Települési értéktár

0 szaniel_imre:_a_vilag_kozepe_(konyv)

Szániel Imre: A világ közepe (könyv)

Egyedülálló novelláskötet, mely Bátaszék és környéke helytörténetét mutatja be. Egy könyv \"a múlt század első felének Bátaszékéről, a kicsi faluról, és annak szorgalmas egymás mellett élő, de de szinte együtt lélegző sokszínű népéről, magyarokról, székelyekről, svábokról.\"A kötet minden novellájába, meséjébe beleszövődik Bátaszék és környéke lakóinak mindennapi élete, a régi utcák, épületek, mesterségek egyedülálló hangulata.

0 szent_orban_kapolna_8782

Szent Orbán Kápolna

1739-ben a hívők fogadalmat tettek, hogy a pestis járvány elmúltával kápolnát emelnek. Így épült fel 1754-ben a szőlőhegy patrónusának tiszteletére a Szent Orbán kápolna. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel. Műemlék jellegű épület. Szép emléke a barokk építészetnek.

0 galli_janos_munkassaga_8829

Galli János munkássága

Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 kalvaria_kapolna_8768

Kálvária kápolna

Érdekessége, hogy az ország egyetlen síkvidéki kálváriája. Bátaszék határában ez a kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben állt, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. Mai végleges alakját 1811-ben nyerte el, amikor a Kliegl család megépítette családi sírboltját a kápolna keleti oldalán. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magolna térdelő alakja.

0 konyvbaratok_klubja_8832

Könyvbarátok Klubja

A Könyvbarát Klub létrehozásának ötlete Zsigmond Bélánétól származott, aki rendszeres könyvtár-látogató volt. Az első összejövetelre 40 meghívót küldtek ki és 22-en mentek el, akik az óta is rendszeres látogatói a klubfoglalkozásoknak. A tagok nyugdíjas pedagógusokból és olvasni szeretőkből áll, akik 1998 óta minden hónapban egyszer találkoznak, egymással töltenek néhány órát. Ezek az alkalmak igen változatosak. Állandó programjuk közé tartozik könyvismertetés, részletek felolvasása és az elmaradhatatlan beszélgetések. Minden év végén közösen is megünneplik a karácsonyt. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, író-olvasó találkozókat szerveznek. Volt kiállításuk a klub működésének dokumentumaiból, rendezvények és kirándulások fotóiból, emlékeikből. A programjaikat gyakran a Keresztély Gyula Városi Könyvtárral együtt, közösen rendezik meg. A megemlékezéseken, irodalmi délutánokon kívül kirándulásokat is szerveznek.Vezetőjük, Csiki Béláné azt vallja, hogy hazánkat, megyénket, közvetlen környezetünket meg kell ismerni. A látnivalók pedig úgy válnak igazán élménnyé, hogy hozzáértő, elkötelezett útikalauzaik vannak, akik kedvesen, szolgálatkészen fogadják őket. Ezek a megismerések teszik értékessé az együttlétüket és a megszerzett ismereteket továbbadhatják az arra fogékony embereknek. Új tagokkal is bővültek az utóbbi időben, ami megerősítés munkájukhoz.A Könyvbarát Klub egyike szeretne lenni azon közösségeknek, ahol az igazi értékek számítanak, ahová érdemes elmenni és jó ott lenni ebben a háborgó, elbizonytalanodó világban. A klub tevékenysége hozzájárul városunk kulturális életéhez. Összefogja az olvasni szerető embereket, akik olvasói élményeiket közösségben is elmesélik gazdagítva ezzel másokat is.

0 mezofele_kuria_8797

Mező-féle kúria

Mező László volt alsónyéki főjegyző egykori családi háza. Oszlopos tornáccal. Udvarházra emlékeztető stílusban. Kocsmaként működött. Nagyon szépen felújított épület.Helyi műemlék védelem alatt álló építmény.

0 bataszeki_gasztronomiai_est__rendezvenysorozat

Bátaszéki Gasztronómiai Est - rendezvénysorozat

A gasztronómiai est gondolata 1999-ben a székelyek húshagyati báljával fogalmazódott meg Bátaszéken. A rákövetkező évben a székelyek felkérték a településen élő németeket és felvidékieket, hogy a kultúrájuk mellett megismerhessék egymás nemzeti ételeit, ínyencségeit. Így indult útjára 2000-ben a rendezvénysorozat. Minden második év őszén rendezik meg az estet, amelyen a nemzetiségek hagyományosan mindig ugyan azokat az ételeket készítik. A svábok a Kraut und Knedlit, Sauerpree mit Semmelknödelt, meggyszószt Flutával és a disznóvágásokkor szokásos Saurest tálalják a vendégeknek. A székelyek eredeti ételei: a salátaleves, mely képes megnyugtatni a másnapos gyomrot, a málé, a töltött káposzta, a tejfeles csürke és a rétesek. A felvidékiek asztalára a sült kacsa kerül, takar, fehér párolt káposzta, sültoldala, hurka – kolbász, valamint a túrós, szilvalekváros rétesek, kosárka, és a kisasszony remeke sütemények. Ahogy teltek az évek egyre szaporodtak a résztvevők száma, így került be a helyi roma népcsoport jellegzetes sült malaca, a lecsó és az elmaradhatatlan kelt mákos kalács. Ma már nem csak a Bátaszéken élő népcsoportok vesznek részt ezeken az alkalmakon, hanem például a város iskolakonyhásai, óvónők lelkes csoportja, a nagycsaládos egyesület, valamint nagy szeretettel várják a település testvérvárosaiból érkező vendégeket is, akik szintén elhozzák jellegzetes ételeiket és megkóstoltatják Bátaszéken élőkkel. A jó ételek mellé a jó bor és pálinka is jár, melyet a helyi termelők készítenek. A kóstolás után hajnalig tartó bállal záródik az est. A vendégek belépőjegyet vásárolnak. A befolyt összegből finanszírozzák a felmerülő költségeket és az alapanyagokat is.A Bátaszéken élő valamennyi népcsoport aktívan részt vesz a kisváros társadalmi életében, ezzel is elősegítve a településen élők békés egymás mellett élését és egymás kultúrájának megismerését. Gasztronómiai Est – programsorozata arra hivatott, hogy erősítse a településen élő népcsoportok közötti összetartozást.

0 faultetes_8827

Faültetés

2011. november 19-én került sor először a Keresztély Gyula Városi Könyvtár és a Nagycsaládosok Egyesülete közös faültetési akciójára. A szülők részéről költséggel nem, de kötelezettséggel annál inkább járó rendezvényen, a szervezők, az előző év novemberétől, Bátaszéki gyökerekkel rendelkező gyermekek nevével ellátott fácskákkal tisztelegnek az újszülöttek előtt, illetve teszik a várost zöldebbé. A hársfacsemetéket minden évben a Gemenc Zrt. biztosítja azon települések számára, amelyek kapcsolódtak ehhez a nemes programhoz. A „csemetéket” minden évben, ünnepélyes keretek között köszöntik. Van pár szép szó, néhány mondat, egy-két gondolat, egy kis tánc, zene, evés, ivás. A családok apraja és nagyja – nagyszülők, keresztszülők, és rokonok – összejönnek, és az előkészített gödrökbe elültetik a fácskákat. A kemény munka után a szervezők, zsíros kenyérrel és teával látják vendégül a családokat. A rendezvényt ajándékok osztása zárja: minden gyerek egy ajándéktáskában, apró kis meglepetést, könyvjelzőt és születésnapi újságot kap. Az újságcikkek a kicsik születésnapjáról és annak hetében történt eseményekről, közéleti, tudományos és napi hírekről szólnak. A könyvtár vendégkönyvet vezet a babákról, melyben a fotó alatt a szülők üzenete szerepel. 2011 óta a Besigheim játszótéren, az Óvoda udvarán és a Bátaszéki Nemzetiségek parkjában együttvéve, összesen 85 fa áll elültetve. Ezek a fák jelképek, bízzunk benne, hogy a kis gyermekek is így gyökeret vernek városunkban, mint ahogy a nevüket viselő fák.A faültetés jól jelképezi egy új élet kezdetét. Mint a fa, úgy a gyermek is sok törődést ápolást igényel, hogy később erős és egészséges legyen. Az ültetés minden év novemberében megrendezésre kerül így egyre több fa viseli kis „gazdája” nevét. Törődjünk a facsemetékkel, vigyázzunk rájuk, mindannyian!

0 a_varos_kozpontjaban_talalhato

A város központjában található.

A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.

0 bataszeki_tajhaz_epulete_es_gyujtemenye_8760

Bátaszéki Tájház épülete és gyűjteménye

Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

0 svab_neprajzi_gyujtemeny_8776

Sváb néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Az épület első két helyiségében a bátaszéki német ajkúak (svábok) lakberendezési, ruházati és használati tárgyai láthatóak. Az utcafronti \"nagyszobában\" egy igazi sváb hálószoba került kialakításra. A gyűjtemény alapja a több mint kétszáz éves, mívesen faragott hálószobabútor (2 ágy, 2 éjjeliszekrény, 2 ruhásszekrény). A jellegzetesen bátaszéki sváb viselet felöltöztetett bábukon látható illetve álló fogason és a szekrényekben került elhelyezésre. Az 1900-as évek elején, a vagyoni gyarapodásukkal egy időben viseletváltásra került sor a sváboknál. A régi egyszerűbb, paraszti női viseletet felcserélték selyemből, brokátból készített, pliszírozással rakott ruhára, mely alá a fiatal lányok ünnepek alkalmából 16 alsószoknyát is húztak. A bátaszéki svábok betelepülése még javában zajlott, amikor 1736-ban (az országban az elsők között) már megalakították a helyi \"Lövésztestületet\". A hálószoba falán elhelyezett korabeli fotók tanúskodnak az egylet tevékenységéről és a tagok díszes egyenruhájáról.A konyhában a virágmintás \"sparherd\", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben konyhai munkaeszközökön kívül a sváb \"házi bölcsességeket\" tartalmazó hímzett falvédők is helyet kaptak. A bejárati ajtó mellett a katolikus bátaszékieknél elmaradhatatlan fali szenteltvíztartó található.Régebben a nagy belmagassággal bíró helyiségekben a mennyezetet színes festéssel és mintázattal látták el, mely optikailag csökkenti a magasságot. A felújítási munkálatok során előkerült díszítés alapján mindkét helyiségben rekonstruálásra került ez a jellegzetes momentum.

0 keresztely_gyula_munkassaga_8831

Keresztély Gyula munkássága

Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„

0 szekely_albert__faora

Székely Albert - Faóra

A millenniumi záró ünnepségsorozat alkalmával került a székely szobába az a faóra, melyet Székely Albert józseffalvi ezermester készített 1943-ban. A mester régi órákat javítgatva tanulta ki az ácsmesterség mellett az órák szerkezetét. Ez után már valóra válthatta álmát, hogy egy 2 méter magas \"szalonórát\" készítsen. Három ilyen óra készült, melyből a tájházban található időrendben a harmadik darab. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szabadkai vásáron bemutatott óráról. Nem készült el teljesen, a külső faragások félbemaradtak, de az óraszerkezet működött. A második világháború eseményei kapcsán az óra Szegeden egy katolikus plébánosnál kötött ki. Innen került a szegedi múzeumhoz, ahol a pincében raktározták. Az évtizedek alatt állapota sokat romlott, megrongálódott. Feliratának egy részét levésték - rendszer-idegennek nyilvánult a kormányzó Horthy Miklósra való hivatkozása miatt. Időközben Székely Albert sem volt olyan helyzetben, hogy tehetett volna valamit az óráért. Péter András Bátaszéki asztalos mester vállalta a felújítást, bár már nem sikerült működőképes állapotba hoznia. A bátaszéki székelység magáénak érzi, hiszen jelképezi számukra az egykori otthont, a sorsközösséget. A tájház látogatóinak egyik kedvence az óra, nagy népszerűségnek örvend mind sorsa, mind művészi értéke miatt.

0 stelcz_es_fia_husipari_feldolgozo_kereskedelmi_es_szolgaltato_kft

Stelcz és Fia Húsipari Feldolgozó Kereskedelmi és Szolgá...

A Stelcz és Fia Kft. megalakulásáig hosszú volt az út. Írásos és szóbeli emlékeink alapján bizton állíthatjuk, hogy több mint egy évszázados múlt áll mögöttünk. Igazi hentes dinasztia. Jauch János (1872-1941) Hegyhátmarócon tevékenykedett, mint hentes és mészáros, illetve kocsmáros. Egyik veje, Ritter Vince (1899-1945) hentes és mészáros, kereskedő volt Aparhanton. A háború idején neje és leánya, Borbála folytatta az üzlet vezetését. Ritter Borbála Stelcz Ferenchez (1921-1996) ment feleségül 1953-ban. Férje a legjobb mestereknél tanulta el a hentes és mészáros mesterség fortélyait. Kezdetben Bátaszéken,mint hentes és mészáros, majd az államosítás után a régi szekszárdi vágóhídon üzemvezető helyettesként, később a Népbolt bonyhádi 62. számú húsüzletében dogozott, mint húsboltvezető. Igazi kereskedő volt, vásárlói szerették és tisztelték, \"Becsület és igazságosság\" - ez jellemezte. Erre nevelte fiát, ifj. Stelcz Ferencet is, aki Kaposvárott élelmiszeripari szakközépiskolát végzett, majd a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán húsipari üzemmérnök diplomát szerzett. A főiskola befejeztével rövid ideig Lengyelen tanított, majd az újonnan elkészült Szekszárdi Húskombinátnál dolgozott. 1984-től a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. újbereki húsüzemében kezdetben üzemvezető-helyettesként, majd üzemvezetőként dolgozott. A húsüzem felszámolása után feleségével ifj. Stelcz Ferencnével úgy döntöttek, folytatják a családi hagyományt és saját vállalkozásba kezdenek. Id. Stelcz Ferenc segítségével megalapították a Stelcz és Fia Húsipari Kft-t. 1995. november 23-án a Stelcz és Fia Kft. megkezdte működését 3 fővel és közel 40 féle termékkel. A tradícionális ízek megmaradtak, de mellettük folyamatosan bővül a modern kor igényeihez igazodva a kínálat. A Stelcz- család húsipari tevékenysége több mint száz évre tekint vissza. Mai napig a vevők szolgálatába állnak. A Stelcz és Fia Kft. elődeiktől átvett hagyományos receptúrák alapján készült termékeket gyártanak és forgalmaznak. Azon vevőiknek szeretnénekmegfelelni, akik a minőséget helyezik az ár elé. Hiszik, hogy ezeknek a termékeknek még van piaca.

0 „bataszek_varos_kivalo_pedagogusa”_kitunteto_cim

„Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető cím...

Bátaszék város képviselő – testülete a közoktatás színvonalának emelésére, a pedagógusi tevékenység elismerésére és megbecsülésére „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” elnevezéssel kitüntető címet alapított. A kitüntető cím a város közoktatása, köznevelése területén, bátaszéki intézménynél foglalkoztatott és Bátaszéken dolgozó, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusnak (tanár, tanító, óvónő) ítélhet oda. A cím adományozását a képviselő - testület legalább egy bizottsága, valamint az oktatási intézmény nevelő – testülete kezdeményezheti írásban a megfelelő űrlapon. A kitüntető címmel arany pecsétgyűrű és oklevél jár. Halasiné Bitner Gizella (2002), Neidhardtné Gyarmati Erzsébet (2003), Bátki Erika (2004), Kiss István Lászlóné (2005), Miklósa Istvánné (2006), Papp Zsuzsanna (2007), Sümeginé Szép Mária (2008), Kovácsné Jordán Ilona (2009), Aradi Jánosné (2010), Szabó Éva Mária (2012).A pedagógusi munka legnagyobb öröme, eredményességének legfőbb bizonyítéka az óvodáskorú gyermekek, a diákok sikere, okosodása. Mégis szükség van a nevelési területen kifejtett munka külön elismerésére, a kiemelkedő tevékenység jutalmazására is. A város önkormányzata ezért alapította a „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető címet.

0 szekely_lazar_amator_fafarago_8802

Székely Lázár amatőr fafaragó

Székely Lázár 1949-ben született, ősei a bukovinai Józseffalváról származnak. A fa szeretete egészen kis korban megmutatkozott, hiszen első kiállítása fafaragóként 1962-ben, a Bátaszéki Általános Iskolában volt. Asztalosnak tanult, 1971-től a bátaszéki Kádár KTSZben dolgozott, ahol díszhordókat faragott. Innentől kezdve aktívan foglakozott faragással. 1975-ben a népművészeti alkotásáért elismerést kapott. 25év szünet után, már nyugdíjasként volt alkalma újra vésőt fogni. Azóta is nagy kedvel és lelkesedéssel készít szebbnél-szebb tárgyakat ajándékba és eladásra is. Különleges élményt jelent számára, ha másokkal is megoszthatja alkotásait, melyek között vannak faliképek, dobozok, fogasok, gyertyatartók, dísz- és használati tárgyak. Ezek alapanyagai a tölgy, a dió és a hárs. Munkái Magyarországon és a világ számos pontján megtalálhatók, így Angliában, Németországban, Belgiumban, Ausztráliában és Tajvanon is.Székely Lázár fafaragó munkái mind egyedi és kézzel készítettek. Saját bevallása szerint szívében, lelkében és álmában is farag. Ezt a lelkesedést, elhivatottságot érdemes a fiataloknak átadni. Ebben nagy szerepe van a bátaszéki Keresztély Gyula Városi könyvtár Mini Galériájának. Itt kap helyet évente az újabb és újabb alkotások kiállításához. Lehetősége lett volna máshol élni és alkotni, de a szíve Bátaszékért dobog a mai napig. Otthonában állandó kiállítás várja a bejelentkezőket.

0 martonnapi_fenyunnep_8833

Márton-napi fényünnep

Hagyományosan a városi óvoda szervezésében zajlik a rendezvény. Az 1990-es évek elején az akkori óvoda vezetője, Müller Zsuzsanna Baján látta először a lámpás felvonulást. Ő hozta ezt a szép és megható ünnepet Bátaszékre. Az első évben egy maroknyi csapat indult a szemerkélő esőben rövid útvonalon a templom körül. Ma már több utcahossznyit járnak be a résztvevők a polgárőrök segítségével. Az óvodában a gyerekek életkorának megfelelően az eseményt megelőző hetekben elkezdődik a készülődés az ünnepre való hangolódás. A Márton-napi fényünnep óvodai megvalósítása során a lúd és a lámpás, mint jelképek kapnakközponti szerepet. Feldíszítik a csoportszobákat, lámpásokat készítenek, lúd alakú süteményeket sütnek a nevelők és gondozók segítségével, amiket aztán az ünnepségen a városlakóknak árulnak. Sötétedéskor kezdetét veszi a lámpás felvonulás az utcákon és közben Márton-napi dalokat énekelnek a résztvevők. A vonulókat a lovon ülő Szent Márton – piros köntösben, római katonának öltözve – vezeti. A gyerekek kis műsora valamint a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása színesíti az eseményt. A körmenet után zsíros kenyér, forralt bor és tea várja az ünneplőket.Márton-nap a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás és vigasság megengedett. Ehhez kapcsolódik városunkban a Márton-napi rendezvény. A német nyelvterületről ismert lámpás felvonulással emlékezik a város apraja-nagyja Szent Mártonra, aki a jó cselekedeteket jelképező fénytkívánja eljuttatni mindenkihez. A rendezvény évről-évre egyre több résztvevőt és látogatót vonz, leginkább gyerekek, kisgyermekes családok vesznek részt, de szép számmal vannak jelen az érdeklődő felnőtt városlakók is. Olyan esemény, amely látványos, meghitt és a városunk olyan rétegét mozdítja ki a hétköznapjaiból, akik kisgyermeket nevelnek és ritkán tudnak közösen ünnepelni.

0 szentlorinczy_haz

Szentlőrinczy ház

A Szentlőrinczy-féle ház nevét építettjéről, dr. Szentlőrinczy Gézáról kapta, aki 1922-től 1984-ig orvosként Bátaszéken élt és tevékenykedett Az épület Bátaszék város főutcájának méltó éke. Patinás, polgári jellege meghatározó része a városképnek. Nagy kapubejárója, különlegesen kitéglázott utcai frontja kiemeli környezetéből. A lakóházhoz több melléképület is tartozik. A lakórész öt szobából áll, fűtése radiátoros gázfűtés, de egyes helyiségekben szilárd tüzelésű csempekályha valamint öntvény kandalló is működik. Az épület örökösei Schindler Helmut és Schindler Elfriede Bertha felajánlották a lakóházat az önkormányzat részére, azon feltételek mellett, hogy az további értékesítésre, ajándékozásra nem kerül, közösségi célra hasznosítsák és nevét Schindler-házra kereszteljék. Nem csak a lakóház, hanem építtetőjének munkássága is különleges értékkel bír a városunk és közösségünk életében.

0 turr_istvan_hid_8816

Türr István híd

A bajai Türr István híd Bajánál biztosít kapcsolatot a Dunántúl és az Alföld között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak bajai hídnak nevezik. A híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Magyarországon belül ez ma is igaz. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar elkezdték az újjáépítést, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. 1989-ben a megnövekedett személygépkocsi forgalom kiszolgálására konzolos oldalpályáképültek. Legutóbb a hidat 1998-1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és vasúti forgalmat. Nevét a város szülöttjéről Türr Istvánról kapta. A híd az 1480,22 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. A bajai Türr István Duna-híd eredetileg is közös vasúti-közúti hídként épült. Ma is az egyetlen magyarországi Duna-híd, amin nem csak kerékpárút, valamint közút van a személygépkocsik és nehézgépjárműk részére, hanem a vasúti forgalom is biztosított.

0 emlektablak_bataszekentelepulesunkon_megtalalhato_emlektablak:

Emléktáblák BátaszékenTelepülésünkön megtalálható emlékt...

1. Bátaszék, Baross Gábor u. 1/A – Baross Gábor, vasminiszter emléktábla2. Bátaszéki Erdészeti Iroda épülete – Koltay György, erdőmérnök emléktábla3. Bátaszéki Művelődési Ház – Zádor Jenő, zeneszerző emléktábla4. Bátaszéki Polgármesteri Hivatal – Bátaszéki Nemzeti Bizottság tagjai emléktábla5. Bátaszéki Számvevőség épülete – műemlék emléktábla6. Bátaszéki Vasútállomás épülete – Bátaszéki németek kitelepítése emléktábla7. Besigheim játszótér – Spielplatz emléktábla8. Cikádor Általános Iskola – az épület építtetőinek emléktábla9. Cikádor Általános Iskola¬ – kegyeleti emléktábla az 1993. február 12.-ei autóbuszbaleset áldozatainak10. Dr. Csanády György – orvos és magángyűjtemény alapító emléktábla11. II. Géza Gimnázium – „Malenkij Robot” emléktábla12. II. Géza Gimnázium – Lovas M. János, igazgató úr emléktábla13. II. Géza Gimnázium – M. Kir. Áll. Polg. Fiú- és Leányiskola emléktábla14. Iparos Kávézó – Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete emléktábla15. Kalász János Városi Sportcsarnok – akik sokat tettek Bátaszék sportjáért emléktábla16. Katolikus Plébánia – Dr. Hermann István Egyed, premontrei kanonok emléktábla17. Keresztély Gyula Városi Könyvtár – Németh Kálmán emléktábla, a bukovinai székelyek hazatelepítője emléktábla18. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – 1441 Bátaszék-Bátai csata emléktábla19. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – első magyar ciszterci apátság temploma emléktábla20. Piactér – Krisztus kereszt21. Református Imaház – Székely Dezső, a református gyülekezet alapítója emléktábla22. Szentháromság tér – Mansfeld Péter, az ’56-os forradalom legfiatalabb mártírja emléktábla23. Szentlőrinczy ház - Schindler Haus emléktábla24. Vicze János Városi Sportpálya – Dr. Pató József, sportorvos emléktábla25. Vicze János Városi Sportpálya – Novák István, tanár úr emléktáblaBátaszéken fellelhető emléktáblák örökítik meg az itt élőknek és az idelátogató vendégeknek a városunk történelmével kapcsolatos eseményeket, őrzik emlékét az itt élt és munkálkodott személyeknek. Fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy a felnövő generáció tovább tudja örökíteni az igazi értékeket. Megállni egy-egy emléktábla előtt és emlékezni eseményekre, életutakra példa minden ember számára.

0 hohmann_matyasne_erzsike_neni_babai

Hohmann Mátyásné, Erzsike néni babái

Hohmann Mátyásné Holecsek Erzsébet születése óta Bátaszéken él. Szülei 5 holdas kisparasztok voltak, gazdagnak a 20-25 holdasokat tartották, így ő leánypajtásai közt szegénynek számított. A fiatal Erzsikének egy rend ruhára futotta. Abban az időben gazdagnak számított az, akinek 4-5 rend ruhája volt. Sok tehenet hajtottak el a szekszárdi vásárba, hogy utána az ára drága és cifra ruha formájába az eladósorban levő leány derekán ringjon. Erzsike néni a 6 elemi elvégzése után egy bolgárkertészetbe dolgozott. Ekkor már a keresetéből ő is vásárolt magának, szép és értékes ruhákat. Ahogy teltek a munkával a hónapok, úgy telt a szekrénye az akkor divatos holmikkal. 1941. október 9-én férjhez ment, az esküvő után kivetkőzött a népviseletből, polgári ruhába kezdett járni. Körülbelül az akkori viszonyoknak megfelelően a ruhák értéke felért egy fél ház árával. Erzsike néni életének meghatározó eseményei voltak ezek. Amikor összekerült Hohmann Mátyással, a szenvedélyes gyűjtő, ezermester kedvenc tárgyai között három nagy hajasbaba is volt. Erzsi néni elhatározta népviseletbe öltözteti őket. Az egyiket eredeti decsi, másikra az idős bátaszéki asszonyok ruháját adta, a harmadiknak meg vett három méter fehér vásznat megegy méter rózsaszín brokátot, s megvarrta kicsiben ugyan azt az ünneplős viseletet, amelyben valaha ő is járt a bátaszéki utcán. Még gyöngysor, nyaklánc, kereszt is került a baba nyakába. Innen indult a gyűjtemény gyarapítása és a mai napig készít felkérésre és saját örömére népviseletbe öltöztetett babákat.Belesajdult az ujjuk, letört a körmük, mire a pergamenkeménységűre merevített vásznat apró ráncokba rakták, hogy aztán vizes ruhát téve rá, valami súllyal lenyomva akár egy hétig is préseljék. Nem is igen bírták egyedül, segítettek egymásnak a szoknya készítésében az asszonyok. Közel húsz éve öltöztet Erzsike néni népviseleti babákat. A babakiállítást megnézők megismerhetik a bátaszéki és környékbeli települések régi hagyományos népviseleteit és betekintést nyernek a ruhakészítés menetébe. Ritkaságnak számít ily módon ápolni a népi értékeinket. TonaArt tagja.

0 nepomuki_szent_janos_kapolna_8772

Nepomuki Szent János kápolna

E műemlékről az első biztos információnk 1776-ból származik, ekkor már biztosan állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak a vízen járók és hídon átkelők védőszentjének a kőszobra áll. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. Ma a kápolna és a szobor is restaurálva, eredeti fényében látható. Helyreállítása 1991-ben történt. Műemlékvédelem alatt álló építmény.

0 elter_istvanne_pecsi_erzsebet_(mama)_amator_festomuvesz

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet (MAMA) amatőr festőművész...

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet 1927-ben Bátaszéken született, szegény családba. Itt járt iskolába is, ahol már korán megmutatkozott kézügyessége, amit férjhezmenetele után gyerekeinél hasznosította. Ekkor varrt, hímzett. Ledolgozta éveit majd férje halála után 70 évesen kezdett el festeni. Mindent kipróbált, grafikát, pasztellt, vízfestéket, végül az olajfestést választotta. A kezdeti próbálkozások után a siker hamar jött. Számos tv riport,kiállítások sora jött. Először Szekszárdon mutatkozott be önálló kiállítással. Legnagyobb sikerei közt szerepel, hogy eljutottak képei a Budapesti Vigadóba, Vajdahunyad várába. Magyarország számos településén láthatták már festményeit mint Pákozd, Hatvan, Pataki körgaléria. Külföldön, Belgiumban mutattál be munkáit. Bátaszéken, szülővárosában számos válogatott kiállítása volt már. Mama ma is aktívan dolgozik. A TolnaArt tagja. „Mama”, a festményeket ilyen egyszerűen írja alá Elter Istvánné, mintha csak családjának, szeretteinek rajzolta volna őket. A későn jött csoda képek sokaságát tárta elénk, bizonyságul arra, hogy a tehetség az élet bármely szakaszában felszínre kerülhet. Nyugdíjas éveiben megvalósíthatja szíve legmélyén eddig nyugvó álmait is. Fest, rajzol, mindannyiunk és saját örömére, ez ad idős korában értelmet a múló napoknak, éveknek. Példát mutatva és adva ezzel másoknak is.

0 euromoka_8826

Euromóka

Németül Jugenspiele, franciául Jeux d’amite, szlovákul Eurohry, magyarul pedig EuroMóka. Ez a neve az Európa fiataljait megmozgató nemzetközi versengésnek. Az immár hagyománnyá vált EuroMóka,1982-óta tartó rendezvénysorozat, melyen a szlovák Nagysalló, az erdélyi Gyergyóditró, a német Besigheim, a francia Ay de Champagne illetve Conde városok és a magyar Bátaszék (korábban az angliai Newton Abbot és a belga Quaregnon is) versenyzői gyűlnek össze. A rendezvényt mindig más városban tartják, településünk 1999, 2005 és 2010-ben rendezte meg a játékokat. A vetélkedőre pályázati felhívás útján lehet jelentkezni, melynek kritériuma a versenyző bármely területen elért kiemelkedő teljesítménye, sokoldalúsága, ügyessége, kapcsolatteremtő képessége és életkora. A rendezvény fő száma a mókás vetélkedő, mely kirándulásokkal, hagyományőrző ételek kóstolásával és szórakozással fűszerezett. A csapatok a helyi sportpályán gyűlnek össze, hogy ügyességi vetélkedőben mérjék össze erejüket. A játékban a feladatok különböző színes kavalkádja ismerhető fel, egy-egy nemzetre jellemző szokások humoros felelevenítése, így például a paraszt szörf, arcfestés, huszáros öltöztetés, szüretelés, májusfaállítás, vasfüggöny lebontás, fa és virágültetés, szalmabála öltöztetés. A játék végeztével a csapatok összegyűlnek egy közös beszélgetésre, majd mindenki hazaindul. Az EuroMóka vetélkedő nagy fontossággal bír a partnerkapcsolatok ápolására. Ezek a játékok lehetőséget adnak a partnervárosok és lakóik megismeréséhez. A fiatalok nem csak a külföldi településeket, azok hagyományait ismerik meg az utazások során, hanem az itthon megszerzett nyelvtudásukat is kamatoztathatják. „Együtt - sokféleképpen”, híven tükrözi a vidám, többnyelvű sokaság együttlétét. Ránk is igaz a híressé vált olimpiai mondás, miszerint: A játékoknak pedig folytatódnia kell.

0 bataszeki_katolikus_plebania_epulete

Bátaszéki katolikus plébánia épülete

A klasszicista stílusban épült plébánia1899- 1903 között a Nagyboldogasszony plébániatemplommal együtt készült el. A régi plébánia helyére épült, ahol 1728-ban Jány Jakab Ferdinánd-apátot meggyilkolták. A plébánia szilárd anyagból épült, 6 szobás, szűk konyhával és kamrával.Helyi építészeti érték, egyrészt elhelyezkedése, másrészt építészeti stílusa miatt. Az épület egyik különlegessége a kémények, melyek kis házakra emlékeztetnek.

0 szent_florian_szobor_8781

Szent Flórián szobor

Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére. Műemlék védelem alatt áll.

0 ii_geza_gimnazium_epulete_8793

II. Géza Gimnázium épülete

Eredetileg is már iskolának építette a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik. Az akkor száz éves épületet igyekeztek folyamatosan korszerűsíteni. Az elsők között volt egy nyelvi labor kialakítása, ami egy ideig jól funkcionált, de a berendezések elavulása és helyszűke miatt megszüntették. 1970-es években növekedett a terület a gimnázium épülete melletti hivatalsegédi és a hozzá csatlakozó pedagóguslakás lebontásával, illetve a szomszédos telek és az úgynevezett szódásház (kisház) megvásárlásával. Ekkor alakították ki az iskolaparkját. Az épületet tovább korszerűsítették. Étellift készült a menzához, az olajkályhákat központifűtés váltotta fel. A 90-es évek elején a nyelvi labor helyére került a tanári és itt kapott helyet a növekvő állományú könyvtár is, melynek régi helyét a számítástechnika foglalta el. Tornateremhez két fürdőhelyiség készült. A sorozatos beázásoknak véget vetett a tető újracserepezése. 1998-tól jelentős fejlesztések voltak az épületen, berendezési tárgyaiknagy része kicserélődött. 2010-ben hatalmas változás történt az épületen. Az épület bejárata átkerült a jobb oldalra, mely modern külsőt kapott. Nagy tereket hoztak létre a 21. századnak megfelelő technikai megoldásokkal. Az épület szinte teljes belső tere megváltozott, megpróbáltak a modern igényeknek megfelelni. Az utcafront még őrzi a régi iskola épületének emlékét. Az épületet 1878-ban építette a város, amely fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. Azépület homlokzata őrzi a régi idők emlékét.

0 bataszeki_tajhaz__kotar_

Bátaszéki Tájház - Kőtár

„A cikádori apátságtól a bátaszéki plébániatemplomig” címmel régészeti kiállítás tekinthető meg a Bátaszéki Tájház pincéjében. A dr. Valter Ilona vezette ásatások hozták felszínre az első magyar ciszterci templom maradványait. A szentélyben és a kereszthajóban apátok és világi előkelőségek márvány síremlékei álltak. A kiállításon részletek és fotók láthatók ebből a korból. A török-kori leletek két üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a kiállításban. A barokk templom homlokköve és keresztelő kútja több barokk szoborral együtt szintén megtekinthető a kiállításon. A ciszterci apátság feltárása 1994-2001. között zajlott. A feltárt épületrészekből kialakított romkert 2001. augusztus 17-én került felszentelésre. A település fölé magasodó csodálatos új templommal együtt érdemes a romkertet is megtekinteni.

0 bataszek_pro_urbe_dij_8804

Bátaszék Pro Urbe díj

A Pro Urbe Bátaszék elismerés annak a közösségnek vagy magánszemélynek adományozható, amely vagy aki Bátaszék város és lakossága érdekében hasznosmunkásságával járult hozzá a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális, a közigazgatási, vagy a társadalmi élet bármely területének fejlesztéséhez, növelve ezzel a Bátaszék város jó hírét, tekintélyét. Bátaszék Pro Urbe elismerést a város képviselő – testülete legalább egy bizottsága, valamint közösségek erre illetékes szervei kezdeményezhetik írásban. Az elismeréssel bronz emlékplakett és oklevél jár. Gesztesi Károly (1996), Kajsza Józsefné (1996), Tamási Istvánné (1996), Dr. Valter Ilona (1997), Glöckner János (1997), Béres Sándorné (1998), Kunos Ferenc (1998), Monigl Mátyás (2000), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2000), Sümegi József (2000), Topor István (2000), Csukor Árpád (2000), Péter József (2000), Kemény Lajos (2002), Szűcs Tamásné (2004), Rudolf László (2005), Rozsnyai János (2006), Dr. Gerner Éva (2007), Zeyer Imre (2008), Werner Mihály (2008), Mezei Bonifácné (2009), Szabó István (2009), Károlyi Károly József (2010), Kajsza József (2010), Kóbor János (2013) vehették át a díjat. Bátaszék Pro Urbe díj elismerése azoknak, akik elősegítik a város fejlődését és a jó hírét.

0 viragvasarnapi_passiojatek_8817

Virágvasárnapi passiójáték

1999-ben, Sümegi József, gimnáziumi igazgató ötlete alapján határozta el a Bátaszéken működő Szent Cecília Kórus, hogy korabeli jelmezekben, tömegjelenetekkel feleleveníti Jézus életének utolsó, tragikus mozzanatait. Közel száz szereplőt megmozgató misztériumjáték koreográfiáját Sümegi József, az éneket Jagicza József tanította be már az első alkalommal is. A Szent Cecília Kórus énekli az ilyenkor szokásos evangéliumot, amelynek megjelenítésében felnőttek, általános iskolások és középiskolások egyaránt közreműködnek. Minden évben Kajsza Béla látható Jézus szerepében. A misébe ágyazottan kerül bemutatásra a Máté passió misztériumjátéka. 2014-ben a 22. élő passiót láthatták a hívők, mivel a környező településekre és Bátaszék testvérvárosában is bemutatásra került már.Ez az érdekes, látványos és megható Virágvasárnapi passiójáték különleges esemény Bátaszéken. Rengeteg keresztény ember érkezik szerte az országból és külföldről is erre az alkalomra. Az esemény hozzájárul minden hívő ember Húsvétra készüléséhez. A vallásos ember számára fontos, hogy ily módon is átélheti és megértheti Jézus értünk való áldozatát. A keresztény ember közössége és a Húsvét öröme erősödik meg ezen az alkalmon.

0 bardos_lajos_korustalalkozo

Bárdos Lajos Kórustalálkozó

A Bárdos Lajos Zenei Hetek országos fesztivál, melyet 1977 óta minden év április végétől június elejéig terjedő időszakban rendezik meg. Tolna megye is csatlakozott ehhez a rendezvénysorozathoz és 2005 óta Bátaszék szépséges és remek akusztikával bíró Nagyboldogasszony Plébániatemploma ad otthont a kiváló zeneszerző, zenetudós és pedagógus emlékének szentelt rendezvénynek. Tolna megyében működő kórusok és kórusmuzsikát szertők körében népszerű a bátaszéki találkozó. Állandó résztvevő kórusok mellett fellépnek meghívott vendégek is. Bátaszéki Szent Cecília Kórus, a Bátaszéki Pedagógus Kórus, a Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar mellett dunaföldvári, tolnai, szekszárdi, mözsi, paksi, dombóvári, bölcskei, sárbogárdi, siófoki somoralyi, kolozsvári, marosvásárhelyi kórusok is szerepeltek már a találkozón. Az ünnepi hangversenyen felcsendült zeneművek végén a kórusok együtt is énekelnek, Bárdos Lajos Tábortűznél című népszerű művét adják elő. Az összkórust több ízben is Kempelen Tünde (Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója) karnagy vezényelte. A résztvevők emlékplakettet kapnak az ünnepi alkalomból. A léleknek jóleső kórushangverseny után az iskola konyháján készült finom vacsora és a jóízű beszélgetés is jólesik a fellépő kórusok tagjainak.A Bárdos Lajos Kórustalálkozó méltó emléket állít Bárdos Lajos munkásságának. A rendezvény színvonalas lebonyolítása Bátaszék város jó hírnevét öregbíti. A településünkre érkező vendégek és a helyi lakosok olyan zenei élményben részesülhetnek évről évre, mely csak az együttzenélés által jöhet létre. Bárdos Lajost idézve: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.” A kórustalálkozók egyaránt szakmai és munkakapcsolatokat, valamint baráti és lelki kapcsolatokat is magában hordoznak.

0 bataszeki_lany_vagyok_zenemuhires_varos_bataszek_csokra_termettek_a_szep_lanyok

Bátaszéki lány vagyok /zeneműHíres város Bátaszék, csókr...

Minden asszony lánya szép, így hát én se sokat tréfálok.Ránéztem egy legényre a szívem feldobogott ő érte.Bátaszéki állomás a csók nem is olyan fene rossz szokás./:Az a legény vessen ugyan magára, aki átjár udvarolni Bajára.Arról híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/ Bátaszéki lány vagyok sej, haj kint lakom az alvégen.Régi rózsám elhagyott, nem baj van helyette más nékem.Bátaszéken szép szokás, egymást éri a szerelmi vallomás.És a lányok jól tudják, udvarlásnak vége majd a házasság./:Belém szeret, megkéri a kezemet, hozzám simul, elrabolja szívemet.Erről híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/Kategóriájában, a cigányzenétől a csárdásig, a magyar nótától a lakodalmas zenéig sorolható.Gyulai Erzsi az, aki,(ahogy a közönség szokta mondani), „szép barna hangjával”, nagy szeretettel énekli. Ez az egyik legismertebb dala. Az eredetéről, szerzőjéről nem tudunk, szájhagyományként adták át egymásnak a dallamot és a szöveget a bátaszéki emberek. Lakodalmakkor a zenészek előszeretettel játsszák a mai napig. „ A csend után a kifejezhetetlennek a kifejezéséhez a zene áll a legközelebb.” Legyen ez a dal, a Bátaszéki lakosok legszebb dala.

0 bataszeki_szureti_napok_8807

Bátaszéki Szüreti Napok

Bátaszéken a szüreti hagyományok felelevenítésére 1993-ban volt az első próbálkozás. 1996-ban sikerült az első ünnepségre előteremteni a feltételeket. Akkor a Német Kisebbségi Önkormányzat, Heimat Tánccsoport, a Székely Baráti Kör néhány lelkes tagja, valamint a Német Nemzetiségi Egyesület vezetőségének köszönhetően megrendezték az első Szüreti Napokat Bátaszéken. Akkor határozták el a szervezők, hogy kétévente rendezik meg a hagyományőrző ünnepséget, a köztes évben pedig elegendő az idő a szervezésre. Szerették volna, ha a város lakói magukénak éreznék ezt az eseményt, ami valóra is vált. Mára hatalmas várakozás és érdeklődés övezi. A három napos rendezvénysorozat gazdag programmal várja a látogatókat. Kiállítások, koncertek, táncosok műsora, gasztronómiai és kulturális programok gazdagítja az ünnepi kínálatot. Kétségtelen a szüreti felvonulás a tetőpontja az ünnepségsorozatnak. Már kora reggel sürgés-forgással készülődnek a menetre a felvonulni szándékozók. Népviseletbe öltözött kisbíró köszöntése után érkezik a bíró és bíróné, a jegyző és jegyzőné. Felkérik az egybegyűlteket, hogy: „Álljon fel hát nyomban ez a díszes menet!Városon keresztül, hogy vonuljon egyet, Vonuljon vidáman, feledve a búkat, Búcsúztatva óbort, köszöntve az újat!” A menet a művelődési ház elől indul. Lovaskocsin viszik körbe a bírói párt, a csőszök és csőszlányok, a markos legények, a városban élő népcsoportok népviseletbe öltözve, az óvodások, iskolások, tánccsoportok, zenekarok, kórusok, nyugdíjasok, a vadászegylet tagjai, motorosok, önkéntes tűzoltók követik. Hagyományosan zsíros kenyeret és jó bort kínálnak a nézelődőknek. Mindig vannak vendégek Magyarországról és külföldről is. A menet a sportcsarnokhoz érkezik, ahol a felvonulók műsort adnak, majd kezdődik a bál. Bátaszék a szekszárdi borvidékhez tartozik. Az itt élők életében mindig is fontos szerepet töltött be a szőlőművelés és bortermelés. Ezért keltették életre a szüreti hagyományokat a településen. Mára színvonalas és gazdag programokkal várják a település minden nemzetiségét, kicsiket, nagyokat, hogy együtt töltsék el a napot. Bátaszék testvérvárosaiból érkezett vendégek ezekben a napokban üléseznek, a települések közötti együttműködést erősítik.

0 bataszeki_reformatus_imahaz_epulete_8756

Bátaszéki Református Imaház épülete

A bejárat feletti bevilágító színes üveg bizonysága szerint 1888-ban építették a házat. A monogram: N.W., azaz Nicholaus Wolf építette. A kereszt szemben a sarkon is őrzi a nevét és a leszármazottaiét. Szőlősgazda volt, ezért az épület alatt pince található. A kitelepítés után Székely Dezső felvidéki református lelkész parókiája lett az épület. 1948- tól a Bátaszékre betelepített felvidéki reformátusok istentiszteleti helye. 10/2004 rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll. A bátaszéki vallási élet, ezen belül a reformátusok, fontos műemlék épülete.

0 bataszeki_pedagogus_korus_8822

Bátaszéki Pedagógus Kórus

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály: A második ének) A Bátaszéki Pedagóguskórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karok kategóriájában arany minősítést értek el. Repertoáruk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Hajdanán egy korán sötétedő őszi estén a Bátaszéki pedagógusok egy maroknyi csapata összegyűlt azzal a szándékkal, hogy a maga szórakoztatására elkezdjenek énekelni. Azt gondoltuk, hogy az együtt éneklés olyan érték, amellyel örömöt szerzünk magunknak, szórakoztatunk másokat, és – szakmai megfontolásból – példát mutatunk a tanítványainknak. Hogy mi minden érték kapcsolódott az énekléshez, azt nehéz lenne felsorolni. Kapcsolatok sokasága teremtődött ezzel. Vendégfogadások és vendéglátások, új ismerősök, barátok. Kórustalálkozók és külföldi utak. A kórussal, a többi Bátaszéki kórussal együtt új szerkezete, műfaja jött létre városunk ünnepeinek, rendezvényeinek. Ünnepi műsorok színesítője, alapja lett a kórusmuzsika. Olyan rendezvények nőttek ki a kórusok fellépéseinek lehetőségeit növelve, mint a karácsonyi hangverseny, a romkerti esték, a Bárdos kórustalálkozó.A Bátaszéki Pedagógus Kórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karokkategóriájában arany minősítést értek el. Repertoárjuk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Bátaszéken aktív kulturális élet folyik. Több kórus tevékenykedik, és minden évben számos hangversennyel színesítik városunk ünnepeit. A Pedagógus Kórus az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy méltó ahhoz a kihíváshoz, melyet az ünnepeken való részvétel jelent. Színes repertoárjuk, szakmailag igényes előadásmódjuk azt eredményezi, hogy legyen, szó bármilyen rendezvényről, azt ünnepélyesebbé, felemelőbbé teszik. Önálló hangversenyeik pedig maradandó élményt jelentenek, városunk zenét szerető polgárainak.

0 karacsonyi_koncert_8830

Karácsonyi koncert

Minden év decemberében, a karácsonyt megelőző szombat este, a bátaszéki Nagyboldogasszony Plébániatemplom megtelik az ünnep, a várakozás és a szeretet csodálatos hangjaival. „Rohanó világunkban nagy szükségünk van az időnkénti megállásra, elmélkedésre. A Bátaszéki kórusok hagyományos karácsonyi hangversenyének felcsendülő tiszta hangjai segítik lelkünket ünnepi díszbe öltöztetni, hogy képessé váljunk újra és újra a csendes, tiszta, szent éj üzenetének befogadására.” A templomban erre az alkalomra összegyűlt ünneplő közönség, megható, karácsonyi dallamokat hallhat. Állandó közreműködők a Bátaszéki Székelykórus, Bátaszéki Szent Cecília Kórus, Bátaszéki Kamara Kórus, Bátaszéki Pedagógus Kórus, Bátaszéki Felvidéki Kórus, Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar. Az est a kórusok, a zenekar és a közönség közös énekével zárul. „A karácsonyvárás öröme a szereplők és a hallgatóság lelkét is átjárja a megszólaltatott dallamok által. ”Az év ezen a napján, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, a szeretet pillanataiból együtt visznek át minél többet az újesztendőbe.

0 bataszeki_ipartestulet_8787

Bátaszéki Ipartestület

Az 1884. évi ipartörvény szabályozta a kisipari tevékenységet, a kézműves mesterségeket képesítéshez kötötte, valamint kötelezővé tette az ipartestületek a városokban és az olyan községekben, ahol a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma meghaladta a 100 főt. Az ipartestületeket alapszabály szerint szervezték, és a kényszertársulás elvén alapultak. Ezek célja az iparosok közti rend és egyetértés fenntartása, az iparhatóságok támogatása, az iparosok érdekeinek védelme. Bátaszéken 1891-ben alakult meg a Bátaszék és Vidéke Ipartestület 161 taggal. A testület 1900-ban székház céljára egy parasztházat vásárolt Bátaszék központjában, ugyanekkor alapította olvasókörét és létesített segédszállót. A Bátaszéki Ipartestületen belül 1900-ban megalakult Iparos Olvasókör alapszabályában a napi újságok és ipari szaklapok olvasását, felolvasás és társalgás általi önképzést, társas közhasznú mulatságok rendezését és kiváltképpen az ipar fejlesztését tűzte ki célul. Az 1904-ben készült alapszabály ezeket a célokat kibővíti a magyar irodalom ésművészetek pártolásával, a művelődés terjesztésének igényével ipari kiállítások, szakelőadások tartásával.Az ipartestület az 1900-ban megvásárolt parasztházat átalakította, benne olyan színpaddal rendelkező nagytermet alakítottak ki, amely a kor kulturálódási igényeinek nagyban megfelelt. Az olvasókör könyvtára is helyet kapott a házban, az udvaron tekepálya készült, valamint olyan kerthelyiség állt rendelkezésre, ahol színielőadások megtartására és étkezésre is lehetőség volt. A Bátaszéken ez időben működő szépszámú színjátszó csoportok egyikét az ipartestület működtette. Természetesen az iparosok számára kiemelkedően fontos volt az ipari jellegű rendezvények tartása, amelyek szaktanfolyamok, szakvizsgáztatás, szakelőadás, ipari kiállítás formájában zajlottak.Bátaszéken 1925-ben 309 önálló iparos tevékenykedett. 1948-ban, amikor már egy éve zajlott a kitelepítés, az ipartestület 435 bejegyzett tagot számlált, melyek között legnagyobb számban a cipészek, a fodrászok, a kovácsok, az asztalosok, a kőművesek, a sütők és a kötszövők szerepeltek.1949 elején, túl a kitelepítés okozta közvetlen megrázkódtatásokon és a betelepítést követő beilleszkedési nehézségeken, január 27-én, utolsó közgyűlésükön a vezetőtestület lemondott és megalakult a Kisiparosok Országos Szövetségének helyi szervezete. Az Ipartestület közel 125 éve tevékenykedik Bátaszéken, segítve ezzel a település iparát és kézművességét, valamint vállalkozóit.

0 bodony_janos_amator_festomuvesz_8789

Bodony János amatőr festőművész

Bodony János gyermekkorában jobbára csak ellenállásba ütközött, amikor ecsetet ragadott. Otthon azt hallotta: ne firkáld össze a falat, a szekrény oldalát. Az iskolában: több vizet használj! Hát ő sok vízbe jó sok festéket keverte. Ennek ellenére vonzotta a festészet. 19 éves korában csinált pár rajzot és akvarellt, majd 7 évig semmit. Azóta viszont szinte folyamatosan dolgozik. Mindig mindent egyedül, segítség nélkül csinált, nem voltak tanárai és sokszor festéke sem, de ez nem keserítette el. Életében sokféle munkát végzett, alkalmi és segédmunkás is volt. A festést is igyekszik jól csinálni. Többféle stílusba és technikai megoldással fest. Ez részben előny, részben hátrány. Előny, ha új képi megoldásokat eredményez. Hátrány, ha a néző a befogadó emiatt kevésbé igazodik el. Munkái közt alig van portré, emberi alakok, mert úgy véli a festészet egy szinten túl pénzkérdés, a modell pénzbe kerül a táj nem. Festményei sok bátaszéki otthonban díszítik a falakat. A sok kiállítás mellett köztéri szobrok restaurálását is ő végezte.Lényegében belső kényszerből fest. Nem kedvtelésből és nem szórakoztatásra, ez munka. Úgy érzi nem ő választotta ezt a kifejezési formát, hanem ő jött és –úgy, ahogy- ő maradt hozzá hűséges. Szeretne jó és igaz festő lenni, ez nagyon nehéz és keveseknek adatik meg. Úgy gondolja nem kiválasztott, de néha a kezében érzi a lehetőséget. Az igazi néző, a befogadó ember számár valódi sikerélményt, a szellemi erőfeszítéssel, intelligenciájának mozgatásával megfejtett üzenet jelent. Egyéni világképe, látásmódja, egyedi stílusa értéket képvisel Bátaszéken.

0 bataszeki_szamvevoseg_epulete_8759

Bátaszéki Számvevőség épülete

A teréziánumi épületek közül művészi értékben kiemelkedik a Budai út elején álló, egy emeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, később a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. Utcavonalon álló, déli homlokzatával zártsorú beépítéshez csatlakozó, téglalap alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett épület. Utcai homlokzatán enyhén kilépő, háromtengelyes középrizalit, emeletén kettős pilaszterekkel. Bejárata az udvari oldalon, megemelt, mellvédfalas, előtetős előtérből nyílik, alatta pincegádor. Kéttraktusos belső. Pincéje és földszintje csehsüveg boltozatos, az emelet síkmennyezetes, a lépcsőházban dongaboltozat. Építtette a CollegiumTheresianum az alapítványi uradalom számvevőségének központjaként. Valószínűleg 1820-ban fejezték be. Az 1980-as években homlokzatait felújították. Az udvarban, az északi telekhatáron melléképület áll. Helyi műemléki védelem alatt áll.

0 szekely_disznovagas_8834

Székely disznóvágás

„ Körbe jár a butykos, jó pálinka benne, kell is a bátorság ily cselekedetre.” Visszaemlékezve a múltra, visszamenve az időben, télvíz idején farsangkor kikerekedett disznók sivalkodtak a böllér kése alatt. Mára azonban egyre több ház akad, ahol már csak emlékekben ríkatják a disznót. Ezt a folyamatot próbálják tompítani minden évben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének tagjai és szimpatizánsaiból alakult csapata a Ferenc-házban. A hagyományt úgy próbálják megőrizni, hogy elkészítik az elődeik által is készített ételeket, és az általuk használt fűszerekkel ízesítik azokat. Ilyen ételek például: a pecsenye, sültmáj, pörkölt, málé, orjaleves, galuska (töltött káposzta), sült hurka, kolbász, savanyú mártás (macskanadrág), böjt idején cibereleves, süteménynek a fánk és a kútban kelt kalács, valamint az elmaradhatatlan köménymagos pálinka. Használt fűszereik: a feketebors, majoránna, csombor, kapor és a lestyán. Az igyekezet meghozza gyümölcsét, melynek eredménye a finom vacsora, amit jó társaságban, beszélgetve fogyasztanak el a vendégek. A rendezvényen próbálnak kedvet csinálni, népszerűsíteni, ápolni a népcsoportokra jellemző gasztronómiai szokásokat. A hagyományt viszik színre, büszkén mutogatván, hogyan is volt régen. „Isten áldja meg a disznót, s a gazdáját!”

0 schroth_es_fia_kadar_es_asztalosipari_muhely_8799

Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely

A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely Tolna megye és a szekszárdi borvidék déli részén, Bátaszéken található. Kádár szakma virágzása ma már a múlté, de Bátaszéken a Schroth család megpróbálja életben tartani ezt a szép mesterséget. A fa szeretetét a dédapától örökölte a család. Nemcsak az előállított termékeket, hanem a kézi kádárszerszámokat is saját kezűleg készítették igényeiknek megfelelően. Ma már modern eszközöket is használnak az alapanyagok megmunkálásához. A boroshordók készítéséhez tölgy-, akác- és eperfát használnak. A vásárlók kívánságainak eleget téve a boroshordókat szép, míves fafaragásokkal is ellátják. Asztalosmunkák gyártásával több, mint tíz éve kezdtek el foglalkozni. Épületilletve bútorasztalos termékek is gyártanak mind egyedi megrendelésre. Bátaszék főutcáján több felújított épület bejárata, kirakata az ő kezük munkája, ahogy sok bátaszéki család otthonában lévő bútordarabok, használati tárgyak is, mint például a faesztergályozással készített 1 illetve 2 dl-es fa borospoharak. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznakszőlőtermesztéssel, borkészítéssel, méhészettel és méhészeti termékkel.A kádár mesterség dédapai örökség, mint ahogy a kézi kádárszerszámok is, amelyekkel a mai napig, gépi technológiával kiegészítve készítik kádáripari termékeiket. A szakma hagyományainak megőrzése, ápolása és továbbörökítése a következő nemzedéknek fontos feladatuk. A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely a kis darabszámú, egyedi munkák megrendelését várja a pincétől a présházig. Hiszik, hogy a kézimunkának még van értéke ma is.

0 geresdi_piheno_alagutak_8767

Geresdi pihenő/ alagutak

Magyarországon csak itt található autópálya-alagút. Szekszárdtól Pécsig az M6-os összesen 4 alagútpárral (Bátaszék alagút, Geresd alagút, Baranya alagút, Véménd alagút) és kilenc nagyobb híddal épült meg.

0 nagy_laszlo_honvedfelszerelesgyujtemenye

Nagy László honvédfelszerelés-gyűjteménye

Nagy László gyűjtőszenvedélye 20 évre nyúlik vissza, amikor kiskamasz korában Bátán, a padláson megtalálta dédapja által hazahozott vésett ágyúhüvelyt. A történelem, a háborúk érdekelték, olvasott, keresgélt róluk könyvekben. Amikor egyszer-egyszer előkerültek hadtörténeti tárgyak a padlásokról az ismerősök odahozták hozzá, tudták, hogy nála jó kezekben vannak. Így szépen lassan gyarapodott László gyűjteménye. Később már saját kezűleg is kutatott a föld mélyén rejlő háborús tárgyak után. Horthy-korszak és a II. világháború magyar hadseregében használt felszereléseket találjuk a gyűjteményében. Fényképek, kitüntetések, halotti értesítők, térképek, levelek és képeslapok a frontvonalból, hatástalanított karabélyok, puskák, szuronyok vannak a birtokában. A gyűjtő kiemelten kutatta a Margit vonalat, az ott talált ásott magyar vonatkozású tárgyakat is meg lehet tekinteni.Bátaszék egyedülálló gyűjteménnyel gazdagabb Nagy László odaadó munkája által. Városunkban kiállítást szerveztek tárgyaiból a doni katasztrófa 70. vfordulójára, ahol hatalmas volt az érdeklődés. Nagy László számára külön öröm volt, hogy az általános iskola tanárai milyen sok osztályt elvittek megtekinteni a gyűjteményét. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyerekek a történelem közelébe kerüljenek, bízik abban, hogy kiállításával sikerül egy kicsit a szemléletüket formálni és máshogy tekintenek hőseinkre, új példaképeket találnak maguknak. Úgy véli ez ma az egyik legfontosabb feladat. Az idősek számára ez a gyűjtemény tragikus kort idéz fel, de ugyanakkor őrzi a háborúban odaveszett családtagok emlékét.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar__mini_galeria_rendezvenysorozat

Keresztély Gyula Városi Könyvtár - Mini Galéria rendezvé...

A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria rendezvénysorozata 2003 őszén indult útjára. Az ötlet, majd a megvalósítás a könyvtár dolgozóinak köszönhető. Szerettek volna helyet és lehetőséget adni azoknak a Bátaszéken élő amatőr művészeknek, gyűjtőknek, kézimunkázóknak, akik szívesen bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek. A Galéria folyamatosan, hónapról hónapra változó tartalommal tekinthető meg. Jellemzői, hogy nincs megnyitó ünnepség, de mindig van vendégkönyv, melybe a látogatók beleírhatják véleményeiket, benyomásaikat, kritikáikat. A kiállítás a bemutatkozáson kívül bíztatást is ad a kiállító számára, amit különösen fontosnak tartanak a könyvtár dolgozói. Nem titkolt szándékuk volt a Galéria létrehozóinak az sem, hogy a színes és változatos tartalmú tárlattal újra és újra becsalogassák az embereket a könyvtárba. A Mini Galéria anyaga java részt kézimunkákból áll, annak mindenféle válfaja, ami azt tanúsítja, hogy nem ment ki a divatból ez a fajta hagyományápolás sem. Igyekeznek az ünnepekhez kapcsolódó tartalmat is megmutatni a szervezők, mint karácsonykor a mézeskalácsos, de ilyen alkalom volt 2010- ben Bátaszék várossá nyilvánításának 15. évfordulójára rendezett kiállítás is. Éves szinten 1-2 kiemelkedően nívós bemutatkozást láthatnak a könyvtárba látogatók, de érdekesség, hogy nem mindig ezek a tárlatok a legsikeresebbek. Nincs korhatára sem a kiállítóknak sem pedig a nézőknek. Mindenkit szeretettel fogad a Mini Galéria programsorozatába, hiszen volt olyan alkalom is, amikor születésnapi ajándékba kapta valaki a családjától a bemutatkozás lehetőségét. A Mini Galéria egyedülálló rendezvénysorozat Magyarországon. 2003 őszétől minden hónapban új tárlatot nézhetnek meg a Mini Galériába látogatók. Sikerére jellemző, hogy a mai napig sem fogytak el a Bátaszék és környékén élő kiállítók. A nagy sikerre való tekintettel és elismerésnek köszönhetően ma már nem csak a könyvtár megkeresésre állítanak ki a bemutatkozni vágyók, hanem célzottan a Keresztély Gyula Városi Könyvtárat keresik fel, mert itt szeretnék megmutatni magukat és tárgyaikat.

0 bataszekiek_barati_kore_8823

Bátaszékiek Baráti Köre

Mára egynapossá rövidült, de annál tartalmasabb összejövetelre nem csak Magyarországról, hanem külföldre elszármazott bátaszékiek is eljönnek. Alkalmanként közel 200 fő érkezik Bátaszékre. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik és beszámolókkal folytatódik. A Bátaszékiek Baráti Köre ünnepségére egybegyűltek tájékoztatást kapnak az előző találkozásuk óta eltelt időszak vezetőségi munkájáról, amihez a tagok hozzászólása és javaslatai kapcsolódnak. Béres Sándorné „örökös” titkár beszámol és tájékoztatja a tagokat a város gyarapodásáról, az elért eredményekről, tervekről, anyagi lehetőségekről. A hivatalos beszéd után változatos program várja a résztvevőket. Kulturális rendezvény keretén belül orgonakoncerten, színházi előadáson, táncbemutatókon, kórushangversenyen, kiállításokon vesznek részt az elszármazottak. Városnézés keretében megtekintik a felújítási munkálatokat, melyhez nagyban hozzájárulnak a Baráti Kör tagjai is. Az eseményt fehér asztal mellett, a Bátaszéken élő népcsoportok gasztronómiai jellegzetességeinek kóstolásával fejezik be. A Bátaszékiek Baráti Körének két kiadványa van: Az én Bátaszékem és a Bátaszéki Napló. A kör fennmaradásának komoly feltétele az, ha a tagságban és vezetésében is szerepet kapnak a fiatalok. Ez a fő feladatuk most. Az idős tagokat kérik, hogy hozzák magukkal gyermekeiket, unokáikat. Őket szeretnék érzelmileg megfogni, hogy Bátaszékhez fűződő kötődésük megerősödjön, identitásuk kialakuljon és akkor a baráti kör jövője is biztosított.Hihetetlen ragaszkodásról adnak tanubizonyságot minden egyes találkozásuk alkalmával a Bátaszékiek Baráti Körének tagjai 1986 óta. Azok az emberek, akiket az élet szülőfalujukból más vidékre, más országba sodort, és azok az emberek, akik itthon maradtak, akik minden 2. évben nagy-nagy szeretettel látják vendégül a Bátaszékről elszármazottakat. A Bátaszékiek Baráti Köre civil szervezet, amely nem csak az elszármazottaké, hanem minden bátaszékié. Kemény Lajos a Kör elnöke vallja az elszármazottak találkozójának helyi történelmi jelentősége van abban, hogy a spontán ki nem építhető kapcsolatoknak katalizátora volt az elmúlt majd három évtizedben. A szervezet támogatja a helyi emlékek felújítását, tárgyi emlékek megőrzését. Ápolja a családi, baráti kapcsolatok fennmaradását. „ A múlt erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!”

0 ostolgyes_8773

Őstölgyes

Az egész domboldalt egykor beborító őstölgyes maradványaként két hatalmas tölgyfa áll az Orbán kápolna előtt. Ezek a fák nyújtanak árnyékot ma is minden évben május 25-én, Orbán napján kizarándokolóknak. A tölgyek pontos korát nem tudjuk, de több száz éves fák, melyek szép emlékei városunknak.

0 szekely_neprajzi_gyujtemeny_8780

Székely néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Bukovinából, elsősorban Józseffalváról menekült székely családok találtak Bátaszéken új otthonra 1945-ben. Az éveken keresztül tartó vándorlásaik közben is megőrzött gazdag emlékanyag legszembetűnőbb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágyak, a konyhai eszközöket tároló polc és Székely Albert híres faórája. Számos szőtt és hímzett ézimunka dicséri az egykor élet „fehérnép” keze munkáját. Fotók és iratok sokasága ad ízelítőt a letűnt korok emlékeiből.

0 szekely_kalvaria:_fatablak_8779

Székely Kálvária: Fatáblák

A 14 stációt Székely Albert és a józseffalvi fafaragók, Szedlák Lajos vezetésével faragták ki hársfából Bácsjózseffalván, a Németh Kálmán által megálmodott versekkel és képekkel. Korábban a táblaképek fele a Völgységi Múzeumban, másik része a Székely Házban volt látható. 2007-ben kerültek Bátaszékre. Története: \"A székelység útja Jézus keresztútja. Lelkünk sohse csügged, habár tettünk vérben ázik tejúttól a golgotáig.\" A fatáblák egyik alkotója Székely Albert, aki itt élt és alkotott Bátaszéken. Másik gyönyörű alkotása a faóra, amely szintén itt található Bátaszéken a Tájházban.

0 csiki_janos_amator_festomuvesz_8790

Csiki János amatőr festőművész

1962. március 31-én születtet Szekszárdon. Bátaszéken lakik, ahol a gimnáziumi érettségi megszerzése után mozdonyvezetőként dolgozik a bátaszéki MÁV-nál. Gyerekkora óta rajzol, fest autodidakta módon. 1988-ban az Országos Vasutas Képzőművészeti kiállításon jelent meg először a nagyközönség előtt. 1989-ben a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázaton vett részt. Ugyanebben az évben alakult meg az Art\'999 Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület, melynek alapító tagja. Minden közös kiállításon és több egyéb csoportos kiállításon szerepelnek alkotásai. Képeit Bátaszéken, Várdombon,Bonyhádon, Pécsen, Foktőn is láthatta a nagyközönség. Munkája fontosabb elismerésének érzi az 1995-ben, a Babits Mihály Művelődési Ház 25 éves évfordulóján megrendezett kiállításon kapott jutalmat és különdíjat, valamint az 1996-ban, az 1100 év Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Tárlatán való részvételt a szekszárdi Művészetek Házában. Megrendelésre és ajándékba is nagyon szívesen dolgozik, sok bátaszéki otthonban található a falon Csiki János által festett kép. Bátaszék több épületén az ő általa készített festmények láthatók. Különleges munkái a motorkerékpárokra festett minták. A festészet olyan műfaj, melyhez nem kell feltétlenül személyes kapcsolatba kerülni az alkotónak és a nézőnek. Éppen ezért olyan értéket képviselnek ezek a szép festmények, melyek ízlést formálnak közvetve és közvetlenül is a településen élők és az idelátogatók számára. Alkotásaival szeretne szépet adni az embereknek, de nem áll tőle távol a megdöbbentés sem. Művei önmagukért beszélnek.