke helytörténetét mutatja be. Egy könyv \"a múlt század első felének Bátaszékéről, a kicsi faluról, és annak szorgalmas egymás mellett élő, de de szinte együtt lélegző sokszínű népéről, magyarokról, székelyekről, svábokról.\"A kötet minden novellájába, meséjébe beleszövődik Bátaszék és környéke lakóinak mindennapi élete, a régi utcák, épületek, mesterségek egyedülálló hangulata.

0 szekely_disznovagas_8834

Székely disznóvágás

„ Körbe jár a butykos, jó pálinka benne, kell is a bátorság ily cselekedetre.” Visszaemlékezve a múltra, visszamenve az időben, télvíz idején farsangkor kikerekedett disznók sivalkodtak a böllér kése alatt. Mára azonban egyre több ház akad, ahol már csak emlékekben ríkatják a disznót. Ezt a folyamatot próbálják tompítani minden évben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének tagjai és szimpatizánsaiból alakult csapata a Ferenc-házban. A hagyományt úgy próbálják megőrizni, hogy elkészítik az elődeik által is készített ételeket, és az általuk használt fűszerekkel ízesítik azokat. Ilyen ételek például: a pecsenye, sültmáj, pörkölt, málé, orjaleves, galuska (töltött káposzta), sült hurka, kolbász, savanyú mártás (macskanadrág), böjt idején cibereleves, süteménynek a fánk és a kútban kelt kalács, valamint az elmaradhatatlan köménymagos pálinka. Használt fűszereik: a feketebors, majoránna, csombor, kapor és a lestyán. Az igyekezet meghozza gyümölcsét, melynek eredménye a finom vacsora, amit jó társaságban, beszélgetve fogyasztanak el a vendégek. A rendezvényen próbálnak kedvet csinálni, népszerűsíteni, ápolni a népcsoportokra jellemző gasztronómiai szokásokat. A hagyományt viszik színre, büszkén mutogatván, hogyan is volt régen. „Isten áldja meg a disznót, s a gazdáját!”

0 csiki_janos_amator_festomuvesz_8790

Csiki János amatőr festőművész

1962. március 31-én születtet Szekszárdon. Bátaszéken lakik, ahol a gimnáziumi érettségi megszerzése után mozdonyvezetőként dolgozik a bátaszéki MÁV-nál. Gyerekkora óta rajzol, fest autodidakta módon. 1988-ban az Országos Vasutas Képzőművészeti kiállításon jelent meg először a nagyközönség előtt. 1989-ben a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázaton vett részt. Ugyanebben az évben alakult meg az Art\'999 Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület, melynek alapító tagja. Minden közös kiállításon és több egyéb csoportos kiállításon szerepelnek alkotásai. Képeit Bátaszéken, Várdombon,Bonyhádon, Pécsen, Foktőn is láthatta a nagyközönség. Munkája fontosabb elismerésének érzi az 1995-ben, a Babits Mihály Művelődési Ház 25 éves évfordulóján megrendezett kiállításon kapott jutalmat és különdíjat, valamint az 1996-ban, az 1100 év Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Tárlatán való részvételt a szekszárdi Művészetek Házában. Megrendelésre és ajándékba is nagyon szívesen dolgozik, sok bátaszéki otthonban található a falon Csiki János által festett kép. Bátaszék több épületén az ő általa készített festmények láthatók. Különleges munkái a motorkerékpárokra festett minták. A festészet olyan műfaj, melyhez nem kell feltétlenül személyes kapcsolatba kerülni az alkotónak és a nézőnek. Éppen ezért olyan értéket képviselnek ezek a szép festmények, melyek ízlést formálnak közvetve és közvetlenül is a településen élők és az idelátogatók számára. Alkotásaival szeretne szépet adni az embereknek, de nem áll tőle távol a megdöbbentés sem. Művei önmagukért beszélnek.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar__mini_galeria_rendezvenysorozat

Keresztély Gyula Városi Könyvtár - Mini Galéria rendezvé...

A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria rendezvénysorozata 2003 őszén indult útjára. Az ötlet, majd a megvalósítás a könyvtár dolgozóinak köszönhető. Szerettek volna helyet és lehetőséget adni azoknak a Bátaszéken élő amatőr művészeknek, gyűjtőknek, kézimunkázóknak, akik szívesen bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek. A Galéria folyamatosan, hónapról hónapra változó tartalommal tekinthető meg. Jellemzői, hogy nincs megnyitó ünnepség, de mindig van vendégkönyv, melybe a látogatók beleírhatják véleményeiket, benyomásaikat, kritikáikat. A kiállítás a bemutatkozáson kívül bíztatást is ad a kiállító számára, amit különösen fontosnak tartanak a könyvtár dolgozói. Nem titkolt szándékuk volt a Galéria létrehozóinak az sem, hogy a színes és változatos tartalmú tárlattal újra és újra becsalogassák az embereket a könyvtárba. A Mini Galéria anyaga java részt kézimunkákból áll, annak mindenféle válfaja, ami azt tanúsítja, hogy nem ment ki a divatból ez a fajta hagyományápolás sem. Igyekeznek az ünnepekhez kapcsolódó tartalmat is megmutatni a szervezők, mint karácsonykor a mézeskalácsos, de ilyen alkalom volt 2010- ben Bátaszék várossá nyilvánításának 15. évfordulójára rendezett kiállítás is. Éves szinten 1-2 kiemelkedően nívós bemutatkozást láthatnak a könyvtárba látogatók, de érdekesség, hogy nem mindig ezek a tárlatok a legsikeresebbek. Nincs korhatára sem a kiállítóknak sem pedig a nézőknek. Mindenkit szeretettel fogad a Mini Galéria programsorozatába, hiszen volt olyan alkalom is, amikor születésnapi ajándékba kapta valaki a családjától a bemutatkozás lehetőségét. A Mini Galéria egyedülálló rendezvénysorozat Magyarországon. 2003 őszétől minden hónapban új tárlatot nézhetnek meg a Mini Galériába látogatók. Sikerére jellemző, hogy a mai napig sem fogytak el a Bátaszék és környékén élő kiállítók. A nagy sikerre való tekintettel és elismerésnek köszönhetően ma már nem csak a könyvtár megkeresésre állítanak ki a bemutatkozni vágyók, hanem célzottan a Keresztély Gyula Városi Könyvtárat keresik fel, mert itt szeretnék megmutatni magukat és tárgyaikat.

0 bataszeki_punkosdi_retesfesztival_8806

Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál

2010-ben a gasztronómiai estek egyre növekvő létszámából levonva a következtetést: az emberekhez a hasukon keresztül vezet az út! A nemzetiségek asztalain mindig ott a rétes, ami biztosan azonnal elfogy. Innen jött az ötlet, hogy legyen a rétesnek is ünnepe. A bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület, a Német Kisebbségi Önkormányzat, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és sok-sok szorgalmas asszony segítségével elindult útjára a Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál rendezvénysorozat. Első alkalommal a város Tájházában került megrendezésre az esemény, de az óta kinőtte magát és ma már a piactér ad otthont a réteseknek és a vendégeknek. Színes programokkal várják az érdeklődőket. Az ünnepi szentmise után hagyományosan a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar adja a térzenét a templom kertjében. A szervezők állandó fellépőkkel, sok zenével és tánccal, helyi kézművesek kirakodóvásárával színesítik évről évre ezt az alkalmat. Kicsiknek és nagyoknak is akad elfoglaltság nem csak a színpadon, hanem a nézőtéren is. A program része a Rajz- és Fotókiállítás, mely a város óvodásainak, iskolásainak és minden ügyes kezű bátaszékinek a munkáját dicséri. A 2013-as évben első alkalommal – hagyományteremtő céllal – Pünkösdi Fúvóstalálkozót szerveztek a rétesfesztivál keretében, nagy sikerrel, így 2014-ben már második alkalommal kerül be a programok közé. A Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál a város nagyszabású rendezvénysorozata, melyen a magyar és sváb hagyományokat ápolják és tartják életben. A rétest mindenki szereti és hozzá a színes, érdekes és értékes programok nélkülözhetetlenek egy mai kisváros életében.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar_epulete_8770

Keresztély Gyula Városi Könyvtár épülete

Kollonich Zsigmond érsek-apát halála után Mária Terézia az egyesített bátaszék-bátai apátságot a bécsi Teréziánumi Lovag Akadémiának adományozta (1751. október 4.) az ott nevelkedő magyar ifjak eltartására. Erre szolgált 1938-ig, amikor a németek lerohanták Ausztriát és az akadémia megszűnt. Az alapítványi birtokot előbb az akadémia, később a Magyar Közoktatási Minisztérium kezelte az I. világháborúig, utána bérbe adta. A Teréziánum egyik adminisztrációs központját Bátaszéken hozta létre, s a birtokok kezelésével a bonyhádi eredetű Kliegl családot bízta meg, akik hosszú ideig vezették. A Teréziánum több műemlék jellegű épületet is emelt városunkban. Az uradalom épületei közül ki kell emelnünk a mai könyvtár épületét, melynek két utcai boltozott szobája eredeti szépségében maradt ránk. A 18. századi épület egyik termének mennyezetét díszítő stukkók is láthatóak, egy szobát pedig lizéna díszít.

0 bataszeki_lany_vagyok_zenemuhires_varos_bataszek_csokra_termettek_a_szep_lanyok

Bátaszéki lány vagyok /zeneműHíres város Bátaszék, csókr...

Minden asszony lánya szép, így hát én se sokat tréfálok.Ránéztem egy legényre a szívem feldobogott ő érte.Bátaszéki állomás a csók nem is olyan fene rossz szokás./:Az a legény vessen ugyan magára, aki átjár udvarolni Bajára.Arról híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/ Bátaszéki lány vagyok sej, haj kint lakom az alvégen.Régi rózsám elhagyott, nem baj van helyette más nékem.Bátaszéken szép szokás, egymást éri a szerelmi vallomás.És a lányok jól tudják, udvarlásnak vége majd a házasság./:Belém szeret, megkéri a kezemet, hozzám simul, elrabolja szívemet.Erről híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/Kategóriájában, a cigányzenétől a csárdásig, a magyar nótától a lakodalmas zenéig sorolható.Gyulai Erzsi az, aki,(ahogy a közönség szokta mondani), „szép barna hangjával”, nagy szeretettel énekli. Ez az egyik legismertebb dala. Az eredetéről, szerzőjéről nem tudunk, szájhagyományként adták át egymásnak a dallamot és a szöveget a bátaszéki emberek. Lakodalmakkor a zenészek előszeretettel játsszák a mai napig. „ A csend után a kifejezhetetlennek a kifejezéséhez a zene áll a legközelebb.” Legyen ez a dal, a Bátaszéki lakosok legszebb dala.

0 cikadori_apatsag_romkert_8763

Cikádori Apátság Romkert

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411- ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort.1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903- ban aztán új, neogótikus templom épült. A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

0 szentlorinczy_haz

Szentlőrinczy ház

A Szentlőrinczy-féle ház nevét építettjéről, dr. Szentlőrinczy Gézáról kapta, aki 1922-től 1984-ig orvosként Bátaszéken élt és tevékenykedett Az épület Bátaszék város főutcájának méltó éke. Patinás, polgári jellege meghatározó része a városképnek. Nagy kapubejárója, különlegesen kitéglázott utcai frontja kiemeli környezetéből. A lakóházhoz több melléképület is tartozik. A lakórész öt szobából áll, fűtése radiátoros gázfűtés, de egyes helyiségekben szilárd tüzelésű csempekályha valamint öntvény kandalló is működik. Az épület örökösei Schindler Helmut és Schindler Elfriede Bertha felajánlották a lakóházat az önkormányzat részére, azon feltételek mellett, hogy az további értékesítésre, ajándékozásra nem kerül, közösségi célra hasznosítsák és nevét Schindler-házra kereszteljék. Nem csak a lakóház, hanem építtetőjének munkássága is különleges értékkel bír a városunk és közösségünk életében.

0 glockner_janos_eletmuve

Glöckner János életműve

Glöckner János Mórágyon 1934-ben született, magyarországi német családban. A tánc iránti érdeklődése, fogékonysága már egészen fiatal korában megnyilvánult, hiszen néhány évesen már leutánozta jól táncoló dédapját. Ez a kisfiú felnőtt, és egész életét meghatározták ezek a mozdulatok, az ősök és hagyományaik iránti tisztelet. Első német csoportját Baján irányította, majd 1976 őszén Mórágyra hívták. 1977-ben a bátaszéki művelődési ház vezetője kérte fel arra, hogy vállalja el egy létrehozandó német tánccsoport művészeti vezetését. Ennek köszönhetően általános iskolás korosztály részvételével megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport. Először mórágyi tánclépésekből komponálta az együttes táncait, majd tudatosan kezdte el gyűjteni a Bátaszék és környéke német tánchagyományait, lépéskombinációit. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot és a hozzá fűződő szokásokat. Művészeti vezetése alatt a tánccsoport Magyarország szinte minden területére eljutott és sok külföldi fellépésen vett részt. Táncaikat több alkalommal is népszerűsítették Ausztriában, Olaszországban, Németország számos vidékén, Romániában, Szlovákiában. Több helyen vezetett tánctáborokat belföldön, de nemzetközi tánctáborok oktatója is volt. Glöckner János haláláig, 2010-ig oktatott csoportokat, és azon fáradozott, hogy a birtokában lévő hatalmas néptánc kincset ne csak a koreográfiáiban adja tovább, hanem megtanítson másokat is az oktatás, a koreográfia készítés fortélyaira, hogy legyenek újabb láncszemek, melyek összekapcsolják a múltat a jelennel. Glöckner János színpadra álmodott koreográfiái megalkotásakor a legszebb, hiteles tánchagyományok mellett, mindig fontos szempontként szerepelt a közönség figyelmének lekötése, biztosítása, ezért nagyon sok táncában játékos elemek is megtalálhatóak (Mórágyi táncok, Bátaszéki Springer, Várdombi Masur…). Pontosan a táncok játékossága, pergő ritmusa tette oly különlegessé, egyedivé és sikeressé Glöckner János koreográfiáit. Glöckner János táncoktatói tevékenységét már az 1980-as évek közepén elismerték, hiszen kétszer is elnyerte a „Szocialista Kultúráért” kitüntetés ezüst és aranyfokozatát, 1995-ben „Életmű”-dijat vehetett át, majd a „Megbecsülés”-díjat a Magyarországi Németek Országos Szövetségétől. Bátaszék Város Önkormányzata 1997- ben munkálkodásának elismeréseként „Pro Urbe Bátaszék” kitüntetést adományozott. 2001-ben Szekszárdon, a Megyenapon a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzattól a „Tolna Megye Németségéért Nívódíjban” részesült. 2005-ben a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Szövetségétől a magyarországi német tánckultúráért nyújtott kiemelkedő tevékenységéért emlékplakettet vehetett át. Szívéhez a legközelebb álló kitüntetése a balatonberényi Dél-Dunántúli Amatőr Művészeti Fesztiválon 2004-ben és 2006-ban kapott „Koreográfusi Különdíj”, hisz ez konkrétan a 31-néhány év szakmai munka elismerése. ”A magyarországi német nemzetiségkultúrájának ápolásáért” végzett hosszú, kitartó, áldozatos munkájáért 2007. jan. 22-én a Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület felterjesztésével a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól a Magyar Kultúra Lovagja címet is kiérdemelte. János bácsi táncszeretete és hagyománytisztelete hatja át a mai napig a csoport munkásságát.

0 csanady_–_gyujtemeny

Csanády – Gyűjtemény

A Római Birodalom felbomlását kísérő népvándorlások során, szarmatán, hunok, avarok, frankok, szlávok fordultak meg a Kárpát-medencében, szilárd államot azonban csak a 9. század végén megjelenő magyarság tudott létrehozni. E mozgalmas, régészeti anyagban gazdag időszak tárgyi emlékeinek jelentős részét a bátaszéki Csanády - Gyűjtemény őrzi. Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott. (Pl.: Báta, Dunaszekcső, Bátaszék tágabb határa, Várdomb, Ete-puszta). A gyűjtemény két részből áll

0 keresztely_gyula_munkassaga_8831

Keresztély Gyula munkássága

Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„

0 szentharomsag_szobor_8783

Szentháromság szobor

1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egy isten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. A szobrok alatt reliefdíszítés húzódik körbe. Az első az oltár fölött látható, s a keresztre feszítést jeleníti meg. Krisztus a kereszten függ, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő, Szent János és a Szűz álló alakja látható. A nyugati oldalon sírbolt-szerűüregben fekvő nőalak, Palermói Szent Rozália, fején rózsakoszorú, jobb kezében kereszt, bal karjával koponyára támaszkodik. A bolthajtás felett két kerubfej átható. A déli oldal képén felhőből házcsoportra villám csap le. A házak mellet római katona, Szent Donát áll, jobb kezében pálmaággal, s a felhők mögül fénysugarak hullnak a szent fejére. Jégverés, villámcsapás elleni patrónus, különösen bortermelő vidékeken tisztelik. A keleti oldalon lévő dombormű Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Egy kőhíd alatt a folyóban fekszik a Szent teteme, kezében keresztet tart. A híd felett felhőben az Isten dicsőségének jelképe látható. A műemlékoszlop felújítása az 1990-es évek közepén kezdődött el. Műemlék védelem alatt áll.

0 szeki_kupa_8835

Széki Kupa

Hagyományosan a Kalász János Városi Sportcsarnokban rendezi a bátaszéki Wado-ryu szakosztály 1996 óta minden év tavaszán a Széki Kupát, mely országos, meghívásos gyermek, ifjúsági, felnőtt és senior bajnokság. 2015-ben jubilál a Széki Kupa, 20. alkalommal kerül megrendezésre. A sportesemény az évek alatt egyre népszerűbb és színvonalasabb lett. 2014-ben rekord számú nevezéssel, (400-at meghaladó) 20 hazai és külföldi egyesület versenyzőivel zajlott. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik majd a versenyzők két számban egyéni kata (formagyakorlat) és kumite (küzdelem) indulhatnak. Az izgalmas és jó hangulatú verseny végén kiosztják az érmeket és odaítélik a Széki Kupát. A szervező Nagy Ákos fontosnak tartja az utánpótlás kategóriák megrendezését is, ezzel biztosítva a szakág jövőjét városunkban. A versenyt lebonyolító szakmailag is elismert bírák munkájának, valamint a lelkes szülőknek és a támogatóknak köszönhető a Széki Kupa sikere. Az egész napos verseny technikai feltételei az évek alatt egyre bővült és modernizálódott érthetővé téve a verseny pontozását a laikus néző számára is. A Nagy Ákos edző kezdeményezésére létrejött megmérettetés célja a sportág népszerűsítése és a hagyományteremtés volt Bátaszéken, mely valóra is vált, hiszen az elmúlt közel 20 év ezt bizonyítja. A Széki Kupa az évek folyamán fogalommá vált a hazai karatésok körében. Mára helytörténeti jelentőségű sportesemény, melyen generációk nőttek fel. A Széki Kupa – jelképesen – egy ház, melyet a Karate Szakosztály épített az évtizedek során, rengeteg ember szorgalma és munkája által. Ez a kitartó munka tette ismertté és elismertté az egész országban a Bátaszéki Sport Egyesület Karate Szakosztályát.

0 dr_hermann_egyed_istvan_munkassaga_8809

Dr. Hermann Egyed István munkássága

Hermann Egyed István 1895. február 17 - én Bátaszék született és 1970. március 22 - én halt meg. Középiskoláit Szekszárdon és Pécsett végezte, a ciszterci rend pécsi gimnáziumában érettségizett 1914-ben , ez után Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe. Az újoncév kitöltése után az innsbrucki teológiai akadémián tanult (1915–1920). Pappá szentelték 1918. szeptember 30-án. Innsbruckban hittudományi doktori oklevelet kap (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen német–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet (1929) valamint a katolikus egyház története Magyarországon a török felszabadító háborúktól napjainkig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). 1940-42-ig tábori lelkész, a szegedi egyetemen tanszékvezető tanár, a bölcsészeti kar dékánja majd helyettes rektora. 1949-ben eltávolították az egyetemről és a veszprémi egyházmegye püspöki levéltárának kezelésével bízták meg. 1965-től haláláig Bátaszéken élt, és amíg ereje engedte egyházi tevékenységet folytatott. Dr. Hermann Egyed István 1992-ben posztumusz díszpolgári címet kapott Bátaszéktől kiemelkedő tudományos munkássága, egyháztörténeti, ezen belül a bátaszéki Ciszterci apátságról szóló könyvei elismeréseként. Bátaszéken élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Nagy egyháztörténeti monográfiája (A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig) csak halála után jelenhetett meg (Adriányi Gábor gondozásában, Münchenben, 1973-ban). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére Bátaszéken, 1995. máj. 20-án, s a tudományos ülés után emléktábláját is felavatták. Az 1990-es években önéletírása és néhány tudományos dolgozata is megjelent a bátaszéki gimnázium gondozásában.

0 bataszeki_svab_nepcsoport_8758

Bátaszéki sváb népcsoport

Bátaszéken a II. világháborút követően, a ki és betelepítések következményeként évtizedekre megszűnt a nemzetiségi identitás nyílt vállalása. A hagyományápolás a bátaszéki svábság körében a néptánc területén kezdődött meg. 1977. október 17-én megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, mely időközben felvette a „Heimat” fantázianevet. Múltak az évek, változott a világ és az emberek. A kilencvenes évek elején, egész pontosan 1992-ben e tánccsoport köré szerveződött a Német Nemzetiségi Egyesület, amely felvállalta a tánccsoport támogatását és a népcsoport egyéb még meglévő értékeinek felkutatását, megőrzését továbbadását.1977. október 17-én alakult a bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, vagy, ahogy ma is ismerik, a “Heimat”. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot, és a hozzáfűződő szokásokat. A fiatalok táncai a sok helyről érkezett németség kultúráját jelenítik meg, melyek motívumait Glöckner János, a tánccsoport első művészeti vezetője gyűjtötte össze és készített koreográfiákat belőlük. János bácsi tánc iránti fogékonysága már ifjú korában jelentkezett. Lakodalmakban, farsangi bálokon leste a felnőtteket, majd félrehúzódva próbálgatta maga is az őt megfogó csapásolókat. Később zenészként is alakalma nyílt ellesni amulatozó idősebb korosztály még tiszta forrásból fakadó táncát. Munkája elismeréseként több országos és helyi kitüntetést is kapott. Jelenleg Wittendorfer Ildikó a tánccsoport művészeti vezetője, aki János bácsi keze alól került ki, és mondhatni ugyanolyan maga biztossággal és lelkesedéssel folytatja a megkezdett munkát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2008-ban Balatonberényben elért három arany minősítés. A csoport repertoárjába tartoznak a bátaszéki és környékbeli táncokon kívül még osztrák és más magyarországi német eredetű táncok is. Atáncosok az elmúlt évek alatt Magyarország számos településén felléptek: visszatérő vendégei voltak a Fonyódi Nyári Fesztiválnak, sikert arattak Budapesten a Várban, a Vigadótéren és a főváros több kerületében is. 2001-ben fellépők voltak a híres Móri Bornapok rendezvényén, ahol szintén nagy sikert arattak a nemzetközi mezőnyben. 2001 óta több alkalommal szerepeltek a Balatonberényben megrendezett Amatőr Művészeti Fesztiválon, ahonnan eddig minden évben arany minősítéssel térhettek haza. A csoport életében azonban fontosak a külföldi szereplések is: jártak már Ausztriában, Romániában, Olaszországban, Németországban, ahol lendületes, vidám táncaikkal mindig nagy tapsot arattak. 2001 óta az utánpótlás és az ifjúsági csoport mellett már egy felnőtt csoporttal is büszkélkedhet a tánccsoport.

0 bataszeki_rizs_8757

Bátaszéki rizs

Hozzávalók: 110 dkg sertéshús, 16 dkg zsír, 32 dkg vöröshagyma, 2 dkg paprika, 3 dkg só, 15 dkg lecsó, 5 dkg zsír, 60 dkg rizs, 15 dkg gomba, 10 dkg juhtúró, 5 dkg vaj, 7 dkg liszt, 3 dl tejföl, 2 db tojássárgájaElkészítés: A finomra vágott hagymát a felhevített zsírban zsemleszínűre pirítjuk, megszórjuk paprikával, gyorsan elkeverjük benne, majd azonnal rátesszük a 2 cm-es kockákra vágott húst. Keverés mellett lepörköljük, hozzáadjuk a lecsót, nagyon kevés vízzel fedő alatt félpuhára pároljuk. A megmosott, lecsurgatott rizst kevés felhevített zsírban keverés mellett kissé megfuttatjuk, és ráöntjük a zsírjára lepirított húsra, kétszer annyi vizet adva hozzá, mint amennyi rizs volt. Mielőtt a hús és rizs megpuhulna, hozzátesszük a szeletelt gombát is, és friss juhtúrót morzsolunk bele. Ha elkészült, az egészet tűzálló tálra halmozzuk, és befedjük egy sűrű mártással, azzal forró sütőben világosbarnára sütjük, és azonnal asztalra adjuk. A mártáshoz vajas rántást készítünk, kevés vízzel és tejföllel feleresztjük, majd a tűzről levéve, simára keverjük benne a tojássárgáját. Helyi gasztronómiai specialitás, mely országosan is ismert.

0 jakab_rita_amator_festomuvesz_8795

Jakab Rita amatőr festőművész

1963-ban született Jakab Rita, egy olyan családban, ahol mindenki a maga módján alkotott, így természetes volt, hogy a „létrehozás” vágya az idők múlásával rajta is kiütközött. Sokáig nem találta meg magát, sok mindent megpróbált és egy napon valami megmagyarázhatatlan belső készetetés hatására autodidakta módon kezdett festeni. Leginkább a tájfestészet jellemző rá, azon belül is a víz, ami valamilyen formában mindig megjelenik. Képei a realitáshoz ragaszkodnak, hangulatokat próbál kifejezni. Nyugalmat, csendet, érintetlen természetet. Nem véletlen, hisz a mai felgyorsult világunkban nincs idő a megállásra, nincs idő a csendre, a belső csendre. Színei is a földszínek: barna, zöld, sárga. Ihletet minden fából, tócsából, természeti jelenségből meríti. Érzékenyen figyeli a világot. Alkotásaival több egyéni és csoportos kiállításon vett már részt a környező településeken (Bátaszék, Szekszárd, Decs, Baja) és külföldön is (Ausztria, Belgium). Megrendelésre sokat festett Németországba, Szlovákiába, Kanadába, Erdélybe, Ausztriába, Angliába. Óvónőként dolgozik. Ebben a munkában is a részletek, az apró szépségek meglátása elengedhetetlen. A gyerekek alkotási kedvének ébrentartását feladatnak tekinti. A festészet és az alkotás szeretetét adja át a kisgyermekeknek. Festményeivel a természet újra értékelését próbálja közvetíteni, ami a felnövekvő nemzedéknek ugyan úgy, mint az idősekszámára is fontos.

0 rudolf_laszlo_hexasakk_europa_es_vilagbajnok_csaladfa_kutato_munkassaga_8774

Rudolf László- hexasakk Európa- és világbajnok, családfa...

Bukovinai székely családfa kutatásban végzett munkája, hexasakk Európa- és világbajnoki eredménye.Rudolf László: Bukovinai székely családok című könyv egy 16 kötetesre tervezett sorozat első része. Rudolf László: Józseffalvi fényképalbum című, 1062 darabos fényképgyűjteménye a maga nemében egyedülálló.

0 faultetes_8827

Faültetés

2011. november 19-én került sor először a Keresztély Gyula Városi Könyvtár és a Nagycsaládosok Egyesülete közös faültetési akciójára. A szülők részéről költséggel nem, de kötelezettséggel annál inkább járó rendezvényen, a szervezők, az előző év novemberétől, Bátaszéki gyökerekkel rendelkező gyermekek nevével ellátott fácskákkal tisztelegnek az újszülöttek előtt, illetve teszik a várost zöldebbé. A hársfacsemetéket minden évben a Gemenc Zrt. biztosítja azon települések számára, amelyek kapcsolódtak ehhez a nemes programhoz. A „csemetéket” minden évben, ünnepélyes keretek között köszöntik. Van pár szép szó, néhány mondat, egy-két gondolat, egy kis tánc, zene, evés, ivás. A családok apraja és nagyja – nagyszülők, keresztszülők, és rokonok – összejönnek, és az előkészített gödrökbe elültetik a fácskákat. A kemény munka után a szervezők, zsíros kenyérrel és teával látják vendégül a családokat. A rendezvényt ajándékok osztása zárja: minden gyerek egy ajándéktáskában, apró kis meglepetést, könyvjelzőt és születésnapi újságot kap. Az újságcikkek a kicsik születésnapjáról és annak hetében történt eseményekről, közéleti, tudományos és napi hírekről szólnak. A könyvtár vendégkönyvet vezet a babákról, melyben a fotó alatt a szülők üzenete szerepel. 2011 óta a Besigheim játszótéren, az Óvoda udvarán és a Bátaszéki Nemzetiségek parkjában együttvéve, összesen 85 fa áll elültetve. Ezek a fák jelképek, bízzunk benne, hogy a kis gyermekek is így gyökeret vernek városunkban, mint ahogy a nevüket viselő fák.A faültetés jól jelképezi egy új élet kezdetét. Mint a fa, úgy a gyermek is sok törődést ápolást igényel, hogy később erős és egészséges legyen. Az ültetés minden év novemberében megrendezésre kerül így egyre több fa viseli kis „gazdája” nevét. Törődjünk a facsemetékkel, vigyázzunk rájuk, mindannyian!