Települési értéktár

0 felvideki_neprajzi_gyujtemeny_8766

Felvidéki néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. A felvidékiek az itt élő németekhez hasonlóan fejlett, jól gépesített mezőgazdasággal rendelkeztek. Jellemző volt életmódjukra, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdálkodással kapcsolatos teendőkre, mint lakóépületeik berendezésére, díszítésére. Bútoraik, használati tárgyaik elsősorban a célszerűséget szolgálták, kézimunkáik lényegesen egyszerűbbek, kevésbé színesek, mint a szomszéd szobában a székely kézimunkáknál látható. Gyakran előfordult, hogy az ügyesebb kezű parasztemberek téli időben maguk készítették bútoraikat, egyszerűbb konyhai eszközöket, munkaeszközöket. Ilyen pl. a sarokban található gyermek járóka és az asztal előtt álló esztergált támlájú szék. Az ágyon egyszerre régebbi és újabb időkből származó díszes ágynemű látható. Itt is a vetett ágy a család vagyoni helyzetének kifejezője volt. A nagysallói konyhában jellegzetes a sarokpad (itt a helyszűke miatt csak egyik oldalát tudtuk elhelyezni), az asztal fölött a falon tükör, melyet díszes tányérokkal raktak körül. Ruházatuk egyszerű, általában pasztell színű anyagból készült. Az ajtó mögött ruhás ládában szőtt, vászon ingekés gatyák kaptak helyet. A felvidékiek mezőgazdasági gépei, eszközei az istállóban és a gazdasági udvarban berendezett közös kiállításban tekinthetők meg. (Szekér, magszelelő, kukorica morzsoló, szőlő prés stb.)

0 bataszeki_vasutallomas_epulete_8762

Bátaszéki vasútállomás épülete

Az állomás átrakó állomásként működött, az árut vasútról szárazföldi fuvarozási eszközökre kellett átrakodni, illetve azokról fel a vasútra. 1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. A három másik irányban a vasutat az alábbi sorrendben építették: elsőként Szekszárdot kötötték össze Bátaszékkel 1897-ben, majd 1909-ben megépült a bajai Duna híd, ami lehetőséget nyújtott az áru kelet-nyugati irányú áramlására a Dunántúl és a Duna-Tisza köze között. A Pécs felől vezető vicinális vonalat 1911-ben nyitották meg. A vasút a megépülésétől kezdve meghatározója lett a bátaszéki gazdasági életnek, javultak a kereskedelmi, szállítási lehetőségek, nőtt a lakosok száma, új foglalkozások kerültek a településre, új épületek épültek. A felvételi épület szecesszió korának magyar stílustörekvéseit követi. 1990-ben eredeti állapotában felújították. Műemléki védelem alatt áll. Az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék.

0 dr_hermann_egyed_istvan_munkassaga_8809

Dr. Hermann Egyed István munkássága

Hermann Egyed István 1895. február 17 - én Bátaszék született és 1970. március 22 - én halt meg. Középiskoláit Szekszárdon és Pécsett végezte, a ciszterci rend pécsi gimnáziumában érettségizett 1914-ben , ez után Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe. Az újoncév kitöltése után az innsbrucki teológiai akadémián tanult (1915–1920). Pappá szentelték 1918. szeptember 30-án. Innsbruckban hittudományi doktori oklevelet kap (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen német–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet (1929) valamint a katolikus egyház története Magyarországon a török felszabadító háborúktól napjainkig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). 1940-42-ig tábori lelkész, a szegedi egyetemen tanszékvezető tanár, a bölcsészeti kar dékánja majd helyettes rektora. 1949-ben eltávolították az egyetemről és a veszprémi egyházmegye püspöki levéltárának kezelésével bízták meg. 1965-től haláláig Bátaszéken élt, és amíg ereje engedte egyházi tevékenységet folytatott. Dr. Hermann Egyed István 1992-ben posztumusz díszpolgári címet kapott Bátaszéktől kiemelkedő tudományos munkássága, egyháztörténeti, ezen belül a bátaszéki Ciszterci apátságról szóló könyvei elismeréseként. Bátaszéken élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Nagy egyháztörténeti monográfiája (A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig) csak halála után jelenhetett meg (Adriányi Gábor gondozásában, Münchenben, 1973-ban). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére Bátaszéken, 1995. máj. 20-án, s a tudományos ülés után emléktábláját is felavatták. Az 1990-es években önéletírása és néhány tudományos dolgozata is megjelent a bátaszéki gimnázium gondozásában.

0 szent_orban_kapolna_8782

Szent Orbán Kápolna

1739-ben a hívők fogadalmat tettek, hogy a pestis járvány elmúltával kápolnát emelnek. Így épült fel 1754-ben a szőlőhegy patrónusának tiszteletére a Szent Orbán kápolna. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel. Műemlék jellegű épület. Szép emléke a barokk építészetnek.

0 szaniel_imre:_a_vilag_kozepe_(konyv)

Szániel Imre: A világ közepe (könyv)

Egyedülálló novelláskötet, mely Bátaszék és környéke helytörténetét mutatja be. Egy könyv \"a múlt század első felének Bátaszékéről, a kicsi faluról, és annak szorgalmas egymás mellett élő, de de szinte együtt lélegző sokszínű népéről, magyarokról, székelyekről, svábokról.\"A kötet minden novellájába, meséjébe beleszövődik Bátaszék és környéke lakóinak mindennapi élete, a régi utcák, épületek, mesterségek egyedülálló hangulata.

0 bataszeki_szamvevoseg_epulete_8759

Bátaszéki Számvevőség épülete

A teréziánumi épületek közül művészi értékben kiemelkedik a Budai út elején álló, egy emeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, később a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. Utcavonalon álló, déli homlokzatával zártsorú beépítéshez csatlakozó, téglalap alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett épület. Utcai homlokzatán enyhén kilépő, háromtengelyes középrizalit, emeletén kettős pilaszterekkel. Bejárata az udvari oldalon, megemelt, mellvédfalas, előtetős előtérből nyílik, alatta pincegádor. Kéttraktusos belső. Pincéje és földszintje csehsüveg boltozatos, az emelet síkmennyezetes, a lépcsőházban dongaboltozat. Építtette a CollegiumTheresianum az alapítványi uradalom számvevőségének központjaként. Valószínűleg 1820-ban fejezték be. Az 1980-as években homlokzatait felújították. Az udvarban, az északi telekhatáron melléképület áll. Helyi műemléki védelem alatt áll.

0 galli_janos_munkassaga_8829

Galli János munkássága

Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.

0 szivarvany_idosek_otthona_epulete

Szivárvány Idősek Otthona épülete

A „Szivárvány” Idősek Otthona Bátaszék városában működik, a központhoz közeli csendes utcában, nyugodt környezetben. Az otthon azon ritka szociális intézmények közé tartozik, amelyet arra a célra építettek, amire jelenleg is használják. Egyedi és kifejezetten időskorúaknak tervezett, az ezredforduló műszaki színvonalát képviselő, 4200m2-es, kétszintes épületkomplexum, magas szintű ellátást biztosít száz ember számára. Az épület négy fő része építészetileg nem, de funkcionálisan elkülönül egymástól. Az építési tervezés során kialakításra került egy belső udvar, mely a pihenést, kikapcsolódástszolgálja. Fák, bokrok, padok teszik hangulatossá. A ház építése belső kialakítása során legfontosabb szempont az volt, hogy megfeleljen a bentlakók életkori sajátosságainak, így a folyosó szélessége, a küszöbök mellőzése, a kapaszkodók, beépítése ezt segíti elő. A biztonságos életvitelt szolgálja a kamerás rendszer. Az emeleten kettő, a földszinten három a folyosókból kiszélesedő társalgó 10-15 lakó tartózkodását teszi lehetővé, ahol Tv-t nézhetnek, beszélgethetnek. Az emeleten 600 darabos könyvtár található, amelyet az otthon egyik lakója működtet. A teljes ellátás keretén belül 24 órás nővér és állandó orvosi ellátás áll a lakók rendelkezésére. Különböző szolgáltatásokat biztosít az épület a benne élőknek: sportolás, szauna, fizikoterápiás kezelés, pedikűr-manikűr, saját fodrászat. A hitélet gyakorlására meghitt környezet biztosított. A ház különleges kialakítású étterme, galériás, vörösfenyő gerendával díszített helyiség.

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 mezofele_kuria_8797

Mező-féle kúria

Mező László volt alsónyéki főjegyző egykori családi háza. Oszlopos tornáccal. Udvarházra emlékeztető stílusban. Kocsmaként működött. Nagyon szépen felújított épület.Helyi műemlék védelem alatt álló építmény.

0 bataszeki_pedagogus_korus_8822

Bátaszéki Pedagógus Kórus

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály: A második ének) A Bátaszéki Pedagóguskórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karok kategóriájában arany minősítést értek el. Repertoáruk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Hajdanán egy korán sötétedő őszi estén a Bátaszéki pedagógusok egy maroknyi csapata összegyűlt azzal a szándékkal, hogy a maga szórakoztatására elkezdjenek énekelni. Azt gondoltuk, hogy az együtt éneklés olyan érték, amellyel örömöt szerzünk magunknak, szórakoztatunk másokat, és – szakmai megfontolásból – példát mutatunk a tanítványainknak. Hogy mi minden érték kapcsolódott az énekléshez, azt nehéz lenne felsorolni. Kapcsolatok sokasága teremtődött ezzel. Vendégfogadások és vendéglátások, új ismerősök, barátok. Kórustalálkozók és külföldi utak. A kórussal, a többi Bátaszéki kórussal együtt új szerkezete, műfaja jött létre városunk ünnepeinek, rendezvényeinek. Ünnepi műsorok színesítője, alapja lett a kórusmuzsika. Olyan rendezvények nőttek ki a kórusok fellépéseinek lehetőségeit növelve, mint a karácsonyi hangverseny, a romkerti esték, a Bárdos kórustalálkozó.A Bátaszéki Pedagógus Kórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karokkategóriájában arany minősítést értek el. Repertoárjuk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Bátaszéken aktív kulturális élet folyik. Több kórus tevékenykedik, és minden évben számos hangversennyel színesítik városunk ünnepeit. A Pedagógus Kórus az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy méltó ahhoz a kihíváshoz, melyet az ünnepeken való részvétel jelent. Színes repertoárjuk, szakmailag igényes előadásmódjuk azt eredményezi, hogy legyen, szó bármilyen rendezvényről, azt ünnepélyesebbé, felemelőbbé teszik. Önálló hangversenyeik pedig maradandó élményt jelentenek, városunk zenét szerető polgárainak.

0 kalvaria_kapolna_8768

Kálvária kápolna

Érdekessége, hogy az ország egyetlen síkvidéki kálváriája. Bátaszék határában ez a kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben állt, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. Mai végleges alakját 1811-ben nyerte el, amikor a Kliegl család megépítette családi sírboltját a kápolna keleti oldalán. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magolna térdelő alakja.

0 schroth_es_fia_kadar_es_asztalosipari_muhely_8799

Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely

A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely Tolna megye és a szekszárdi borvidék déli részén, Bátaszéken található. Kádár szakma virágzása ma már a múlté, de Bátaszéken a Schroth család megpróbálja életben tartani ezt a szép mesterséget. A fa szeretetét a dédapától örökölte a család. Nemcsak az előállított termékeket, hanem a kézi kádárszerszámokat is saját kezűleg készítették igényeiknek megfelelően. Ma már modern eszközöket is használnak az alapanyagok megmunkálásához. A boroshordók készítéséhez tölgy-, akác- és eperfát használnak. A vásárlók kívánságainak eleget téve a boroshordókat szép, míves fafaragásokkal is ellátják. Asztalosmunkák gyártásával több, mint tíz éve kezdtek el foglalkozni. Épületilletve bútorasztalos termékek is gyártanak mind egyedi megrendelésre. Bátaszék főutcáján több felújított épület bejárata, kirakata az ő kezük munkája, ahogy sok bátaszéki család otthonában lévő bútordarabok, használati tárgyak is, mint például a faesztergályozással készített 1 illetve 2 dl-es fa borospoharak. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznakszőlőtermesztéssel, borkészítéssel, méhészettel és méhészeti termékkel.A kádár mesterség dédapai örökség, mint ahogy a kézi kádárszerszámok is, amelyekkel a mai napig, gépi technológiával kiegészítve készítik kádáripari termékeiket. A szakma hagyományainak megőrzése, ápolása és továbbörökítése a következő nemzedéknek fontos feladatuk. A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely a kis darabszámú, egyedi munkák megrendelését várja a pincétől a présházig. Hiszik, hogy a kézimunkának még van értéke ma is.

0 cikador__ujsag

Cikádor - újság

1991-ben a székesfehérvári nyomdából érkezett egy ajánlat önkormányzati újság előállítására. Mayer Antal rajztanár készítette el a lap fejlécét, mely olyan jól sikerült, hogy a mai napig használatban maradt. Az első években egymást váltották a lap élén álló szerkesztők. Az újság készítése ekkor még sok nehézséggel járt, a technikai felszereltség kezdetleges volt. Fordulópontot jelentett 1997-ben, amikor megalakult a Cikádor – Média Kht. Ma a mindenkori művelődési ház vezetője a felelős szerkesztő. Kezdetben kéthetente megjelenő lap mára havi lappá változott és jut el minden bátaszéki háztartásba. Az újságtelepülésünk lenyomata. Az önkormányzat büszke arra, hogy felvállalja az újság előállításának költségeit, hiszen ilyen színvonalas önkormányzati lappal kevés település büszkélkedhet. Az újságban állandó rovatok vannak, közlemények, hirdetmények, meghívók, sport rovat. Lelki és szellemi táplálék.Bátaszéken havonta megjelenő Cikádor újság fontos, értékes információkat juttat el a város lakosaihoz ingyen, mindenki számára elérhetővé téve a város életével kapcsolatos információkat. A Keresztély Gyula Városi Könyvtárban elérhető az eddig megjelent összes példány, amely már önmagában is értéket képvisel. Az újság már online is elérhető.

0 konyvbaratok_klubja_8832

Könyvbarátok Klubja

A Könyvbarát Klub létrehozásának ötlete Zsigmond Bélánétól származott, aki rendszeres könyvtár-látogató volt. Az első összejövetelre 40 meghívót küldtek ki és 22-en mentek el, akik az óta is rendszeres látogatói a klubfoglalkozásoknak. A tagok nyugdíjas pedagógusokból és olvasni szeretőkből áll, akik 1998 óta minden hónapban egyszer találkoznak, egymással töltenek néhány órát. Ezek az alkalmak igen változatosak. Állandó programjuk közé tartozik könyvismertetés, részletek felolvasása és az elmaradhatatlan beszélgetések. Minden év végén közösen is megünneplik a karácsonyt. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, író-olvasó találkozókat szerveznek. Volt kiállításuk a klub működésének dokumentumaiból, rendezvények és kirándulások fotóiból, emlékeikből. A programjaikat gyakran a Keresztély Gyula Városi Könyvtárral együtt, közösen rendezik meg. A megemlékezéseken, irodalmi délutánokon kívül kirándulásokat is szerveznek.Vezetőjük, Csiki Béláné azt vallja, hogy hazánkat, megyénket, közvetlen környezetünket meg kell ismerni. A látnivalók pedig úgy válnak igazán élménnyé, hogy hozzáértő, elkötelezett útikalauzaik vannak, akik kedvesen, szolgálatkészen fogadják őket. Ezek a megismerések teszik értékessé az együttlétüket és a megszerzett ismereteket továbbadhatják az arra fogékony embereknek. Új tagokkal is bővültek az utóbbi időben, ami megerősítés munkájukhoz.A Könyvbarát Klub egyike szeretne lenni azon közösségeknek, ahol az igazi értékek számítanak, ahová érdemes elmenni és jó ott lenni ebben a háborgó, elbizonytalanodó világban. A klub tevékenysége hozzájárul városunk kulturális életéhez. Összefogja az olvasni szerető embereket, akik olvasói élményeiket közösségben is elmesélik gazdagítva ezzel másokat is.

0 bataszeki_gasztronomiai_est__rendezvenysorozat

Bátaszéki Gasztronómiai Est - rendezvénysorozat

A gasztronómiai est gondolata 1999-ben a székelyek húshagyati báljával fogalmazódott meg Bátaszéken. A rákövetkező évben a székelyek felkérték a településen élő németeket és felvidékieket, hogy a kultúrájuk mellett megismerhessék egymás nemzeti ételeit, ínyencségeit. Így indult útjára 2000-ben a rendezvénysorozat. Minden második év őszén rendezik meg az estet, amelyen a nemzetiségek hagyományosan mindig ugyan azokat az ételeket készítik. A svábok a Kraut und Knedlit, Sauerpree mit Semmelknödelt, meggyszószt Flutával és a disznóvágásokkor szokásos Saurest tálalják a vendégeknek. A székelyek eredeti ételei: a salátaleves, mely képes megnyugtatni a másnapos gyomrot, a málé, a töltött káposzta, a tejfeles csürke és a rétesek. A felvidékiek asztalára a sült kacsa kerül, takar, fehér párolt káposzta, sültoldala, hurka – kolbász, valamint a túrós, szilvalekváros rétesek, kosárka, és a kisasszony remeke sütemények. Ahogy teltek az évek egyre szaporodtak a résztvevők száma, így került be a helyi roma népcsoport jellegzetes sült malaca, a lecsó és az elmaradhatatlan kelt mákos kalács. Ma már nem csak a Bátaszéken élő népcsoportok vesznek részt ezeken az alkalmakon, hanem például a város iskolakonyhásai, óvónők lelkes csoportja, a nagycsaládos egyesület, valamint nagy szeretettel várják a település testvérvárosaiból érkező vendégeket is, akik szintén elhozzák jellegzetes ételeiket és megkóstoltatják Bátaszéken élőkkel. A jó ételek mellé a jó bor és pálinka is jár, melyet a helyi termelők készítenek. A kóstolás után hajnalig tartó bállal záródik az est. A vendégek belépőjegyet vásárolnak. A befolyt összegből finanszírozzák a felmerülő költségeket és az alapanyagokat is.A Bátaszéken élő valamennyi népcsoport aktívan részt vesz a kisváros társadalmi életében, ezzel is elősegítve a településen élők békés egymás mellett élését és egymás kultúrájának megismerését. Gasztronómiai Est – programsorozata arra hivatott, hogy erősítse a településen élő népcsoportok közötti összetartozást.

0 cikadori_apatsag_romkert_8763

Cikádori Apátság Romkert

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411- ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort.1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903- ban aztán új, neogótikus templom épült. A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

0 faultetes_8827

Faültetés

2011. november 19-én került sor először a Keresztély Gyula Városi Könyvtár és a Nagycsaládosok Egyesülete közös faültetési akciójára. A szülők részéről költséggel nem, de kötelezettséggel annál inkább járó rendezvényen, a szervezők, az előző év novemberétől, Bátaszéki gyökerekkel rendelkező gyermekek nevével ellátott fácskákkal tisztelegnek az újszülöttek előtt, illetve teszik a várost zöldebbé. A hársfacsemetéket minden évben a Gemenc Zrt. biztosítja azon települések számára, amelyek kapcsolódtak ehhez a nemes programhoz. A „csemetéket” minden évben, ünnepélyes keretek között köszöntik. Van pár szép szó, néhány mondat, egy-két gondolat, egy kis tánc, zene, evés, ivás. A családok apraja és nagyja – nagyszülők, keresztszülők, és rokonok – összejönnek, és az előkészített gödrökbe elültetik a fácskákat. A kemény munka után a szervezők, zsíros kenyérrel és teával látják vendégül a családokat. A rendezvényt ajándékok osztása zárja: minden gyerek egy ajándéktáskában, apró kis meglepetést, könyvjelzőt és születésnapi újságot kap. Az újságcikkek a kicsik születésnapjáról és annak hetében történt eseményekről, közéleti, tudományos és napi hírekről szólnak. A könyvtár vendégkönyvet vezet a babákról, melyben a fotó alatt a szülők üzenete szerepel. 2011 óta a Besigheim játszótéren, az Óvoda udvarán és a Bátaszéki Nemzetiségek parkjában együttvéve, összesen 85 fa áll elültetve. Ezek a fák jelképek, bízzunk benne, hogy a kis gyermekek is így gyökeret vernek városunkban, mint ahogy a nevüket viselő fák.A faültetés jól jelképezi egy új élet kezdetét. Mint a fa, úgy a gyermek is sok törődést ápolást igényel, hogy később erős és egészséges legyen. Az ültetés minden év novemberében megrendezésre kerül így egyre több fa viseli kis „gazdája” nevét. Törődjünk a facsemetékkel, vigyázzunk rájuk, mindannyian!

0 szent_florian_szobor_8781

Szent Flórián szobor

Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére. Műemlék védelem alatt áll.

0 1848as_emlekmu_8785

1848-as emlékmű

Az emlékmű 1948-ban készült az 1848-as szabadságharc 100 éves évfordulójára. Valamint megemlékezik az 1441. évi bátaszék-bátai csatáról. Az emléktáblán egy egysoros Petőfi idézet található, valamint Bajza József Apoteózis c. költeményének utolsó versszaka. Az emlékmű a templom melletti romkertben található.Bátaszék város ünnepi helyszíne minden évben, ahol koszorúzással emlékeznek az 1848- 49-es szabadságharcra.

0 fazekas_haz_bataszek

Fazekas Ház Bátaszék

Bátaszéken a Köves utcában található Huy István Fazekas háza, amelyet saját lakásnak egy részéből alakított ki. A hangulatos bemutató teremben a látogató megismerheti a műhelymunkát, valamint a kerámia készítés minden fázisát. Huy István bár Budapesten született, mégis bátaszéki kötődésű. A mesterséget Szekszárdon, a csatári kerámiaüzletben tanulta ki, miután fényképész-kemigráfus képesítést szerzett. Eleinte járta az országot, ismerkedett a különböző tájegységek kerámiavilágával. Dolgozott külföldön, például az akkori NSZK-ban, valamint Ausztriában, Romániában, majd „idehaza” települt le. Vásznedényeket, ehérmázas és fekete kerámia használati és dísztárgyakat készít egyedi megrendelésre is. Szakmai elhivatottsága, hogy bizonyítottan bátaszéki fekete kerámiahagyományait átültesse, megőrizze. Munkáit kiállításon is meg lehetett csodálni. Kezdeményezésére a Fazekas ház megnyitásával remélhetően Bátaszék egyik nevezetessége lesz. Termékeik saját gyártású (a mórágyi rög bátaszéki nyúlványából származó) agyagból készülnek Bátaszéken a családi műhelyben. Kerámiáik hagyományos kézi korongolással készülnek. Korongolás, száradás után elektromos kemencében 980 C fokon égetik. Termékeiket különböző díszítéssel készítik. Ezek: savas, antikolt, mázas, natúr. Savazott kerámiák többféle színben rendelhetők (pl.: zöld, sárga, kék, barna, natúr, vörös) Az antikolás egyedi, speciális módszerrel történik, mész, vas és réz felhasználásával (természetben megtalálható) archaikus, öregbített hatást idézünk elő. Huy István a bátaszéki fekete kerámia hagyományait szeretné megőrizni és bemutatni.

0 nagy_laszlo_honvedfelszerelesgyujtemenye

Nagy László honvédfelszerelés-gyűjteménye

Nagy László gyűjtőszenvedélye 20 évre nyúlik vissza, amikor kiskamasz korában Bátán, a padláson megtalálta dédapja által hazahozott vésett ágyúhüvelyt. A történelem, a háborúk érdekelték, olvasott, keresgélt róluk könyvekben. Amikor egyszer-egyszer előkerültek hadtörténeti tárgyak a padlásokról az ismerősök odahozták hozzá, tudták, hogy nála jó kezekben vannak. Így szépen lassan gyarapodott László gyűjteménye. Később már saját kezűleg is kutatott a föld mélyén rejlő háborús tárgyak után. Horthy-korszak és a II. világháború magyar hadseregében használt felszereléseket találjuk a gyűjteményében. Fényképek, kitüntetések, halotti értesítők, térképek, levelek és képeslapok a frontvonalból, hatástalanított karabélyok, puskák, szuronyok vannak a birtokában. A gyűjtő kiemelten kutatta a Margit vonalat, az ott talált ásott magyar vonatkozású tárgyakat is meg lehet tekinteni.Bátaszék egyedülálló gyűjteménnyel gazdagabb Nagy László odaadó munkája által. Városunkban kiállítást szerveztek tárgyaiból a doni katasztrófa 70. vfordulójára, ahol hatalmas volt az érdeklődés. Nagy László számára külön öröm volt, hogy az általános iskola tanárai milyen sok osztályt elvittek megtekinteni a gyűjteményét. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyerekek a történelem közelébe kerüljenek, bízik abban, hogy kiállításával sikerül egy kicsit a szemléletüket formálni és máshogy tekintenek hőseinkre, új példaképeket találnak maguknak. Úgy véli ez ma az egyik legfontosabb feladat. Az idősek számára ez a gyűjtemény tragikus kort idéz fel, de ugyanakkor őrzi a háborúban odaveszett családtagok emlékét.

0 jakab_rita_amator_festomuvesz_8795

Jakab Rita amatőr festőművész

1963-ban született Jakab Rita, egy olyan családban, ahol mindenki a maga módján alkotott, így természetes volt, hogy a „létrehozás” vágya az idők múlásával rajta is kiütközött. Sokáig nem találta meg magát, sok mindent megpróbált és egy napon valami megmagyarázhatatlan belső készetetés hatására autodidakta módon kezdett festeni. Leginkább a tájfestészet jellemző rá, azon belül is a víz, ami valamilyen formában mindig megjelenik. Képei a realitáshoz ragaszkodnak, hangulatokat próbál kifejezni. Nyugalmat, csendet, érintetlen természetet. Nem véletlen, hisz a mai felgyorsult világunkban nincs idő a megállásra, nincs idő a csendre, a belső csendre. Színei is a földszínek: barna, zöld, sárga. Ihletet minden fából, tócsából, természeti jelenségből meríti. Érzékenyen figyeli a világot. Alkotásaival több egyéni és csoportos kiállításon vett már részt a környező településeken (Bátaszék, Szekszárd, Decs, Baja) és külföldön is (Ausztria, Belgium). Megrendelésre sokat festett Németországba, Szlovákiába, Kanadába, Erdélybe, Ausztriába, Angliába. Óvónőként dolgozik. Ebben a munkában is a részletek, az apró szépségek meglátása elengedhetetlen. A gyerekek alkotási kedvének ébrentartását feladatnak tekinti. A festészet és az alkotás szeretetét adja át a kisgyermekeknek. Festményeivel a természet újra értékelését próbálja közvetíteni, ami a felnövekvő nemzedéknek ugyan úgy, mint az idősekszámára is fontos.

0 dorottyanap_8824

Dorottya-nap

2015-ben 14. alkalommal rendezték meg a Cikádor Általános Iskolában a Dorottya-napot. Hagyományosan 1999 óta, a Dorottya névnaphoz legközelebb eső hétvégén névadójukról emlékeznek meg az iskola diákjai. Ezen a napon a tanulók ünneplőt vesznek fel és a tornacsarnokban egész délelőtt tartó ünnepi műsoron vesznek részt. Az ünnepi alkalmon felelevenítik Kanizsai Dorottya életét, korhű reneszánsz jelmezekben. A műsor keretein belül fellépnek az iskolában működő művészeti csoportok, így például a modern táncosok, mazsorettek és az ifjúsági fúvószenekar is. Az évről-évre színvonalasabb műsort az iskola igazgatójának ünnepi köszöntője követi és a Dorottya napra meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése zárja. 2014-ben ugyan megváltoztatták az iskola nevét, de a hagyományt nem megszakítva ezután is minden évben megemlékeznek majd az iskola diákjai Kanizsai Dorottyáról.Kanizsai Dorottya magas szintű ismereteket szerzett neveltetése során, leírások szerint általános és formális műveltség terén is fölülmúlta kortársnőit. Megtanult írni és olvasni, több nyelven beszélt. Mint nagybirtokos család sarja, megtanulta a gazdaság irányításának kérdéseit, valamint a politizálás tudományát is. Udvarában egész sereg ifjút és leányt nevelt, igazgatta és irányította birtokait. Tevékenyen részt vett a politikában is, hiszen ő volt a királyné után az első asszony. Templomokat és kápolnákat építtetett, alapítványokat hozott létre. Humanizmusa és emberi nagysága a magyar nép történelmének egyik legtragikusabb eseménye a mohácsi csata után mutatkozott meg. A csatamezőn temetetlenül maradt holtesteket Kanizsai Dorottya saját költségén fogadott 400 napszámost, akik eltemették a hazáért halt hősöket. Az iskola főigazgatója hiszi, hogy a diákoknak fontos a jó példa, amit Kanizsai Dorottya mutatott. Neve és élete az iskola részévé vált. Beépült az iskola ünnepeibe és mindennapjaiba egyaránt. Élete közvetlenül és közvetve példa mindannyiunk számára. Ez a nagyszabású rendezvény nemcsak tisztelgés a nagyszerű asszony előtt, hanem színtere az intézmény művészeti tagozatai, csoportjai bemutatkozásának is.

0 a_varos_kozpontjaban_talalhato

A város központjában található.

A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.

0 csanady_–_gyujtemeny

Csanády – Gyűjtemény

A Római Birodalom felbomlását kísérő népvándorlások során, szarmatán, hunok, avarok, frankok, szlávok fordultak meg a Kárpát-medencében, szilárd államot azonban csak a 9. század végén megjelenő magyarság tudott létrehozni. E mozgalmas, régészeti anyagban gazdag időszak tárgyi emlékeinek jelentős részét a bátaszéki Csanády - Gyűjtemény őrzi. Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott. (Pl.: Báta, Dunaszekcső, Bátaszék tágabb határa, Várdomb, Ete-puszta). A gyűjtemény két részből áll

0 bataszeki_tajhaz_epulete_es_gyujtemenye_8760

Bátaszéki Tájház épülete és gyűjteménye

Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

0 ii_geza_gimnazium_gezanap

II. Géza Gimnázium Géza-nap

1988-ban azzal, hogy nevet kapott a bátaszéki gimnázium, egy sor, azóta hagyományossá vált rendezvény kelt életre. Mára már városi szinten is eseményként tartják számon a Gézanapokat. Ezek keretében csak a tréfás feladatokkal tűzdelt diáknap a zártkörű, a többi program szereplői, nézői már szinte az egész megyéből érkeznek. A Géza napi szavalóversenyre a megye minden gimnáziumából érkeznek versenyzők. Ugyancsak számon tartott, színvonalas megyei rendezvény a művelődéstörténeti verseny. Ünnepi hangulatot ad a Géza-napok eseménysorozatának a Géza-gála, ami a gimnázium tanulóinak kulturális seregszemléje. A Géza-kupa lehetőséget biztosít a jelenlegi és volt gézás diákok, valamint a környék futballkedvelő fiataljainak találkozására. A Géza-napok tetőpontja vitathatatlanul a koronázási menet, ami fontos esemény a kisvárosban és környékén. Ekkor a diákok évről évre eljátsszák, hogy II. Géza és egész udvartartása ellátogat Bátaszékre, megbünteti a vétkeseket, s megjutalmazza az arra érdemeseket. A királyi párt a diákok választják maguk közül. Ez alkalommal több, mint 300, korhű jelmezekbe öltözött diák és tanár színpompás felvonulása, valamint a koronázási és a lovaggá ütési ceremónia köti le a városlakók érdeklődését atemplom melletti romkertben. 1992 óta bontogatja szárnyait a gimnázium Tudományos Diákköre társadalmi és természettudományos szekciókkal. Mára már hagyománnyá vált, hogy ezekben a napokban a kör tudományos előadássorozatokat szervez az érdeklődő városlakók számára. Bátaszéki II. Géza Gimnázium Géza-napi rendezvénye a város kulturális életének egyik alappillére.

0 csiki_janos_amator_festomuvesz_8790

Csiki János amatőr festőművész

1962. március 31-én születtet Szekszárdon. Bátaszéken lakik, ahol a gimnáziumi érettségi megszerzése után mozdonyvezetőként dolgozik a bátaszéki MÁV-nál. Gyerekkora óta rajzol, fest autodidakta módon. 1988-ban az Országos Vasutas Képzőművészeti kiállításon jelent meg először a nagyközönség előtt. 1989-ben a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázaton vett részt. Ugyanebben az évben alakult meg az Art\'999 Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület, melynek alapító tagja. Minden közös kiállításon és több egyéb csoportos kiállításon szerepelnek alkotásai. Képeit Bátaszéken, Várdombon,Bonyhádon, Pécsen, Foktőn is láthatta a nagyközönség. Munkája fontosabb elismerésének érzi az 1995-ben, a Babits Mihály Művelődési Ház 25 éves évfordulóján megrendezett kiállításon kapott jutalmat és különdíjat, valamint az 1996-ban, az 1100 év Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Tárlatán való részvételt a szekszárdi Művészetek Házában. Megrendelésre és ajándékba is nagyon szívesen dolgozik, sok bátaszéki otthonban található a falon Csiki János által festett kép. Bátaszék több épületén az ő általa készített festmények láthatók. Különleges munkái a motorkerékpárokra festett minták. A festészet olyan műfaj, melyhez nem kell feltétlenül személyes kapcsolatba kerülni az alkotónak és a nézőnek. Éppen ezért olyan értéket képviselnek ezek a szép festmények, melyek ízlést formálnak közvetve és közvetlenül is a településen élők és az idelátogatók számára. Alkotásaival szeretne szépet adni az embereknek, de nem áll tőle távol a megdöbbentés sem. Művei önmagukért beszélnek.

0 svab_neprajzi_gyujtemeny_8776

Sváb néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Az épület első két helyiségében a bátaszéki német ajkúak (svábok) lakberendezési, ruházati és használati tárgyai láthatóak. Az utcafronti \"nagyszobában\" egy igazi sváb hálószoba került kialakításra. A gyűjtemény alapja a több mint kétszáz éves, mívesen faragott hálószobabútor (2 ágy, 2 éjjeliszekrény, 2 ruhásszekrény). A jellegzetesen bátaszéki sváb viselet felöltöztetett bábukon látható illetve álló fogason és a szekrényekben került elhelyezésre. Az 1900-as évek elején, a vagyoni gyarapodásukkal egy időben viseletváltásra került sor a sváboknál. A régi egyszerűbb, paraszti női viseletet felcserélték selyemből, brokátból készített, pliszírozással rakott ruhára, mely alá a fiatal lányok ünnepek alkalmából 16 alsószoknyát is húztak. A bátaszéki svábok betelepülése még javában zajlott, amikor 1736-ban (az országban az elsők között) már megalakították a helyi \"Lövésztestületet\". A hálószoba falán elhelyezett korabeli fotók tanúskodnak az egylet tevékenységéről és a tagok díszes egyenruhájáról.A konyhában a virágmintás \"sparherd\", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben konyhai munkaeszközökön kívül a sváb \"házi bölcsességeket\" tartalmazó hímzett falvédők is helyet kaptak. A bejárati ajtó mellett a katolikus bátaszékieknél elmaradhatatlan fali szenteltvíztartó található.Régebben a nagy belmagassággal bíró helyiségekben a mennyezetet színes festéssel és mintázattal látták el, mely optikailag csökkenti a magasságot. A felújítási munkálatok során előkerült díszítés alapján mindkét helyiségben rekonstruálásra került ez a jellegzetes momentum.

0 keresztely_gyula_munkassaga_8831

Keresztély Gyula munkássága

Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„

0 geresdi_piheno_alagutak_8767

Geresdi pihenő/ alagutak

Magyarországon csak itt található autópálya-alagút. Szekszárdtól Pécsig az M6-os összesen 4 alagútpárral (Bátaszék alagút, Geresd alagút, Baranya alagút, Véménd alagút) és kilenc nagyobb híddal épült meg.

0 ostolgyes_8773

Őstölgyes

Az egész domboldalt egykor beborító őstölgyes maradványaként két hatalmas tölgyfa áll az Orbán kápolna előtt. Ezek a fák nyújtanak árnyékot ma is minden évben május 25-én, Orbán napján kizarándokolóknak. A tölgyek pontos korát nem tudjuk, de több száz éves fák, melyek szép emlékei városunknak.

0 segito_szuz_kapolna_8775

Segítő Szűz kápolna

1762. november 25-én Szentgotthárdi András bátaszéki kereskedő írásba foglalta, hogy kápolnát kíván építeni a Segítő Szent Szűz tiszteletére a temetőben és 400 Ft alapítványt is tesz a fenntartására. Ennek kamataiból évi 6 Ft-ot kapjon a plébános, aki havonta tetszés szerinti napon egy misét köteles mondani a kápolnában az alapítókért. Az alapítványt és a kápolna alapító levelét 1762. december 5-én hagyta jóvá az érseki helynök. Ezt követően kezdődött meg az építkezés, s a kápolna 1771-re készült el a Szekszárdra vezető út mentén. Az 1811-es vizitáció szerint már a régi temetőben áll, tehát ebben az időben már nem ide temetkeztek a bátaszékiek. A kápolna téglából épült, figyelemre méltó építmény, hexagonális szentéllyel és huszártoronnyal, melyben egy harang van. Lapos mennyezettel látták el, de eredetileg festett volt, melyből két értékes falkép ma is látható a szentélyben, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja. Szép barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható, melyet barokk angyalok tartanak. Két mellékoltár képe későbbi. Az oltárt 1811. április 25-én Király József pécsi püspök szentelte fel. A kápolnában 1828-ban már volt orgona, s ma jeles berendezési tárgya az a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária szobor, melyet a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a 18. század elején Schwarzwaldból. A kápolna előtt Nepomuki Szent János alakjával díszített kereszt áll, ami arra utal, hogy a 18. században közelében még víz folyt.

0 bataszeki_katolikus_plebania_epulete

Bátaszéki katolikus plébánia épülete

A klasszicista stílusban épült plébánia1899- 1903 között a Nagyboldogasszony plébániatemplommal együtt készült el. A régi plébánia helyére épült, ahol 1728-ban Jány Jakab Ferdinánd-apátot meggyilkolták. A plébánia szilárd anyagból épült, 6 szobás, szűk konyhával és kamrával.Helyi építészeti érték, egyrészt elhelyezkedése, másrészt építészeti stílusa miatt. Az épület egyik különlegessége a kémények, melyek kis házakra emlékeztetnek.

0 szekely_disznovagas_8834

Székely disznóvágás

„ Körbe jár a butykos, jó pálinka benne, kell is a bátorság ily cselekedetre.” Visszaemlékezve a múltra, visszamenve az időben, télvíz idején farsangkor kikerekedett disznók sivalkodtak a böllér kése alatt. Mára azonban egyre több ház akad, ahol már csak emlékekben ríkatják a disznót. Ezt a folyamatot próbálják tompítani minden évben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének tagjai és szimpatizánsaiból alakult csapata a Ferenc-házban. A hagyományt úgy próbálják megőrizni, hogy elkészítik az elődeik által is készített ételeket, és az általuk használt fűszerekkel ízesítik azokat. Ilyen ételek például: a pecsenye, sültmáj, pörkölt, málé, orjaleves, galuska (töltött káposzta), sült hurka, kolbász, savanyú mártás (macskanadrág), böjt idején cibereleves, süteménynek a fánk és a kútban kelt kalács, valamint az elmaradhatatlan köménymagos pálinka. Használt fűszereik: a feketebors, majoránna, csombor, kapor és a lestyán. Az igyekezet meghozza gyümölcsét, melynek eredménye a finom vacsora, amit jó társaságban, beszélgetve fogyasztanak el a vendégek. A rendezvényen próbálnak kedvet csinálni, népszerűsíteni, ápolni a népcsoportokra jellemző gasztronómiai szokásokat. A hagyományt viszik színre, büszkén mutogatván, hogyan is volt régen. „Isten áldja meg a disznót, s a gazdáját!”

0 szeki_kupa_8835

Széki Kupa

Hagyományosan a Kalász János Városi Sportcsarnokban rendezi a bátaszéki Wado-ryu szakosztály 1996 óta minden év tavaszán a Széki Kupát, mely országos, meghívásos gyermek, ifjúsági, felnőtt és senior bajnokság. 2015-ben jubilál a Széki Kupa, 20. alkalommal kerül megrendezésre. A sportesemény az évek alatt egyre népszerűbb és színvonalasabb lett. 2014-ben rekord számú nevezéssel, (400-at meghaladó) 20 hazai és külföldi egyesület versenyzőivel zajlott. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik majd a versenyzők két számban egyéni kata (formagyakorlat) és kumite (küzdelem) indulhatnak. Az izgalmas és jó hangulatú verseny végén kiosztják az érmeket és odaítélik a Széki Kupát. A szervező Nagy Ákos fontosnak tartja az utánpótlás kategóriák megrendezését is, ezzel biztosítva a szakág jövőjét városunkban. A versenyt lebonyolító szakmailag is elismert bírák munkájának, valamint a lelkes szülőknek és a támogatóknak köszönhető a Széki Kupa sikere. Az egész napos verseny technikai feltételei az évek alatt egyre bővült és modernizálódott érthetővé téve a verseny pontozását a laikus néző számára is. A Nagy Ákos edző kezdeményezésére létrejött megmérettetés célja a sportág népszerűsítése és a hagyományteremtés volt Bátaszéken, mely valóra is vált, hiszen az elmúlt közel 20 év ezt bizonyítja. A Széki Kupa az évek folyamán fogalommá vált a hazai karatésok körében. Mára helytörténeti jelentőségű sportesemény, melyen generációk nőttek fel. A Széki Kupa – jelképesen – egy ház, melyet a Karate Szakosztály épített az évtizedek során, rengeteg ember szorgalma és munkája által. Ez a kitartó munka tette ismertté és elismertté az egész országban a Bátaszéki Sport Egyesület Karate Szakosztályát.

0 szekely_albert__faora

Székely Albert - Faóra

A millenniumi záró ünnepségsorozat alkalmával került a székely szobába az a faóra, melyet Székely Albert józseffalvi ezermester készített 1943-ban. A mester régi órákat javítgatva tanulta ki az ácsmesterség mellett az órák szerkezetét. Ez után már valóra válthatta álmát, hogy egy 2 méter magas \"szalonórát\" készítsen. Három ilyen óra készült, melyből a tájházban található időrendben a harmadik darab. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szabadkai vásáron bemutatott óráról. Nem készült el teljesen, a külső faragások félbemaradtak, de az óraszerkezet működött. A második világháború eseményei kapcsán az óra Szegeden egy katolikus plébánosnál kötött ki. Innen került a szegedi múzeumhoz, ahol a pincében raktározták. Az évtizedek alatt állapota sokat romlott, megrongálódott. Feliratának egy részét levésték - rendszer-idegennek nyilvánult a kormányzó Horthy Miklósra való hivatkozása miatt. Időközben Székely Albert sem volt olyan helyzetben, hogy tehetett volna valamit az óráért. Péter András Bátaszéki asztalos mester vállalta a felújítást, bár már nem sikerült működőképes állapotba hoznia. A bátaszéki székelység magáénak érzi, hiszen jelképezi számukra az egykori otthont, a sorsközösséget. A tájház látogatóinak egyik kedvence az óra, nagy népszerűségnek örvend mind sorsa, mind művészi értéke miatt.

0 i_vilaghaborus_emlekmu_8792

I. világháborús emlékmű

A hősi halottak emlékének ápolását, már a háború alatt több rendelet szabályozta, melyeket a belügyminiszter 1922-ben újból megerősített. Ezek szerint minden település köteles volt emlékművet állítani, így Bátaszék is. Ennek létrehozásával 1921 végén kezdtek foglalkozni. Első tervek alapján szobor készült volna. Ehhez, költségvetési ajánlatot Somogyi Sándor budapesti képzőművésztől kértek. A várható nagy anyagi kiadások miatt azonban a képviselő-testület végül emlékoszlop állítását határozta el. Ebben a döntésben szerepet játszott az országos bizottság sürgetése is, mely az ügymenet meggyorsítása érdekében Schaffner Béla nyugalmazott huszárkapitányt küldte a helyszínre. A 4m magas emlékoszlop helyéül a templomkert északnyugati részét jelölték ki. Elkészítését Müller Tiborra bízták, aki munkájáért 350000 koronát kapott. Anyaga mészkő, melyre aranyozott betűkkel írták rá az áldozatok nevét, valamint egy idézetet Bodnár István szekszárdi költőtől. „Hőseink, mégsem volt hasztalan a ti. harcotok. Össze, itt ez hozta egy dobogásra szívünk! Éltek itt -bennünk mind, áldjuk szép hősi erénytek. S tudjuk, ha- követünk: nagy lesz a haza megint.” Az emlékoszlop átadása 1923. szeptember 23-án volt. A felszenteléssel egybekötöttünnepségre fellobogózták a házakat, kivonult valamennyi egyesület, a közösség aprajanagyja. Az ünnepségen megjelent a kormányzó képviseletében Soós Károly altábornagy, valamint Szekszárdról Vendl István polgármester. A halotti anyakönyvek tanúsága szerint a háború első bátaszéki áldozata Kliebert Jánosközlegény volt. A Sabac melletti ütközetben esett el 1914. augusztus 15-én. Őt még közel kétszázan követték a sírba fronton, fogolytáborban vagy a kórházban vesztve életüket. Neveik átolvasása azt bizonyítja, hogy a település valamennyi vallási és nemzetiségi csoportja részesedett a tragikus teherből. A hősi halottak emlékét őrzi ez az I. világháborús emlékmű.

0 bataszek_pro_urbe_dij_8804

Bátaszék Pro Urbe díj

A Pro Urbe Bátaszék elismerés annak a közösségnek vagy magánszemélynek adományozható, amely vagy aki Bátaszék város és lakossága érdekében hasznosmunkásságával járult hozzá a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális, a közigazgatási, vagy a társadalmi élet bármely területének fejlesztéséhez, növelve ezzel a Bátaszék város jó hírét, tekintélyét. Bátaszék Pro Urbe elismerést a város képviselő – testülete legalább egy bizottsága, valamint közösségek erre illetékes szervei kezdeményezhetik írásban. Az elismeréssel bronz emlékplakett és oklevél jár. Gesztesi Károly (1996), Kajsza Józsefné (1996), Tamási Istvánné (1996), Dr. Valter Ilona (1997), Glöckner János (1997), Béres Sándorné (1998), Kunos Ferenc (1998), Monigl Mátyás (2000), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2000), Sümegi József (2000), Topor István (2000), Csukor Árpád (2000), Péter József (2000), Kemény Lajos (2002), Szűcs Tamásné (2004), Rudolf László (2005), Rozsnyai János (2006), Dr. Gerner Éva (2007), Zeyer Imre (2008), Werner Mihály (2008), Mezei Bonifácné (2009), Szabó István (2009), Károlyi Károly József (2010), Kajsza József (2010), Kóbor János (2013) vehették át a díjat. Bátaszék Pro Urbe díj elismerése azoknak, akik elősegítik a város fejlődését és a jó hírét.

0 szekely_lazar_amator_fafarago_8802

Székely Lázár amatőr fafaragó

Székely Lázár 1949-ben született, ősei a bukovinai Józseffalváról származnak. A fa szeretete egészen kis korban megmutatkozott, hiszen első kiállítása fafaragóként 1962-ben, a Bátaszéki Általános Iskolában volt. Asztalosnak tanult, 1971-től a bátaszéki Kádár KTSZben dolgozott, ahol díszhordókat faragott. Innentől kezdve aktívan foglakozott faragással. 1975-ben a népművészeti alkotásáért elismerést kapott. 25év szünet után, már nyugdíjasként volt alkalma újra vésőt fogni. Azóta is nagy kedvel és lelkesedéssel készít szebbnél-szebb tárgyakat ajándékba és eladásra is. Különleges élményt jelent számára, ha másokkal is megoszthatja alkotásait, melyek között vannak faliképek, dobozok, fogasok, gyertyatartók, dísz- és használati tárgyak. Ezek alapanyagai a tölgy, a dió és a hárs. Munkái Magyarországon és a világ számos pontján megtalálhatók, így Angliában, Németországban, Belgiumban, Ausztráliában és Tajvanon is.Székely Lázár fafaragó munkái mind egyedi és kézzel készítettek. Saját bevallása szerint szívében, lelkében és álmában is farag. Ezt a lelkesedést, elhivatottságot érdemes a fiataloknak átadni. Ebben nagy szerepe van a bátaszéki Keresztély Gyula Városi könyvtár Mini Galériájának. Itt kap helyet évente az újabb és újabb alkotások kiállításához. Lehetősége lett volna máshol élni és alkotni, de a szíve Bátaszékért dobog a mai napig. Otthonában állandó kiállítás várja a bejelentkezőket.

0 varrokor_8837

Varrókör

A 2004 áprilisában alakult Varrókör tagjai, szabadidejük hasznos eltöltéseként, heti egy alkalommal, közös összejövetelen vesznek részt. A csoport Sági Lajosné (Ica néni) kezdeményezésére jött létre, hirdetés útján. Kezdetben, az akár negyven főt is meghaladó társaság, az évek folyamán letisztult és mára huszonegy fős állandó taggal működik. A keddenként összegyűlt tagok az otthonról hozott kézimunkával foglalják el magukat, melyet egy meghitt, családi környezetben töltenek el. Hímeznek, kötnek, horgolnak, gobelint varrnak, de szívesen készítenek adománynak szánt apróbb kézimunkákat, egyéb hasznos holmikat.Szervezetük civil társaság. Tagdíj nincs, fonalat felhívás útján kapnak. Nincs szükségük méregdrága fonalakra, beérik a feleslegessé vált gombolyagokkal is. „Adomány útján, adományoznak.” Minden fontosabb ünnepet megtartanak egymás között, mint például: névnap, Húsvét, Karácsony, farsang, melyre nagy odaadással és buzgóssággal készülnek. A hagyományok őrzésének és átörökítésének szellemében, igyekeznek munkáikat az érdeklődő nagyközönség számára is megmutatni, melynek állandó lehetősége a Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria sorozatában, minden évben egyszer, megtekinthető. 2011. augusztusában az adományozó Varrókör úgy határozott, hogy a Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala részére, a Bátaszéki Templom című keretezett gobelint adományozza. A Varrókör a kép kivarrásával, mely közös munka eredménye, a városunk jelképeként szereplő templomot kívánta megörökíteni. A templom ábrázolása gobelinek korábban még nem létezett, ez az ábrázolás új látványként jelenik meg. 2012. januárjában selyem lobogót kapott a Bátaszéki Polgárőr-egyesület, működésének huszadik évfordulójára. Az ajándékot díszítő motívumokat, a kézimunka klub tagjai, maguk rajzolták és hímezték. A hímzés, tűfestés technikával, nehézselyem alapon került kidolgozásra. 2012. májusában, a Bátaszéki Tűzoltók kérésére készítettek egy díszszalagot, melyet a tűzoltók ajándékba szántak Bátaszék testvérvárosának, Besigheimnek. 2012. szeptemberében az adományozó Varrókör tagjai munkájukkal járultak hozzá a Diáktűzoltók Véménddíszzászlójának elkészüléséhez. 2012. októberében, a varrókör saját díszzászlója készült el, melynek megszentelésére a Bátaszéki Római Katolikus Templomban került sor. 2013. májusában, a Bátaszék Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérésének eleget téve, a Varrókör díszszalagot készített. A sok szép motívum mellett, felkerült a „130 éves évfordulóra Önkéntes Tűzoltó Egyesület Bátaszék” felirat is. 2013. júliusában a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérte meg a varrókör tagjait, hogy készítsenek egy díszszalagot, melyet Németországi testvértelepülésüknek szeretnének ajándékozni. 2013. szeptemberében a varrókör tagjai, Dévára utaztak, ahová 18 saját készítésű takarót, és egyéb adományokat, (fonalat, hímeznivalót) vittek ajándékba, az árvaháznak. Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes újra megszentelte a 2012-ben készült zászlót. 2014. őszén, pedig magánszemély kérésére, a varrókör tagjai Úr asztala terítőt és Szószék terítőt hímeztek a Bátai Református Templomnak. Az átadásra decemberben, közel háromhónapnyi munka után került sor. A varrókör tagjai, feladatuknak tekintik a hagyományok őrzését és átörökítését, annak megszerettetését a fiatalabb generációval. Maguk módján igyekeznek szeretett városuk életében aktívan részt venni,környezetüket szebbé varázsolni. Az általuk elkészített dísz-zászlók, szalagok és terítők minden munkafolyamatát (rajzolását, kézzel készült hímzését és a munkadarab készre varrását) ők végzik.

0 bataszekiek_barati_kore_8823

Bátaszékiek Baráti Köre

Mára egynapossá rövidült, de annál tartalmasabb összejövetelre nem csak Magyarországról, hanem külföldre elszármazott bátaszékiek is eljönnek. Alkalmanként közel 200 fő érkezik Bátaszékre. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik és beszámolókkal folytatódik. A Bátaszékiek Baráti Köre ünnepségére egybegyűltek tájékoztatást kapnak az előző találkozásuk óta eltelt időszak vezetőségi munkájáról, amihez a tagok hozzászólása és javaslatai kapcsolódnak. Béres Sándorné „örökös” titkár beszámol és tájékoztatja a tagokat a város gyarapodásáról, az elért eredményekről, tervekről, anyagi lehetőségekről. A hivatalos beszéd után változatos program várja a résztvevőket. Kulturális rendezvény keretén belül orgonakoncerten, színházi előadáson, táncbemutatókon, kórushangversenyen, kiállításokon vesznek részt az elszármazottak. Városnézés keretében megtekintik a felújítási munkálatokat, melyhez nagyban hozzájárulnak a Baráti Kör tagjai is. Az eseményt fehér asztal mellett, a Bátaszéken élő népcsoportok gasztronómiai jellegzetességeinek kóstolásával fejezik be. A Bátaszékiek Baráti Körének két kiadványa van: Az én Bátaszékem és a Bátaszéki Napló. A kör fennmaradásának komoly feltétele az, ha a tagságban és vezetésében is szerepet kapnak a fiatalok. Ez a fő feladatuk most. Az idős tagokat kérik, hogy hozzák magukkal gyermekeiket, unokáikat. Őket szeretnék érzelmileg megfogni, hogy Bátaszékhez fűződő kötődésük megerősödjön, identitásuk kialakuljon és akkor a baráti kör jövője is biztosított.Hihetetlen ragaszkodásról adnak tanubizonyságot minden egyes találkozásuk alkalmával a Bátaszékiek Baráti Körének tagjai 1986 óta. Azok az emberek, akiket az élet szülőfalujukból más vidékre, más országba sodort, és azok az emberek, akik itthon maradtak, akik minden 2. évben nagy-nagy szeretettel látják vendégül a Bátaszékről elszármazottakat. A Bátaszékiek Baráti Köre civil szervezet, amely nem csak az elszármazottaké, hanem minden bátaszékié. Kemény Lajos a Kör elnöke vallja az elszármazottak találkozójának helyi történelmi jelentősége van abban, hogy a spontán ki nem építhető kapcsolatoknak katalizátora volt az elmúlt majd három évtizedben. A szervezet támogatja a helyi emlékek felújítását, tárgyi emlékek megőrzését. Ápolja a családi, baráti kapcsolatok fennmaradását. „ A múlt erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!”

0 szentharomsag_szobor_8783

Szentháromság szobor

1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egy isten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. A szobrok alatt reliefdíszítés húzódik körbe. Az első az oltár fölött látható, s a keresztre feszítést jeleníti meg. Krisztus a kereszten függ, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő, Szent János és a Szűz álló alakja látható. A nyugati oldalon sírbolt-szerűüregben fekvő nőalak, Palermói Szent Rozália, fején rózsakoszorú, jobb kezében kereszt, bal karjával koponyára támaszkodik. A bolthajtás felett két kerubfej átható. A déli oldal képén felhőből házcsoportra villám csap le. A házak mellet római katona, Szent Donát áll, jobb kezében pálmaággal, s a felhők mögül fénysugarak hullnak a szent fejére. Jégverés, villámcsapás elleni patrónus, különösen bortermelő vidékeken tisztelik. A keleti oldalon lévő dombormű Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Egy kőhíd alatt a folyóban fekszik a Szent teteme, kezében keresztet tart. A híd felett felhőben az Isten dicsőségének jelképe látható. A műemlékoszlop felújítása az 1990-es évek közepén kezdődött el. Műemlék védelem alatt áll.

0 martonnapi_fenyunnep_8833

Márton-napi fényünnep

Hagyományosan a városi óvoda szervezésében zajlik a rendezvény. Az 1990-es évek elején az akkori óvoda vezetője, Müller Zsuzsanna Baján látta először a lámpás felvonulást. Ő hozta ezt a szép és megható ünnepet Bátaszékre. Az első évben egy maroknyi csapat indult a szemerkélő esőben rövid útvonalon a templom körül. Ma már több utcahossznyit járnak be a résztvevők a polgárőrök segítségével. Az óvodában a gyerekek életkorának megfelelően az eseményt megelőző hetekben elkezdődik a készülődés az ünnepre való hangolódás. A Márton-napi fényünnep óvodai megvalósítása során a lúd és a lámpás, mint jelképek kapnakközponti szerepet. Feldíszítik a csoportszobákat, lámpásokat készítenek, lúd alakú süteményeket sütnek a nevelők és gondozók segítségével, amiket aztán az ünnepségen a városlakóknak árulnak. Sötétedéskor kezdetét veszi a lámpás felvonulás az utcákon és közben Márton-napi dalokat énekelnek a résztvevők. A vonulókat a lovon ülő Szent Márton – piros köntösben, római katonának öltözve – vezeti. A gyerekek kis műsora valamint a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása színesíti az eseményt. A körmenet után zsíros kenyér, forralt bor és tea várja az ünneplőket.Márton-nap a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás és vigasság megengedett. Ehhez kapcsolódik városunkban a Márton-napi rendezvény. A német nyelvterületről ismert lámpás felvonulással emlékezik a város apraja-nagyja Szent Mártonra, aki a jó cselekedeteket jelképező fénytkívánja eljuttatni mindenkihez. A rendezvény évről-évre egyre több résztvevőt és látogatót vonz, leginkább gyerekek, kisgyermekes családok vesznek részt, de szép számmal vannak jelen az érdeklődő felnőtt városlakók is. Olyan esemény, amely látványos, meghitt és a városunk olyan rétegét mozdítja ki a hétköznapjaiból, akik kisgyermeket nevelnek és ritkán tudnak közösen ünnepelni.

0 karolyi_karoly_munkassaga

Károlyi Károly munkássága

Károlyi Károly 40 éven át a Bátaszéki Általános Iskola és Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt. Tevékenysége iskolát teremtett, Tolna megyéből induló szakmai és szervező munkája országos jelentőségűvé vált. Elsőként hozott létre regionális, matematikai tehetségfejlesztő alapítványt. A nevéhez fűződő Bátaszéki Levelező és Bátaszéki Matematikaverseny az elsők között volt, amely a határon túli magyar diákokat és tanárokat elérte. A tehetséggondozók összefogásával nemcsak Bátaszéket, hanem minden magas színvonalú, fontos hazai és külhoni matematikai tehetséggondozó programot, versenyt népszerűsített. Hosszú versenyszervezői tevékenysége során olyan szakmai anyagot gyűjtött össze, adott ki feladatgyűjteményként, amely az általános iskolai korosztály és tanáraik számára haszonnal forgatott könyv lehet. Munkásságát a TIT 1974-ben Aranykoszorús Jelvénnyel, az oktatásvezetés 1980-ban \"Az oktatásügy kiváló dolgozója\" címmel, a szakma 1993-ban a Beke Manó-díj I. fokozatával, 2000-ben pedig a matematika népszerűsítésért Ericsson-díjjal ismerte el. Szűkebb pátriája 2005-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja, 2010-ben Pro Urbe Bátaszék elismerésekkel köszönte meg állhatatos munkáját. Károlyi Károly szervezőmunkája,a tanároknak és diákoknak tartott igen nagyszámú előadása, könyvei, a tehetséges tanulók felkarolása, méltóvá tette, hogy Rátz Tanár Úr Életműdíjat 2013-ban átvegye. Nevéhez fűződik a Bátaszéki Matematikaverseny létrehozása, mely idén (2014) 25. alkalommal kerül megrendezésre. A Tolna Megyei Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának vezetője.

0 bataszeki_svab_nepcsoport_8758

Bátaszéki sváb népcsoport

Bátaszéken a II. világháborút követően, a ki és betelepítések következményeként évtizedekre megszűnt a nemzetiségi identitás nyílt vállalása. A hagyományápolás a bátaszéki svábság körében a néptánc területén kezdődött meg. 1977. október 17-én megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, mely időközben felvette a „Heimat” fantázianevet. Múltak az évek, változott a világ és az emberek. A kilencvenes évek elején, egész pontosan 1992-ben e tánccsoport köré szerveződött a Német Nemzetiségi Egyesület, amely felvállalta a tánccsoport támogatását és a népcsoport egyéb még meglévő értékeinek felkutatását, megőrzését továbbadását.1977. október 17-én alakult a bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, vagy, ahogy ma is ismerik, a “Heimat”. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot, és a hozzáfűződő szokásokat. A fiatalok táncai a sok helyről érkezett németség kultúráját jelenítik meg, melyek motívumait Glöckner János, a tánccsoport első művészeti vezetője gyűjtötte össze és készített koreográfiákat belőlük. János bácsi tánc iránti fogékonysága már ifjú korában jelentkezett. Lakodalmakban, farsangi bálokon leste a felnőtteket, majd félrehúzódva próbálgatta maga is az őt megfogó csapásolókat. Később zenészként is alakalma nyílt ellesni amulatozó idősebb korosztály még tiszta forrásból fakadó táncát. Munkája elismeréseként több országos és helyi kitüntetést is kapott. Jelenleg Wittendorfer Ildikó a tánccsoport művészeti vezetője, aki János bácsi keze alól került ki, és mondhatni ugyanolyan maga biztossággal és lelkesedéssel folytatja a megkezdett munkát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2008-ban Balatonberényben elért három arany minősítés. A csoport repertoárjába tartoznak a bátaszéki és környékbeli táncokon kívül még osztrák és más magyarországi német eredetű táncok is. Atáncosok az elmúlt évek alatt Magyarország számos településén felléptek: visszatérő vendégei voltak a Fonyódi Nyári Fesztiválnak, sikert arattak Budapesten a Várban, a Vigadótéren és a főváros több kerületében is. 2001-ben fellépők voltak a híres Móri Bornapok rendezvényén, ahol szintén nagy sikert arattak a nemzetközi mezőnyben. 2001 óta több alkalommal szerepeltek a Balatonberényben megrendezett Amatőr Művészeti Fesztiválon, ahonnan eddig minden évben arany minősítéssel térhettek haza. A csoport életében azonban fontosak a külföldi szereplések is: jártak már Ausztriában, Romániában, Olaszországban, Németországban, ahol lendületes, vidám táncaikkal mindig nagy tapsot arattak. 2001 óta az utánpótlás és az ifjúsági csoport mellett már egy felnőtt csoporttal is büszkélkedhet a tánccsoport.

0 szentlorinczy_haz

Szentlőrinczy ház

A Szentlőrinczy-féle ház nevét építettjéről, dr. Szentlőrinczy Gézáról kapta, aki 1922-től 1984-ig orvosként Bátaszéken élt és tevékenykedett Az épület Bátaszék város főutcájának méltó éke. Patinás, polgári jellege meghatározó része a városképnek. Nagy kapubejárója, különlegesen kitéglázott utcai frontja kiemeli környezetéből. A lakóházhoz több melléképület is tartozik. A lakórész öt szobából áll, fűtése radiátoros gázfűtés, de egyes helyiségekben szilárd tüzelésű csempekályha valamint öntvény kandalló is működik. Az épület örökösei Schindler Helmut és Schindler Elfriede Bertha felajánlották a lakóházat az önkormányzat részére, azon feltételek mellett, hogy az további értékesítésre, ajándékozásra nem kerül, közösségi célra hasznosítsák és nevét Schindler-házra kereszteljék. Nem csak a lakóház, hanem építtetőjének munkássága is különleges értékkel bír a városunk és közösségünk életében.

0 turr_istvan_hid_8816

Türr István híd

A bajai Türr István híd Bajánál biztosít kapcsolatot a Dunántúl és az Alföld között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak bajai hídnak nevezik. A híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Magyarországon belül ez ma is igaz. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar elkezdték az újjáépítést, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. 1989-ben a megnövekedett személygépkocsi forgalom kiszolgálására konzolos oldalpályáképültek. Legutóbb a hidat 1998-1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és vasúti forgalmat. Nevét a város szülöttjéről Türr Istvánról kapta. A híd az 1480,22 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. A bajai Türr István Duna-híd eredetileg is közös vasúti-közúti hídként épült. Ma is az egyetlen magyarországi Duna-híd, amin nem csak kerékpárút, valamint közút van a személygépkocsik és nehézgépjárműk részére, hanem a vasúti forgalom is biztosított.

0 emlektablak_bataszekentelepulesunkon_megtalalhato_emlektablak:

Emléktáblák BátaszékenTelepülésünkön megtalálható emlékt...

1. Bátaszék, Baross Gábor u. 1/A – Baross Gábor, vasminiszter emléktábla2. Bátaszéki Erdészeti Iroda épülete – Koltay György, erdőmérnök emléktábla3. Bátaszéki Művelődési Ház – Zádor Jenő, zeneszerző emléktábla4. Bátaszéki Polgármesteri Hivatal – Bátaszéki Nemzeti Bizottság tagjai emléktábla5. Bátaszéki Számvevőség épülete – műemlék emléktábla6. Bátaszéki Vasútállomás épülete – Bátaszéki németek kitelepítése emléktábla7. Besigheim játszótér – Spielplatz emléktábla8. Cikádor Általános Iskola – az épület építtetőinek emléktábla9. Cikádor Általános Iskola¬ – kegyeleti emléktábla az 1993. február 12.-ei autóbuszbaleset áldozatainak10. Dr. Csanády György – orvos és magángyűjtemény alapító emléktábla11. II. Géza Gimnázium – „Malenkij Robot” emléktábla12. II. Géza Gimnázium – Lovas M. János, igazgató úr emléktábla13. II. Géza Gimnázium – M. Kir. Áll. Polg. Fiú- és Leányiskola emléktábla14. Iparos Kávézó – Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete emléktábla15. Kalász János Városi Sportcsarnok – akik sokat tettek Bátaszék sportjáért emléktábla16. Katolikus Plébánia – Dr. Hermann István Egyed, premontrei kanonok emléktábla17. Keresztély Gyula Városi Könyvtár – Németh Kálmán emléktábla, a bukovinai székelyek hazatelepítője emléktábla18. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – 1441 Bátaszék-Bátai csata emléktábla19. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – első magyar ciszterci apátság temploma emléktábla20. Piactér – Krisztus kereszt21. Református Imaház – Székely Dezső, a református gyülekezet alapítója emléktábla22. Szentháromság tér – Mansfeld Péter, az ’56-os forradalom legfiatalabb mártírja emléktábla23. Szentlőrinczy ház - Schindler Haus emléktábla24. Vicze János Városi Sportpálya – Dr. Pató József, sportorvos emléktábla25. Vicze János Városi Sportpálya – Novák István, tanár úr emléktáblaBátaszéken fellelhető emléktáblák örökítik meg az itt élőknek és az idelátogató vendégeknek a városunk történelmével kapcsolatos eseményeket, őrzik emlékét az itt élt és munkálkodott személyeknek. Fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy a felnövő generáció tovább tudja örökíteni az igazi értékeket. Megállni egy-egy emléktábla előtt és emlékezni eseményekre, életutakra példa minden ember számára.