Települési értéktár

0 elter_istvanne_pecsi_erzsebet_(mama)_amator_festomuvesz

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet (MAMA) amatőr festőművész...

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet 1927-ben Bátaszéken született, szegény családba. Itt járt iskolába is, ahol már korán megmutatkozott kézügyessége, amit férjhezmenetele után gyerekeinél hasznosította. Ekkor varrt, hímzett. Ledolgozta éveit majd férje halála után 70 évesen kezdett el festeni. Mindent kipróbált, grafikát, pasztellt, vízfestéket, végül az olajfestést választotta. A kezdeti próbálkozások után a siker hamar jött. Számos tv riport,kiállítások sora jött. Először Szekszárdon mutatkozott be önálló kiállítással. Legnagyobb sikerei közt szerepel, hogy eljutottak képei a Budapesti Vigadóba, Vajdahunyad várába. Magyarország számos településén láthatták már festményeit mint Pákozd, Hatvan, Pataki körgaléria. Külföldön, Belgiumban mutattál be munkáit. Bátaszéken, szülővárosában számos válogatott kiállítása volt már. Mama ma is aktívan dolgozik. A TolnaArt tagja. „Mama”, a festményeket ilyen egyszerűen írja alá Elter Istvánné, mintha csak családjának, szeretteinek rajzolta volna őket. A későn jött csoda képek sokaságát tárta elénk, bizonyságul arra, hogy a tehetség az élet bármely szakaszában felszínre kerülhet. Nyugdíjas éveiben megvalósíthatja szíve legmélyén eddig nyugvó álmait is. Fest, rajzol, mindannyiunk és saját örömére, ez ad idős korában értelmet a múló napoknak, éveknek. Példát mutatva és adva ezzel másoknak is.

0 bataszeki_nemzetisegek_parkja_8788

Bátaszéki Nemzetiségek parkja

A parkot a helyi egyesületek hozták létre az önkormányzat támogatásával, mely a Bátaszékre telepített népcsoportoknak állít emléket. A parkban található öt kopjafára a következő öt helységnév és évszám van rávésve: Józseffalva 1785-1941, Fogadjisten 1776- 1941, Istensegíts 1777-1941, Hadikfalva1785-1941 és Andrásfalva 1786-1941. Ezekből a falvakból érkeztek ide székelyföldről a kitelepített családok. A fő helyen áll a székely kapu. Emellett két másik faragás is található a parkban, a sváb és felvidéki népcsoportokra emlékeztetve a Szekszárd felől Bátaszékre érkezőket. A szép kompozíciót székelyföldi, Gyergyóditróból érkezett fafaragók készítették 2001-ben. Rozsnyai János tervei alapján. Munkatársai: Barabás Zoltán, Bajkó Szabolcs, Csibi István, Pál Levente, Ilyés Sándor,Szabó Árpád, Kinda Csaba, Román Károly, Mezei László, Madaras Szilárd, Páll István, Pobtik K. Gábor, gyergyóditrói fafaragász csoport. Bátaszék kulturális és gazdasági növekedése az itt élő népcsoportok közös munkája nélkül nem jöhetne létre. Ez a park szimbolizálja ezt az együttműködést, mely a parkosítás mellettfolyamatosan gyarapodik.

0 bataszeki_punkosdi_retesfesztival_8806

Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál

2010-ben a gasztronómiai estek egyre növekvő létszámából levonva a következtetést: az emberekhez a hasukon keresztül vezet az út! A nemzetiségek asztalain mindig ott a rétes, ami biztosan azonnal elfogy. Innen jött az ötlet, hogy legyen a rétesnek is ünnepe. A bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület, a Német Kisebbségi Önkormányzat, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és sok-sok szorgalmas asszony segítségével elindult útjára a Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál rendezvénysorozat. Első alkalommal a város Tájházában került megrendezésre az esemény, de az óta kinőtte magát és ma már a piactér ad otthont a réteseknek és a vendégeknek. Színes programokkal várják az érdeklődőket. Az ünnepi szentmise után hagyományosan a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar adja a térzenét a templom kertjében. A szervezők állandó fellépőkkel, sok zenével és tánccal, helyi kézművesek kirakodóvásárával színesítik évről évre ezt az alkalmat. Kicsiknek és nagyoknak is akad elfoglaltság nem csak a színpadon, hanem a nézőtéren is. A program része a Rajz- és Fotókiállítás, mely a város óvodásainak, iskolásainak és minden ügyes kezű bátaszékinek a munkáját dicséri. A 2013-as évben első alkalommal – hagyományteremtő céllal – Pünkösdi Fúvóstalálkozót szerveztek a rétesfesztivál keretében, nagy sikerrel, így 2014-ben már második alkalommal kerül be a programok közé. A Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál a város nagyszabású rendezvénysorozata, melyen a magyar és sváb hagyományokat ápolják és tartják életben. A rétest mindenki szereti és hozzá a színes, érdekes és értékes programok nélkülözhetetlenek egy mai kisváros életében.

0 fazekas_haz_bataszek

Fazekas Ház Bátaszék

Bátaszéken a Köves utcában található Huy István Fazekas háza, amelyet saját lakásnak egy részéből alakított ki. A hangulatos bemutató teremben a látogató megismerheti a műhelymunkát, valamint a kerámia készítés minden fázisát. Huy István bár Budapesten született, mégis bátaszéki kötődésű. A mesterséget Szekszárdon, a csatári kerámiaüzletben tanulta ki, miután fényképész-kemigráfus képesítést szerzett. Eleinte járta az országot, ismerkedett a különböző tájegységek kerámiavilágával. Dolgozott külföldön, például az akkori NSZK-ban, valamint Ausztriában, Romániában, majd „idehaza” települt le. Vásznedényeket, ehérmázas és fekete kerámia használati és dísztárgyakat készít egyedi megrendelésre is. Szakmai elhivatottsága, hogy bizonyítottan bátaszéki fekete kerámiahagyományait átültesse, megőrizze. Munkáit kiállításon is meg lehetett csodálni. Kezdeményezésére a Fazekas ház megnyitásával remélhetően Bátaszék egyik nevezetessége lesz. Termékeik saját gyártású (a mórágyi rög bátaszéki nyúlványából származó) agyagból készülnek Bátaszéken a családi műhelyben. Kerámiáik hagyományos kézi korongolással készülnek. Korongolás, száradás után elektromos kemencében 980 C fokon égetik. Termékeiket különböző díszítéssel készítik. Ezek: savas, antikolt, mázas, natúr. Savazott kerámiák többféle színben rendelhetők (pl.: zöld, sárga, kék, barna, natúr, vörös) Az antikolás egyedi, speciális módszerrel történik, mész, vas és réz felhasználásával (természetben megtalálható) archaikus, öregbített hatást idézünk elő. Huy István a bátaszéki fekete kerámia hagyományait szeretné megőrizni és bemutatni.

0 bataszeki_svab_nepcsoport_8758

Bátaszéki sváb népcsoport

Bátaszéken a II. világháborút követően, a ki és betelepítések következményeként évtizedekre megszűnt a nemzetiségi identitás nyílt vállalása. A hagyományápolás a bátaszéki svábság körében a néptánc területén kezdődött meg. 1977. október 17-én megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, mely időközben felvette a „Heimat” fantázianevet. Múltak az évek, változott a világ és az emberek. A kilencvenes évek elején, egész pontosan 1992-ben e tánccsoport köré szerveződött a Német Nemzetiségi Egyesület, amely felvállalta a tánccsoport támogatását és a népcsoport egyéb még meglévő értékeinek felkutatását, megőrzését továbbadását.1977. október 17-én alakult a bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport, vagy, ahogy ma is ismerik, a “Heimat”. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot, és a hozzáfűződő szokásokat. A fiatalok táncai a sok helyről érkezett németség kultúráját jelenítik meg, melyek motívumait Glöckner János, a tánccsoport első művészeti vezetője gyűjtötte össze és készített koreográfiákat belőlük. János bácsi tánc iránti fogékonysága már ifjú korában jelentkezett. Lakodalmakban, farsangi bálokon leste a felnőtteket, majd félrehúzódva próbálgatta maga is az őt megfogó csapásolókat. Később zenészként is alakalma nyílt ellesni amulatozó idősebb korosztály még tiszta forrásból fakadó táncát. Munkája elismeréseként több országos és helyi kitüntetést is kapott. Jelenleg Wittendorfer Ildikó a tánccsoport művészeti vezetője, aki János bácsi keze alól került ki, és mondhatni ugyanolyan maga biztossággal és lelkesedéssel folytatja a megkezdett munkát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2008-ban Balatonberényben elért három arany minősítés. A csoport repertoárjába tartoznak a bátaszéki és környékbeli táncokon kívül még osztrák és más magyarországi német eredetű táncok is. Atáncosok az elmúlt évek alatt Magyarország számos településén felléptek: visszatérő vendégei voltak a Fonyódi Nyári Fesztiválnak, sikert arattak Budapesten a Várban, a Vigadótéren és a főváros több kerületében is. 2001-ben fellépők voltak a híres Móri Bornapok rendezvényén, ahol szintén nagy sikert arattak a nemzetközi mezőnyben. 2001 óta több alkalommal szerepeltek a Balatonberényben megrendezett Amatőr Művészeti Fesztiválon, ahonnan eddig minden évben arany minősítéssel térhettek haza. A csoport életében azonban fontosak a külföldi szereplések is: jártak már Ausztriában, Romániában, Olaszországban, Németországban, ahol lendületes, vidám táncaikkal mindig nagy tapsot arattak. 2001 óta az utánpótlás és az ifjúsági csoport mellett már egy felnőtt csoporttal is büszkélkedhet a tánccsoport.

0 bataszeki_szamvevoseg_epulete_8759

Bátaszéki Számvevőség épülete

A teréziánumi épületek közül művészi értékben kiemelkedik a Budai út elején álló, egy emeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, később a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. Utcavonalon álló, déli homlokzatával zártsorú beépítéshez csatlakozó, téglalap alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett épület. Utcai homlokzatán enyhén kilépő, háromtengelyes középrizalit, emeletén kettős pilaszterekkel. Bejárata az udvari oldalon, megemelt, mellvédfalas, előtetős előtérből nyílik, alatta pincegádor. Kéttraktusos belső. Pincéje és földszintje csehsüveg boltozatos, az emelet síkmennyezetes, a lépcsőházban dongaboltozat. Építtette a CollegiumTheresianum az alapítványi uradalom számvevőségének központjaként. Valószínűleg 1820-ban fejezték be. Az 1980-as években homlokzatait felújították. Az udvarban, az északi telekhatáron melléképület áll. Helyi műemléki védelem alatt áll.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar_epulete_8770

Keresztély Gyula Városi Könyvtár épülete

Kollonich Zsigmond érsek-apát halála után Mária Terézia az egyesített bátaszék-bátai apátságot a bécsi Teréziánumi Lovag Akadémiának adományozta (1751. október 4.) az ott nevelkedő magyar ifjak eltartására. Erre szolgált 1938-ig, amikor a németek lerohanták Ausztriát és az akadémia megszűnt. Az alapítványi birtokot előbb az akadémia, később a Magyar Közoktatási Minisztérium kezelte az I. világháborúig, utána bérbe adta. A Teréziánum egyik adminisztrációs központját Bátaszéken hozta létre, s a birtokok kezelésével a bonyhádi eredetű Kliegl családot bízta meg, akik hosszú ideig vezették. A Teréziánum több műemlék jellegű épületet is emelt városunkban. Az uradalom épületei közül ki kell emelnünk a mai könyvtár épületét, melynek két utcai boltozott szobája eredeti szépségében maradt ránk. A 18. századi épület egyik termének mennyezetét díszítő stukkók is láthatóak, egy szobát pedig lizéna díszít.

0 jakab_rita_amator_festomuvesz_8795

Jakab Rita amatőr festőművész

1963-ban született Jakab Rita, egy olyan családban, ahol mindenki a maga módján alkotott, így természetes volt, hogy a „létrehozás” vágya az idők múlásával rajta is kiütközött. Sokáig nem találta meg magát, sok mindent megpróbált és egy napon valami megmagyarázhatatlan belső készetetés hatására autodidakta módon kezdett festeni. Leginkább a tájfestészet jellemző rá, azon belül is a víz, ami valamilyen formában mindig megjelenik. Képei a realitáshoz ragaszkodnak, hangulatokat próbál kifejezni. Nyugalmat, csendet, érintetlen természetet. Nem véletlen, hisz a mai felgyorsult világunkban nincs idő a megállásra, nincs idő a csendre, a belső csendre. Színei is a földszínek: barna, zöld, sárga. Ihletet minden fából, tócsából, természeti jelenségből meríti. Érzékenyen figyeli a világot. Alkotásaival több egyéni és csoportos kiállításon vett már részt a környező településeken (Bátaszék, Szekszárd, Decs, Baja) és külföldön is (Ausztria, Belgium). Megrendelésre sokat festett Németországba, Szlovákiába, Kanadába, Erdélybe, Ausztriába, Angliába. Óvónőként dolgozik. Ebben a munkában is a részletek, az apró szépségek meglátása elengedhetetlen. A gyerekek alkotási kedvének ébrentartását feladatnak tekinti. A festészet és az alkotás szeretetét adja át a kisgyermekeknek. Festményeivel a természet újra értékelését próbálja közvetíteni, ami a felnövekvő nemzedéknek ugyan úgy, mint az idősekszámára is fontos.

0 szentharomsag_szobor_8783

Szentháromság szobor

1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egy isten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. A szobrok alatt reliefdíszítés húzódik körbe. Az első az oltár fölött látható, s a keresztre feszítést jeleníti meg. Krisztus a kereszten függ, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő, Szent János és a Szűz álló alakja látható. A nyugati oldalon sírbolt-szerűüregben fekvő nőalak, Palermói Szent Rozália, fején rózsakoszorú, jobb kezében kereszt, bal karjával koponyára támaszkodik. A bolthajtás felett két kerubfej átható. A déli oldal képén felhőből házcsoportra villám csap le. A házak mellet római katona, Szent Donát áll, jobb kezében pálmaággal, s a felhők mögül fénysugarak hullnak a szent fejére. Jégverés, villámcsapás elleni patrónus, különösen bortermelő vidékeken tisztelik. A keleti oldalon lévő dombormű Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Egy kőhíd alatt a folyóban fekszik a Szent teteme, kezében keresztet tart. A híd felett felhőben az Isten dicsőségének jelképe látható. A műemlékoszlop felújítása az 1990-es évek közepén kezdődött el. Műemlék védelem alatt áll.

0 cikadori_apatsag_romkert_8763

Cikádori Apátság Romkert

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411- ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort.1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903- ban aztán új, neogótikus templom épült. A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

0 turr_istvan_hid_8816

Türr István híd

A bajai Türr István híd Bajánál biztosít kapcsolatot a Dunántúl és az Alföld között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak bajai hídnak nevezik. A híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Magyarországon belül ez ma is igaz. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar elkezdték az újjáépítést, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. 1989-ben a megnövekedett személygépkocsi forgalom kiszolgálására konzolos oldalpályáképültek. Legutóbb a hidat 1998-1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és vasúti forgalmat. Nevét a város szülöttjéről Türr Istvánról kapta. A híd az 1480,22 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. A bajai Türr István Duna-híd eredetileg is közös vasúti-közúti hídként épült. Ma is az egyetlen magyarországi Duna-híd, amin nem csak kerékpárút, valamint közút van a személygépkocsik és nehézgépjárműk részére, hanem a vasúti forgalom is biztosított.

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 faultetes_8827

Faültetés

2011. november 19-én került sor először a Keresztély Gyula Városi Könyvtár és a Nagycsaládosok Egyesülete közös faültetési akciójára. A szülők részéről költséggel nem, de kötelezettséggel annál inkább járó rendezvényen, a szervezők, az előző év novemberétől, Bátaszéki gyökerekkel rendelkező gyermekek nevével ellátott fácskákkal tisztelegnek az újszülöttek előtt, illetve teszik a várost zöldebbé. A hársfacsemetéket minden évben a Gemenc Zrt. biztosítja azon települések számára, amelyek kapcsolódtak ehhez a nemes programhoz. A „csemetéket” minden évben, ünnepélyes keretek között köszöntik. Van pár szép szó, néhány mondat, egy-két gondolat, egy kis tánc, zene, evés, ivás. A családok apraja és nagyja – nagyszülők, keresztszülők, és rokonok – összejönnek, és az előkészített gödrökbe elültetik a fácskákat. A kemény munka után a szervezők, zsíros kenyérrel és teával látják vendégül a családokat. A rendezvényt ajándékok osztása zárja: minden gyerek egy ajándéktáskában, apró kis meglepetést, könyvjelzőt és születésnapi újságot kap. Az újságcikkek a kicsik születésnapjáról és annak hetében történt eseményekről, közéleti, tudományos és napi hírekről szólnak. A könyvtár vendégkönyvet vezet a babákról, melyben a fotó alatt a szülők üzenete szerepel. 2011 óta a Besigheim játszótéren, az Óvoda udvarán és a Bátaszéki Nemzetiségek parkjában együttvéve, összesen 85 fa áll elültetve. Ezek a fák jelképek, bízzunk benne, hogy a kis gyermekek is így gyökeret vernek városunkban, mint ahogy a nevüket viselő fák.A faültetés jól jelképezi egy új élet kezdetét. Mint a fa, úgy a gyermek is sok törődést ápolást igényel, hogy később erős és egészséges legyen. Az ültetés minden év novemberében megrendezésre kerül így egyre több fa viseli kis „gazdája” nevét. Törődjünk a facsemetékkel, vigyázzunk rájuk, mindannyian!

0 dorottyanap_8824

Dorottya-nap

2015-ben 14. alkalommal rendezték meg a Cikádor Általános Iskolában a Dorottya-napot. Hagyományosan 1999 óta, a Dorottya névnaphoz legközelebb eső hétvégén névadójukról emlékeznek meg az iskola diákjai. Ezen a napon a tanulók ünneplőt vesznek fel és a tornacsarnokban egész délelőtt tartó ünnepi műsoron vesznek részt. Az ünnepi alkalmon felelevenítik Kanizsai Dorottya életét, korhű reneszánsz jelmezekben. A műsor keretein belül fellépnek az iskolában működő művészeti csoportok, így például a modern táncosok, mazsorettek és az ifjúsági fúvószenekar is. Az évről-évre színvonalasabb műsort az iskola igazgatójának ünnepi köszöntője követi és a Dorottya napra meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése zárja. 2014-ben ugyan megváltoztatták az iskola nevét, de a hagyományt nem megszakítva ezután is minden évben megemlékeznek majd az iskola diákjai Kanizsai Dorottyáról.Kanizsai Dorottya magas szintű ismereteket szerzett neveltetése során, leírások szerint általános és formális műveltség terén is fölülmúlta kortársnőit. Megtanult írni és olvasni, több nyelven beszélt. Mint nagybirtokos család sarja, megtanulta a gazdaság irányításának kérdéseit, valamint a politizálás tudományát is. Udvarában egész sereg ifjút és leányt nevelt, igazgatta és irányította birtokait. Tevékenyen részt vett a politikában is, hiszen ő volt a királyné után az első asszony. Templomokat és kápolnákat építtetett, alapítványokat hozott létre. Humanizmusa és emberi nagysága a magyar nép történelmének egyik legtragikusabb eseménye a mohácsi csata után mutatkozott meg. A csatamezőn temetetlenül maradt holtesteket Kanizsai Dorottya saját költségén fogadott 400 napszámost, akik eltemették a hazáért halt hősöket. Az iskola főigazgatója hiszi, hogy a diákoknak fontos a jó példa, amit Kanizsai Dorottya mutatott. Neve és élete az iskola részévé vált. Beépült az iskola ünnepeibe és mindennapjaiba egyaránt. Élete közvetlenül és közvetve példa mindannyiunk számára. Ez a nagyszabású rendezvény nemcsak tisztelgés a nagyszerű asszony előtt, hanem színtere az intézmény művészeti tagozatai, csoportjai bemutatkozásának is.

0 bataszeki_tajhaz_epulete_es_gyujtemenye_8760

Bátaszéki Tájház épülete és gyűjteménye

Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

0 „bataszek_varos_kivalo_pedagogusa”_kitunteto_cim

„Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető cím...

Bátaszék város képviselő – testülete a közoktatás színvonalának emelésére, a pedagógusi tevékenység elismerésére és megbecsülésére „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” elnevezéssel kitüntető címet alapított. A kitüntető cím a város közoktatása, köznevelése területén, bátaszéki intézménynél foglalkoztatott és Bátaszéken dolgozó, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusnak (tanár, tanító, óvónő) ítélhet oda. A cím adományozását a képviselő - testület legalább egy bizottsága, valamint az oktatási intézmény nevelő – testülete kezdeményezheti írásban a megfelelő űrlapon. A kitüntető címmel arany pecsétgyűrű és oklevél jár. Halasiné Bitner Gizella (2002), Neidhardtné Gyarmati Erzsébet (2003), Bátki Erika (2004), Kiss István Lászlóné (2005), Miklósa Istvánné (2006), Papp Zsuzsanna (2007), Sümeginé Szép Mária (2008), Kovácsné Jordán Ilona (2009), Aradi Jánosné (2010), Szabó Éva Mária (2012).A pedagógusi munka legnagyobb öröme, eredményességének legfőbb bizonyítéka az óvodáskorú gyermekek, a diákok sikere, okosodása. Mégis szükség van a nevelési területen kifejtett munka külön elismerésére, a kiemelkedő tevékenység jutalmazására is. A város önkormányzata ezért alapította a „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető címet.

0 emlektablak_bataszekentelepulesunkon_megtalalhato_emlektablak:

Emléktáblák BátaszékenTelepülésünkön megtalálható emlékt...

1. Bátaszék, Baross Gábor u. 1/A – Baross Gábor, vasminiszter emléktábla2. Bátaszéki Erdészeti Iroda épülete – Koltay György, erdőmérnök emléktábla3. Bátaszéki Művelődési Ház – Zádor Jenő, zeneszerző emléktábla4. Bátaszéki Polgármesteri Hivatal – Bátaszéki Nemzeti Bizottság tagjai emléktábla5. Bátaszéki Számvevőség épülete – műemlék emléktábla6. Bátaszéki Vasútállomás épülete – Bátaszéki németek kitelepítése emléktábla7. Besigheim játszótér – Spielplatz emléktábla8. Cikádor Általános Iskola – az épület építtetőinek emléktábla9. Cikádor Általános Iskola¬ – kegyeleti emléktábla az 1993. február 12.-ei autóbuszbaleset áldozatainak10. Dr. Csanády György – orvos és magángyűjtemény alapító emléktábla11. II. Géza Gimnázium – „Malenkij Robot” emléktábla12. II. Géza Gimnázium – Lovas M. János, igazgató úr emléktábla13. II. Géza Gimnázium – M. Kir. Áll. Polg. Fiú- és Leányiskola emléktábla14. Iparos Kávézó – Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete emléktábla15. Kalász János Városi Sportcsarnok – akik sokat tettek Bátaszék sportjáért emléktábla16. Katolikus Plébánia – Dr. Hermann István Egyed, premontrei kanonok emléktábla17. Keresztély Gyula Városi Könyvtár – Németh Kálmán emléktábla, a bukovinai székelyek hazatelepítője emléktábla18. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – 1441 Bátaszék-Bátai csata emléktábla19. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – első magyar ciszterci apátság temploma emléktábla20. Piactér – Krisztus kereszt21. Református Imaház – Székely Dezső, a református gyülekezet alapítója emléktábla22. Szentháromság tér – Mansfeld Péter, az ’56-os forradalom legfiatalabb mártírja emléktábla23. Szentlőrinczy ház - Schindler Haus emléktábla24. Vicze János Városi Sportpálya – Dr. Pató József, sportorvos emléktábla25. Vicze János Városi Sportpálya – Novák István, tanár úr emléktáblaBátaszéken fellelhető emléktáblák örökítik meg az itt élőknek és az idelátogató vendégeknek a városunk történelmével kapcsolatos eseményeket, őrzik emlékét az itt élt és munkálkodott személyeknek. Fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy a felnövő generáció tovább tudja örökíteni az igazi értékeket. Megállni egy-egy emléktábla előtt és emlékezni eseményekre, életutakra példa minden ember számára.

0 glockner_janos_eletmuve

Glöckner János életműve

Glöckner János Mórágyon 1934-ben született, magyarországi német családban. A tánc iránti érdeklődése, fogékonysága már egészen fiatal korában megnyilvánult, hiszen néhány évesen már leutánozta jól táncoló dédapját. Ez a kisfiú felnőtt, és egész életét meghatározták ezek a mozdulatok, az ősök és hagyományaik iránti tisztelet. Első német csoportját Baján irányította, majd 1976 őszén Mórágyra hívták. 1977-ben a bátaszéki művelődési ház vezetője kérte fel arra, hogy vállalja el egy létrehozandó német tánccsoport művészeti vezetését. Ennek köszönhetően általános iskolás korosztály részvételével megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport. Először mórágyi tánclépésekből komponálta az együttes táncait, majd tudatosan kezdte el gyűjteni a Bátaszék és környéke német tánchagyományait, lépéskombinációit. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot és a hozzá fűződő szokásokat. Művészeti vezetése alatt a tánccsoport Magyarország szinte minden területére eljutott és sok külföldi fellépésen vett részt. Táncaikat több alkalommal is népszerűsítették Ausztriában, Olaszországban, Németország számos vidékén, Romániában, Szlovákiában. Több helyen vezetett tánctáborokat belföldön, de nemzetközi tánctáborok oktatója is volt. Glöckner János haláláig, 2010-ig oktatott csoportokat, és azon fáradozott, hogy a birtokában lévő hatalmas néptánc kincset ne csak a koreográfiáiban adja tovább, hanem megtanítson másokat is az oktatás, a koreográfia készítés fortélyaira, hogy legyenek újabb láncszemek, melyek összekapcsolják a múltat a jelennel. Glöckner János színpadra álmodott koreográfiái megalkotásakor a legszebb, hiteles tánchagyományok mellett, mindig fontos szempontként szerepelt a közönség figyelmének lekötése, biztosítása, ezért nagyon sok táncában játékos elemek is megtalálhatóak (Mórágyi táncok, Bátaszéki Springer, Várdombi Masur…). Pontosan a táncok játékossága, pergő ritmusa tette oly különlegessé, egyedivé és sikeressé Glöckner János koreográfiáit. Glöckner János táncoktatói tevékenységét már az 1980-as évek közepén elismerték, hiszen kétszer is elnyerte a „Szocialista Kultúráért” kitüntetés ezüst és aranyfokozatát, 1995-ben „Életmű”-dijat vehetett át, majd a „Megbecsülés”-díjat a Magyarországi Németek Országos Szövetségétől. Bátaszék Város Önkormányzata 1997- ben munkálkodásának elismeréseként „Pro Urbe Bátaszék” kitüntetést adományozott. 2001-ben Szekszárdon, a Megyenapon a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzattól a „Tolna Megye Németségéért Nívódíjban” részesült. 2005-ben a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Szövetségétől a magyarországi német tánckultúráért nyújtott kiemelkedő tevékenységéért emlékplakettet vehetett át. Szívéhez a legközelebb álló kitüntetése a balatonberényi Dél-Dunántúli Amatőr Művészeti Fesztiválon 2004-ben és 2006-ban kapott „Koreográfusi Különdíj”, hisz ez konkrétan a 31-néhány év szakmai munka elismerése. ”A magyarországi német nemzetiségkultúrájának ápolásáért” végzett hosszú, kitartó, áldozatos munkájáért 2007. jan. 22-én a Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület felterjesztésével a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól a Magyar Kultúra Lovagja címet is kiérdemelte. János bácsi táncszeretete és hagyománytisztelete hatja át a mai napig a csoport munkásságát.

0 cikador__ujsag

Cikádor - újság

1991-ben a székesfehérvári nyomdából érkezett egy ajánlat önkormányzati újság előállítására. Mayer Antal rajztanár készítette el a lap fejlécét, mely olyan jól sikerült, hogy a mai napig használatban maradt. Az első években egymást váltották a lap élén álló szerkesztők. Az újság készítése ekkor még sok nehézséggel járt, a technikai felszereltség kezdetleges volt. Fordulópontot jelentett 1997-ben, amikor megalakult a Cikádor – Média Kht. Ma a mindenkori művelődési ház vezetője a felelős szerkesztő. Kezdetben kéthetente megjelenő lap mára havi lappá változott és jut el minden bátaszéki háztartásba. Az újságtelepülésünk lenyomata. Az önkormányzat büszke arra, hogy felvállalja az újság előállításának költségeit, hiszen ilyen színvonalas önkormányzati lappal kevés település büszkélkedhet. Az újságban állandó rovatok vannak, közlemények, hirdetmények, meghívók, sport rovat. Lelki és szellemi táplálék.Bátaszéken havonta megjelenő Cikádor újság fontos, értékes információkat juttat el a város lakosaihoz ingyen, mindenki számára elérhetővé téve a város életével kapcsolatos információkat. A Keresztély Gyula Városi Könyvtárban elérhető az eddig megjelent összes példány, amely már önmagában is értéket képvisel. Az újság már online is elérhető.

0 bataszeki_reformatus_imahaz_epulete_8756

Bátaszéki Református Imaház épülete

A bejárat feletti bevilágító színes üveg bizonysága szerint 1888-ban építették a házat. A monogram: N.W., azaz Nicholaus Wolf építette. A kereszt szemben a sarkon is őrzi a nevét és a leszármazottaiét. Szőlősgazda volt, ezért az épület alatt pince található. A kitelepítés után Székely Dezső felvidéki református lelkész parókiája lett az épület. 1948- tól a Bátaszékre betelepített felvidéki reformátusok istentiszteleti helye. 10/2004 rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll. A bátaszéki vallási élet, ezen belül a reformátusok, fontos műemlék épülete.

0 szent_florian_szobor_8781

Szent Flórián szobor

Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére. Műemlék védelem alatt áll.

0 nagy_laszlo_honvedfelszerelesgyujtemenye

Nagy László honvédfelszerelés-gyűjteménye

Nagy László gyűjtőszenvedélye 20 évre nyúlik vissza, amikor kiskamasz korában Bátán, a padláson megtalálta dédapja által hazahozott vésett ágyúhüvelyt. A történelem, a háborúk érdekelték, olvasott, keresgélt róluk könyvekben. Amikor egyszer-egyszer előkerültek hadtörténeti tárgyak a padlásokról az ismerősök odahozták hozzá, tudták, hogy nála jó kezekben vannak. Így szépen lassan gyarapodott László gyűjteménye. Később már saját kezűleg is kutatott a föld mélyén rejlő háborús tárgyak után. Horthy-korszak és a II. világháború magyar hadseregében használt felszereléseket találjuk a gyűjteményében. Fényképek, kitüntetések, halotti értesítők, térképek, levelek és képeslapok a frontvonalból, hatástalanított karabélyok, puskák, szuronyok vannak a birtokában. A gyűjtő kiemelten kutatta a Margit vonalat, az ott talált ásott magyar vonatkozású tárgyakat is meg lehet tekinteni.Bátaszék egyedülálló gyűjteménnyel gazdagabb Nagy László odaadó munkája által. Városunkban kiállítást szerveztek tárgyaiból a doni katasztrófa 70. vfordulójára, ahol hatalmas volt az érdeklődés. Nagy László számára külön öröm volt, hogy az általános iskola tanárai milyen sok osztályt elvittek megtekinteni a gyűjteményét. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyerekek a történelem közelébe kerüljenek, bízik abban, hogy kiállításával sikerül egy kicsit a szemléletüket formálni és máshogy tekintenek hőseinkre, új példaképeket találnak maguknak. Úgy véli ez ma az egyik legfontosabb feladat. Az idősek számára ez a gyűjtemény tragikus kort idéz fel, de ugyanakkor őrzi a háborúban odaveszett családtagok emlékét.

0 a_varos_kozpontjaban_talalhato

A város központjában található.

A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.

0 szekely_neprajzi_gyujtemeny_8780

Székely néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Bukovinából, elsősorban Józseffalváról menekült székely családok találtak Bátaszéken új otthonra 1945-ben. Az éveken keresztül tartó vándorlásaik közben is megőrzött gazdag emlékanyag legszembetűnőbb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágyak, a konyhai eszközöket tároló polc és Székely Albert híres faórája. Számos szőtt és hímzett ézimunka dicséri az egykor élet „fehérnép” keze munkáját. Fotók és iratok sokasága ad ízelítőt a letűnt korok emlékeiből.

0 szaniel_imre:_a_vilag_kozepe_(konyv)

Szániel Imre: A világ közepe (könyv)

Egyedülálló novelláskötet, mely Bátaszék és környéke helytörténetét mutatja be. Egy könyv \"a múlt század első felének Bátaszékéről, a kicsi faluról, és annak szorgalmas egymás mellett élő, de de szinte együtt lélegző sokszínű népéről, magyarokról, székelyekről, svábokról.\"A kötet minden novellájába, meséjébe beleszövődik Bátaszék és környéke lakóinak mindennapi élete, a régi utcák, épületek, mesterségek egyedülálló hangulata.

0 egyhaztorteneti_gyujtemeny_8765

Egyháztörténeti gyűjtemény

A bátaszéki Nagyboldogasszony plébániatemplom helyet ad egy jelentős egyháztörténeti gyűjteménynek, mely 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A gyűjtemény textileket, könyveket, szobrokat, ötvös tárgyakat, berendezési tárgyakat, képeket és apró vallásos tárgyakat mutat be. Figyelemre méltó a zászlógyűjtemény, Bátaszék legrégebbi könyvei itt találhatók, például egy 1728-ban megjelent Kollonich Zsigmond érsek-apát sajátkezű dedikálásával ellátott példány. Ugyancsak itt található a lebontott régi templom szobrai közül Zakariás és Anna próféták a főoltár építményéről, s Szent Borbála szobra, míg a népies ihletésű piéta a Mária kápolnából került a kiállításra. Figyelmet érdemel az a szép barokk kereszt, amely ugyancsak a kápolnából származik. Az ötvös tárgyak közül keresztek, kelyhek, szentségtartók és ereklyetartók érdemelnek figyelmet, s ugyancsak itt található a Kálvária kápolna néhány megmaradt berendezési tárgya.

0 bataszeki_tajhaz__kotar_

Bátaszéki Tájház - Kőtár

„A cikádori apátságtól a bátaszéki plébániatemplomig” címmel régészeti kiállítás tekinthető meg a Bátaszéki Tájház pincéjében. A dr. Valter Ilona vezette ásatások hozták felszínre az első magyar ciszterci templom maradványait. A szentélyben és a kereszthajóban apátok és világi előkelőségek márvány síremlékei álltak. A kiállításon részletek és fotók láthatók ebből a korból. A török-kori leletek két üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a kiállításban. A barokk templom homlokköve és keresztelő kútja több barokk szoborral együtt szintén megtekinthető a kiállításon. A ciszterci apátság feltárása 1994-2001. között zajlott. A feltárt épületrészekből kialakított romkert 2001. augusztus 17-én került felszentelésre. A település fölé magasodó csodálatos új templommal együtt érdemes a romkertet is megtekinteni.

0 zador_jeno_zeneszerzo_zenetortenesz_munkassaga

Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész munkássága

Zádor Jenő (született: Zucker) Bátaszéken született 1894. május 11-én és Los Angelesben 1977. április 5-én halt meg. A bécsi Konzervatóriumban R. F. J. Heubergernél (1911), Lipcsében Max Regernél zeneszerzést tanult (1913). Zenetudományi tanulmányait Lipcsében folytatta. Münsterben szerezte meg zenetudományi diplomáját Wesen und Form der symphonischen Dichtung von Liszt bis Richard Strauss c. disszertációjával 1921-ben. Ebben az évben Bécsben a Neues Wiener Konservatorium zeneszerzés tanárává nevezték ki. Kamaraművei közül az 1933-ban írt Zongoraötöse a legismertebb. Dalokat, zongoraműveket is komponált. 1939-ben az USA-ba emigrált. 1940-től Hollywoodban tanított és főként filmzenéket írt. Hollywoodban annak a sokat foglalkoztatott filmzeneszerző csapatnak atagja lett, amelyek rangját Erich Wolfgang Korngold, Franz Waxman és Rózsa Miklós tevékenysége adta meg. Rózsának a Ben-Hur című filmhez írt zenéjét Zádor Jenő hangszerelte. Stílusában Max Reger és Richard Strauss követője volt. Világhírét első amerikai sikere, a József Ferenc királyi herceg szövegkönyvére komponált Kolumbusz Kristóf opera hozta meg, melynek a New York-i Rockefeller Színházban megtartott bemutatóját az NBC rádióállomás is közvetítette.Csak kevesen tudják városunkban, hogy Bátaszék világhírű zeneszerzővel is büszkélkedhet. Zádor Jenő emlékét 2010 októberében felavatott emléktábla őrzi a bátaszéki Művelődési Ház falán. Hagyományteremtő céllal 2012 óta minden évben Zádor Jenő emléknapot szerveznek a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban. Ezen a napon felidézik munkásságát, életútját zenés – játékos vetélkedő formájában. A rendezvény koszorúzással zárul emléktáblájánál.

0 bataszeki_lany_vagyok_zenemuhires_varos_bataszek_csokra_termettek_a_szep_lanyok

Bátaszéki lány vagyok /zeneműHíres város Bátaszék, csókr...

Minden asszony lánya szép, így hát én se sokat tréfálok.Ránéztem egy legényre a szívem feldobogott ő érte.Bátaszéki állomás a csók nem is olyan fene rossz szokás./:Az a legény vessen ugyan magára, aki átjár udvarolni Bajára.Arról híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/ Bátaszéki lány vagyok sej, haj kint lakom az alvégen.Régi rózsám elhagyott, nem baj van helyette más nékem.Bátaszéken szép szokás, egymást éri a szerelmi vallomás.És a lányok jól tudják, udvarlásnak vége majd a házasság./:Belém szeret, megkéri a kezemet, hozzám simul, elrabolja szívemet.Erről híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/Kategóriájában, a cigányzenétől a csárdásig, a magyar nótától a lakodalmas zenéig sorolható.Gyulai Erzsi az, aki,(ahogy a közönség szokta mondani), „szép barna hangjával”, nagy szeretettel énekli. Ez az egyik legismertebb dala. Az eredetéről, szerzőjéről nem tudunk, szájhagyományként adták át egymásnak a dallamot és a szöveget a bátaszéki emberek. Lakodalmakkor a zenészek előszeretettel játsszák a mai napig. „ A csend után a kifejezhetetlennek a kifejezéséhez a zene áll a legközelebb.” Legyen ez a dal, a Bátaszéki lakosok legszebb dala.

0 svab_neprajzi_gyujtemeny_8776

Sváb néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Az épület első két helyiségében a bátaszéki német ajkúak (svábok) lakberendezési, ruházati és használati tárgyai láthatóak. Az utcafronti \"nagyszobában\" egy igazi sváb hálószoba került kialakításra. A gyűjtemény alapja a több mint kétszáz éves, mívesen faragott hálószobabútor (2 ágy, 2 éjjeliszekrény, 2 ruhásszekrény). A jellegzetesen bátaszéki sváb viselet felöltöztetett bábukon látható illetve álló fogason és a szekrényekben került elhelyezésre. Az 1900-as évek elején, a vagyoni gyarapodásukkal egy időben viseletváltásra került sor a sváboknál. A régi egyszerűbb, paraszti női viseletet felcserélték selyemből, brokátból készített, pliszírozással rakott ruhára, mely alá a fiatal lányok ünnepek alkalmából 16 alsószoknyát is húztak. A bátaszéki svábok betelepülése még javában zajlott, amikor 1736-ban (az országban az elsők között) már megalakították a helyi \"Lövésztestületet\". A hálószoba falán elhelyezett korabeli fotók tanúskodnak az egylet tevékenységéről és a tagok díszes egyenruhájáról.A konyhában a virágmintás \"sparherd\", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben konyhai munkaeszközökön kívül a sváb \"házi bölcsességeket\" tartalmazó hímzett falvédők is helyet kaptak. A bejárati ajtó mellett a katolikus bátaszékieknél elmaradhatatlan fali szenteltvíztartó található.Régebben a nagy belmagassággal bíró helyiségekben a mennyezetet színes festéssel és mintázattal látták el, mely optikailag csökkenti a magasságot. A felújítási munkálatok során előkerült díszítés alapján mindkét helyiségben rekonstruálásra került ez a jellegzetes momentum.

0 bodony_janos_amator_festomuvesz_8789

Bodony János amatőr festőművész

Bodony János gyermekkorában jobbára csak ellenállásba ütközött, amikor ecsetet ragadott. Otthon azt hallotta: ne firkáld össze a falat, a szekrény oldalát. Az iskolában: több vizet használj! Hát ő sok vízbe jó sok festéket keverte. Ennek ellenére vonzotta a festészet. 19 éves korában csinált pár rajzot és akvarellt, majd 7 évig semmit. Azóta viszont szinte folyamatosan dolgozik. Mindig mindent egyedül, segítség nélkül csinált, nem voltak tanárai és sokszor festéke sem, de ez nem keserítette el. Életében sokféle munkát végzett, alkalmi és segédmunkás is volt. A festést is igyekszik jól csinálni. Többféle stílusba és technikai megoldással fest. Ez részben előny, részben hátrány. Előny, ha új képi megoldásokat eredményez. Hátrány, ha a néző a befogadó emiatt kevésbé igazodik el. Munkái közt alig van portré, emberi alakok, mert úgy véli a festészet egy szinten túl pénzkérdés, a modell pénzbe kerül a táj nem. Festményei sok bátaszéki otthonban díszítik a falakat. A sok kiállítás mellett köztéri szobrok restaurálását is ő végezte.Lényegében belső kényszerből fest. Nem kedvtelésből és nem szórakoztatásra, ez munka. Úgy érzi nem ő választotta ezt a kifejezési formát, hanem ő jött és –úgy, ahogy- ő maradt hozzá hűséges. Szeretne jó és igaz festő lenni, ez nagyon nehéz és keveseknek adatik meg. Úgy gondolja nem kiválasztott, de néha a kezében érzi a lehetőséget. Az igazi néző, a befogadó ember számár valódi sikerélményt, a szellemi erőfeszítéssel, intelligenciájának mozgatásával megfejtett üzenet jelent. Egyéni világképe, látásmódja, egyedi stílusa értéket képvisel Bátaszéken.

0 martonnapi_fenyunnep_8833

Márton-napi fényünnep

Hagyományosan a városi óvoda szervezésében zajlik a rendezvény. Az 1990-es évek elején az akkori óvoda vezetője, Müller Zsuzsanna Baján látta először a lámpás felvonulást. Ő hozta ezt a szép és megható ünnepet Bátaszékre. Az első évben egy maroknyi csapat indult a szemerkélő esőben rövid útvonalon a templom körül. Ma már több utcahossznyit járnak be a résztvevők a polgárőrök segítségével. Az óvodában a gyerekek életkorának megfelelően az eseményt megelőző hetekben elkezdődik a készülődés az ünnepre való hangolódás. A Márton-napi fényünnep óvodai megvalósítása során a lúd és a lámpás, mint jelképek kapnakközponti szerepet. Feldíszítik a csoportszobákat, lámpásokat készítenek, lúd alakú süteményeket sütnek a nevelők és gondozók segítségével, amiket aztán az ünnepségen a városlakóknak árulnak. Sötétedéskor kezdetét veszi a lámpás felvonulás az utcákon és közben Márton-napi dalokat énekelnek a résztvevők. A vonulókat a lovon ülő Szent Márton – piros köntösben, római katonának öltözve – vezeti. A gyerekek kis műsora valamint a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása színesíti az eseményt. A körmenet után zsíros kenyér, forralt bor és tea várja az ünneplőket.Márton-nap a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás és vigasság megengedett. Ehhez kapcsolódik városunkban a Márton-napi rendezvény. A német nyelvterületről ismert lámpás felvonulással emlékezik a város apraja-nagyja Szent Mártonra, aki a jó cselekedeteket jelképező fénytkívánja eljuttatni mindenkihez. A rendezvény évről-évre egyre több résztvevőt és látogatót vonz, leginkább gyerekek, kisgyermekes családok vesznek részt, de szép számmal vannak jelen az érdeklődő felnőtt városlakók is. Olyan esemény, amely látványos, meghitt és a városunk olyan rétegét mozdítja ki a hétköznapjaiból, akik kisgyermeket nevelnek és ritkán tudnak közösen ünnepelni.

0 szekely_albert__faora

Székely Albert - Faóra

A millenniumi záró ünnepségsorozat alkalmával került a székely szobába az a faóra, melyet Székely Albert józseffalvi ezermester készített 1943-ban. A mester régi órákat javítgatva tanulta ki az ácsmesterség mellett az órák szerkezetét. Ez után már valóra válthatta álmát, hogy egy 2 méter magas \"szalonórát\" készítsen. Három ilyen óra készült, melyből a tájházban található időrendben a harmadik darab. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szabadkai vásáron bemutatott óráról. Nem készült el teljesen, a külső faragások félbemaradtak, de az óraszerkezet működött. A második világháború eseményei kapcsán az óra Szegeden egy katolikus plébánosnál kötött ki. Innen került a szegedi múzeumhoz, ahol a pincében raktározták. Az évtizedek alatt állapota sokat romlott, megrongálódott. Feliratának egy részét levésték - rendszer-idegennek nyilvánult a kormányzó Horthy Miklósra való hivatkozása miatt. Időközben Székely Albert sem volt olyan helyzetben, hogy tehetett volna valamit az óráért. Péter András Bátaszéki asztalos mester vállalta a felújítást, bár már nem sikerült működőképes állapotba hoznia. A bátaszéki székelység magáénak érzi, hiszen jelképezi számukra az egykori otthont, a sorsközösséget. A tájház látogatóinak egyik kedvence az óra, nagy népszerűségnek örvend mind sorsa, mind művészi értéke miatt.

0 1848as_emlekmu_8785

1848-as emlékmű

Az emlékmű 1948-ban készült az 1848-as szabadságharc 100 éves évfordulójára. Valamint megemlékezik az 1441. évi bátaszék-bátai csatáról. Az emléktáblán egy egysoros Petőfi idézet található, valamint Bajza József Apoteózis c. költeményének utolsó versszaka. Az emlékmű a templom melletti romkertben található.Bátaszék város ünnepi helyszíne minden évben, ahol koszorúzással emlékeznek az 1848- 49-es szabadságharcra.

0 bardos_lajos_korustalalkozo

Bárdos Lajos Kórustalálkozó

A Bárdos Lajos Zenei Hetek országos fesztivál, melyet 1977 óta minden év április végétől június elejéig terjedő időszakban rendezik meg. Tolna megye is csatlakozott ehhez a rendezvénysorozathoz és 2005 óta Bátaszék szépséges és remek akusztikával bíró Nagyboldogasszony Plébániatemploma ad otthont a kiváló zeneszerző, zenetudós és pedagógus emlékének szentelt rendezvénynek. Tolna megyében működő kórusok és kórusmuzsikát szertők körében népszerű a bátaszéki találkozó. Állandó résztvevő kórusok mellett fellépnek meghívott vendégek is. Bátaszéki Szent Cecília Kórus, a Bátaszéki Pedagógus Kórus, a Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar mellett dunaföldvári, tolnai, szekszárdi, mözsi, paksi, dombóvári, bölcskei, sárbogárdi, siófoki somoralyi, kolozsvári, marosvásárhelyi kórusok is szerepeltek már a találkozón. Az ünnepi hangversenyen felcsendült zeneművek végén a kórusok együtt is énekelnek, Bárdos Lajos Tábortűznél című népszerű művét adják elő. Az összkórust több ízben is Kempelen Tünde (Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója) karnagy vezényelte. A résztvevők emlékplakettet kapnak az ünnepi alkalomból. A léleknek jóleső kórushangverseny után az iskola konyháján készült finom vacsora és a jóízű beszélgetés is jólesik a fellépő kórusok tagjainak.A Bárdos Lajos Kórustalálkozó méltó emléket állít Bárdos Lajos munkásságának. A rendezvény színvonalas lebonyolítása Bátaszék város jó hírnevét öregbíti. A településünkre érkező vendégek és a helyi lakosok olyan zenei élményben részesülhetnek évről évre, mely csak az együttzenélés által jöhet létre. Bárdos Lajost idézve: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.” A kórustalálkozók egyaránt szakmai és munkakapcsolatokat, valamint baráti és lelki kapcsolatokat is magában hordoznak.

0 ii_geza_gimnazium_epulete_8793

II. Géza Gimnázium épülete

Eredetileg is már iskolának építette a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik. Az akkor száz éves épületet igyekeztek folyamatosan korszerűsíteni. Az elsők között volt egy nyelvi labor kialakítása, ami egy ideig jól funkcionált, de a berendezések elavulása és helyszűke miatt megszüntették. 1970-es években növekedett a terület a gimnázium épülete melletti hivatalsegédi és a hozzá csatlakozó pedagóguslakás lebontásával, illetve a szomszédos telek és az úgynevezett szódásház (kisház) megvásárlásával. Ekkor alakították ki az iskolaparkját. Az épületet tovább korszerűsítették. Étellift készült a menzához, az olajkályhákat központifűtés váltotta fel. A 90-es évek elején a nyelvi labor helyére került a tanári és itt kapott helyet a növekvő állományú könyvtár is, melynek régi helyét a számítástechnika foglalta el. Tornateremhez két fürdőhelyiség készült. A sorozatos beázásoknak véget vetett a tető újracserepezése. 1998-tól jelentős fejlesztések voltak az épületen, berendezési tárgyaiknagy része kicserélődött. 2010-ben hatalmas változás történt az épületen. Az épület bejárata átkerült a jobb oldalra, mely modern külsőt kapott. Nagy tereket hoztak létre a 21. századnak megfelelő technikai megoldásokkal. Az épület szinte teljes belső tere megváltozott, megpróbáltak a modern igényeknek megfelelni. Az utcafront még őrzi a régi iskola épületének emlékét. Az épületet 1878-ban építette a város, amely fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. Azépület homlokzata őrzi a régi idők emlékét.

0 ostolgyes_8773

Őstölgyes

Az egész domboldalt egykor beborító őstölgyes maradványaként két hatalmas tölgyfa áll az Orbán kápolna előtt. Ezek a fák nyújtanak árnyékot ma is minden évben május 25-én, Orbán napján kizarándokolóknak. A tölgyek pontos korát nem tudjuk, de több száz éves fák, melyek szép emlékei városunknak.

0 felvideki_neprajzi_gyujtemeny_8766

Felvidéki néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. A felvidékiek az itt élő németekhez hasonlóan fejlett, jól gépesített mezőgazdasággal rendelkeztek. Jellemző volt életmódjukra, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdálkodással kapcsolatos teendőkre, mint lakóépületeik berendezésére, díszítésére. Bútoraik, használati tárgyaik elsősorban a célszerűséget szolgálták, kézimunkáik lényegesen egyszerűbbek, kevésbé színesek, mint a szomszéd szobában a székely kézimunkáknál látható. Gyakran előfordult, hogy az ügyesebb kezű parasztemberek téli időben maguk készítették bútoraikat, egyszerűbb konyhai eszközöket, munkaeszközöket. Ilyen pl. a sarokban található gyermek járóka és az asztal előtt álló esztergált támlájú szék. Az ágyon egyszerre régebbi és újabb időkből származó díszes ágynemű látható. Itt is a vetett ágy a család vagyoni helyzetének kifejezője volt. A nagysallói konyhában jellegzetes a sarokpad (itt a helyszűke miatt csak egyik oldalát tudtuk elhelyezni), az asztal fölött a falon tükör, melyet díszes tányérokkal raktak körül. Ruházatuk egyszerű, általában pasztell színű anyagból készült. Az ajtó mögött ruhás ládában szőtt, vászon ingekés gatyák kaptak helyet. A felvidékiek mezőgazdasági gépei, eszközei az istállóban és a gazdasági udvarban berendezett közös kiállításban tekinthetők meg. (Szekér, magszelelő, kukorica morzsoló, szőlő prés stb.)

0 rudolf_laszlo_hexasakk_europa_es_vilagbajnok_csaladfa_kutato_munkassaga_8774

Rudolf László- hexasakk Európa- és világbajnok, családfa...

Bukovinai székely családfa kutatásban végzett munkája, hexasakk Európa- és világbajnoki eredménye.Rudolf László: Bukovinai székely családok című könyv egy 16 kötetesre tervezett sorozat első része. Rudolf László: Józseffalvi fényképalbum című, 1062 darabos fényképgyűjteménye a maga nemében egyedülálló.

0 ii_geza_gimnazium_gezanap

II. Géza Gimnázium Géza-nap

1988-ban azzal, hogy nevet kapott a bátaszéki gimnázium, egy sor, azóta hagyományossá vált rendezvény kelt életre. Mára már városi szinten is eseményként tartják számon a Gézanapokat. Ezek keretében csak a tréfás feladatokkal tűzdelt diáknap a zártkörű, a többi program szereplői, nézői már szinte az egész megyéből érkeznek. A Géza napi szavalóversenyre a megye minden gimnáziumából érkeznek versenyzők. Ugyancsak számon tartott, színvonalas megyei rendezvény a művelődéstörténeti verseny. Ünnepi hangulatot ad a Géza-napok eseménysorozatának a Géza-gála, ami a gimnázium tanulóinak kulturális seregszemléje. A Géza-kupa lehetőséget biztosít a jelenlegi és volt gézás diákok, valamint a környék futballkedvelő fiataljainak találkozására. A Géza-napok tetőpontja vitathatatlanul a koronázási menet, ami fontos esemény a kisvárosban és környékén. Ekkor a diákok évről évre eljátsszák, hogy II. Géza és egész udvartartása ellátogat Bátaszékre, megbünteti a vétkeseket, s megjutalmazza az arra érdemeseket. A királyi párt a diákok választják maguk közül. Ez alkalommal több, mint 300, korhű jelmezekbe öltözött diák és tanár színpompás felvonulása, valamint a koronázási és a lovaggá ütési ceremónia köti le a városlakók érdeklődését atemplom melletti romkertben. 1992 óta bontogatja szárnyait a gimnázium Tudományos Diákköre társadalmi és természettudományos szekciókkal. Mára már hagyománnyá vált, hogy ezekben a napokban a kör tudományos előadássorozatokat szervez az érdeklődő városlakók számára. Bátaszéki II. Géza Gimnázium Géza-napi rendezvénye a város kulturális életének egyik alappillére.

0 kalvaria_kapolna_8768

Kálvária kápolna

Érdekessége, hogy az ország egyetlen síkvidéki kálváriája. Bátaszék határában ez a kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben állt, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. Mai végleges alakját 1811-ben nyerte el, amikor a Kliegl család megépítette családi sírboltját a kápolna keleti oldalán. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magolna térdelő alakja.

0 bataszeki_vasutallomas_epulete_8762

Bátaszéki vasútállomás épülete

Az állomás átrakó állomásként működött, az árut vasútról szárazföldi fuvarozási eszközökre kellett átrakodni, illetve azokról fel a vasútra. 1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. A három másik irányban a vasutat az alábbi sorrendben építették: elsőként Szekszárdot kötötték össze Bátaszékkel 1897-ben, majd 1909-ben megépült a bajai Duna híd, ami lehetőséget nyújtott az áru kelet-nyugati irányú áramlására a Dunántúl és a Duna-Tisza köze között. A Pécs felől vezető vicinális vonalat 1911-ben nyitották meg. A vasút a megépülésétől kezdve meghatározója lett a bátaszéki gazdasági életnek, javultak a kereskedelmi, szállítási lehetőségek, nőtt a lakosok száma, új foglalkozások kerültek a településre, új épületek épültek. A felvételi épület szecesszió korának magyar stílustörekvéseit követi. 1990-ben eredeti állapotában felújították. Műemléki védelem alatt áll. Az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék.

0 karacsonyi_koncert_8830

Karácsonyi koncert

Minden év decemberében, a karácsonyt megelőző szombat este, a bátaszéki Nagyboldogasszony Plébániatemplom megtelik az ünnep, a várakozás és a szeretet csodálatos hangjaival. „Rohanó világunkban nagy szükségünk van az időnkénti megállásra, elmélkedésre. A Bátaszéki kórusok hagyományos karácsonyi hangversenyének felcsendülő tiszta hangjai segítik lelkünket ünnepi díszbe öltöztetni, hogy képessé váljunk újra és újra a csendes, tiszta, szent éj üzenetének befogadására.” A templomban erre az alkalomra összegyűlt ünneplő közönség, megható, karácsonyi dallamokat hallhat. Állandó közreműködők a Bátaszéki Székelykórus, Bátaszéki Szent Cecília Kórus, Bátaszéki Kamara Kórus, Bátaszéki Pedagógus Kórus, Bátaszéki Felvidéki Kórus, Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar. Az est a kórusok, a zenekar és a közönség közös énekével zárul. „A karácsonyvárás öröme a szereplők és a hallgatóság lelkét is átjárja a megszólaltatott dallamok által. ”Az év ezen a napján, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, a szeretet pillanataiból együtt visznek át minél többet az újesztendőbe.

0 szekely_disznovagas_8834

Székely disznóvágás

„ Körbe jár a butykos, jó pálinka benne, kell is a bátorság ily cselekedetre.” Visszaemlékezve a múltra, visszamenve az időben, télvíz idején farsangkor kikerekedett disznók sivalkodtak a böllér kése alatt. Mára azonban egyre több ház akad, ahol már csak emlékekben ríkatják a disznót. Ezt a folyamatot próbálják tompítani minden évben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének tagjai és szimpatizánsaiból alakult csapata a Ferenc-házban. A hagyományt úgy próbálják megőrizni, hogy elkészítik az elődeik által is készített ételeket, és az általuk használt fűszerekkel ízesítik azokat. Ilyen ételek például: a pecsenye, sültmáj, pörkölt, málé, orjaleves, galuska (töltött káposzta), sült hurka, kolbász, savanyú mártás (macskanadrág), böjt idején cibereleves, süteménynek a fánk és a kútban kelt kalács, valamint az elmaradhatatlan köménymagos pálinka. Használt fűszereik: a feketebors, majoránna, csombor, kapor és a lestyán. Az igyekezet meghozza gyümölcsét, melynek eredménye a finom vacsora, amit jó társaságban, beszélgetve fogyasztanak el a vendégek. A rendezvényen próbálnak kedvet csinálni, népszerűsíteni, ápolni a népcsoportokra jellemző gasztronómiai szokásokat. A hagyományt viszik színre, büszkén mutogatván, hogyan is volt régen. „Isten áldja meg a disznót, s a gazdáját!”

0 csiki_janos_amator_festomuvesz_8790

Csiki János amatőr festőművész

1962. március 31-én születtet Szekszárdon. Bátaszéken lakik, ahol a gimnáziumi érettségi megszerzése után mozdonyvezetőként dolgozik a bátaszéki MÁV-nál. Gyerekkora óta rajzol, fest autodidakta módon. 1988-ban az Országos Vasutas Képzőművészeti kiállításon jelent meg először a nagyközönség előtt. 1989-ben a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázaton vett részt. Ugyanebben az évben alakult meg az Art\'999 Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület, melynek alapító tagja. Minden közös kiállításon és több egyéb csoportos kiállításon szerepelnek alkotásai. Képeit Bátaszéken, Várdombon,Bonyhádon, Pécsen, Foktőn is láthatta a nagyközönség. Munkája fontosabb elismerésének érzi az 1995-ben, a Babits Mihály Művelődési Ház 25 éves évfordulóján megrendezett kiállításon kapott jutalmat és különdíjat, valamint az 1996-ban, az 1100 év Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Tárlatán való részvételt a szekszárdi Művészetek Házában. Megrendelésre és ajándékba is nagyon szívesen dolgozik, sok bátaszéki otthonban található a falon Csiki János által festett kép. Bátaszék több épületén az ő általa készített festmények láthatók. Különleges munkái a motorkerékpárokra festett minták. A festészet olyan műfaj, melyhez nem kell feltétlenül személyes kapcsolatba kerülni az alkotónak és a nézőnek. Éppen ezért olyan értéket képviselnek ezek a szép festmények, melyek ízlést formálnak közvetve és közvetlenül is a településen élők és az idelátogatók számára. Alkotásaival szeretne szépet adni az embereknek, de nem áll tőle távol a megdöbbentés sem. Művei önmagukért beszélnek.

0 szekely_kalvaria:_fatablak_8779

Székely Kálvária: Fatáblák

A 14 stációt Székely Albert és a józseffalvi fafaragók, Szedlák Lajos vezetésével faragták ki hársfából Bácsjózseffalván, a Németh Kálmán által megálmodott versekkel és képekkel. Korábban a táblaképek fele a Völgységi Múzeumban, másik része a Székely Házban volt látható. 2007-ben kerültek Bátaszékre. Története: \"A székelység útja Jézus keresztútja. Lelkünk sohse csügged, habár tettünk vérben ázik tejúttól a golgotáig.\" A fatáblák egyik alkotója Székely Albert, aki itt élt és alkotott Bátaszéken. Másik gyönyörű alkotása a faóra, amely szintén itt található Bátaszéken a Tájházban.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar__mini_galeria_rendezvenysorozat

Keresztély Gyula Városi Könyvtár - Mini Galéria rendezvé...

A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria rendezvénysorozata 2003 őszén indult útjára. Az ötlet, majd a megvalósítás a könyvtár dolgozóinak köszönhető. Szerettek volna helyet és lehetőséget adni azoknak a Bátaszéken élő amatőr művészeknek, gyűjtőknek, kézimunkázóknak, akik szívesen bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek. A Galéria folyamatosan, hónapról hónapra változó tartalommal tekinthető meg. Jellemzői, hogy nincs megnyitó ünnepség, de mindig van vendégkönyv, melybe a látogatók beleírhatják véleményeiket, benyomásaikat, kritikáikat. A kiállítás a bemutatkozáson kívül bíztatást is ad a kiállító számára, amit különösen fontosnak tartanak a könyvtár dolgozói. Nem titkolt szándékuk volt a Galéria létrehozóinak az sem, hogy a színes és változatos tartalmú tárlattal újra és újra becsalogassák az embereket a könyvtárba. A Mini Galéria anyaga java részt kézimunkákból áll, annak mindenféle válfaja, ami azt tanúsítja, hogy nem ment ki a divatból ez a fajta hagyományápolás sem. Igyekeznek az ünnepekhez kapcsolódó tartalmat is megmutatni a szervezők, mint karácsonykor a mézeskalácsos, de ilyen alkalom volt 2010- ben Bátaszék várossá nyilvánításának 15. évfordulójára rendezett kiállítás is. Éves szinten 1-2 kiemelkedően nívós bemutatkozást láthatnak a könyvtárba látogatók, de érdekesség, hogy nem mindig ezek a tárlatok a legsikeresebbek. Nincs korhatára sem a kiállítóknak sem pedig a nézőknek. Mindenkit szeretettel fogad a Mini Galéria programsorozatába, hiszen volt olyan alkalom is, amikor születésnapi ajándékba kapta valaki a családjától a bemutatkozás lehetőségét. A Mini Galéria egyedülálló rendezvénysorozat Magyarországon. 2003 őszétől minden hónapban új tárlatot nézhetnek meg a Mini Galériába látogatók. Sikerére jellemző, hogy a mai napig sem fogytak el a Bátaszék és környékén élő kiállítók. A nagy sikerre való tekintettel és elismerésnek köszönhetően ma már nem csak a könyvtár megkeresésre állítanak ki a bemutatkozni vágyók, hanem célzottan a Keresztély Gyula Városi Könyvtárat keresik fel, mert itt szeretnék megmutatni magukat és tárgyaikat.

0 galli_janos_munkassaga_8829

Galli János munkássága

Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.

0 keresztely_gyula_munkassaga_8831

Keresztély Gyula munkássága

Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„

0 i_vilaghaborus_emlekmu_8792

I. világháborús emlékmű

A hősi halottak emlékének ápolását, már a háború alatt több rendelet szabályozta, melyeket a belügyminiszter 1922-ben újból megerősített. Ezek szerint minden település köteles volt emlékművet állítani, így Bátaszék is. Ennek létrehozásával 1921 végén kezdtek foglalkozni. Első tervek alapján szobor készült volna. Ehhez, költségvetési ajánlatot Somogyi Sándor budapesti képzőművésztől kértek. A várható nagy anyagi kiadások miatt azonban a képviselő-testület végül emlékoszlop állítását határozta el. Ebben a döntésben szerepet játszott az országos bizottság sürgetése is, mely az ügymenet meggyorsítása érdekében Schaffner Béla nyugalmazott huszárkapitányt küldte a helyszínre. A 4m magas emlékoszlop helyéül a templomkert északnyugati részét jelölték ki. Elkészítését Müller Tiborra bízták, aki munkájáért 350000 koronát kapott. Anyaga mészkő, melyre aranyozott betűkkel írták rá az áldozatok nevét, valamint egy idézetet Bodnár István szekszárdi költőtől. „Hőseink, mégsem volt hasztalan a ti. harcotok. Össze, itt ez hozta egy dobogásra szívünk! Éltek itt -bennünk mind, áldjuk szép hősi erénytek. S tudjuk, ha- követünk: nagy lesz a haza megint.” Az emlékoszlop átadása 1923. szeptember 23-án volt. A felszenteléssel egybekötöttünnepségre fellobogózták a házakat, kivonult valamennyi egyesület, a közösség aprajanagyja. Az ünnepségen megjelent a kormányzó képviseletében Soós Károly altábornagy, valamint Szekszárdról Vendl István polgármester. A halotti anyakönyvek tanúsága szerint a háború első bátaszéki áldozata Kliebert Jánosközlegény volt. A Sabac melletti ütközetben esett el 1914. augusztus 15-én. Őt még közel kétszázan követték a sírba fronton, fogolytáborban vagy a kórházban vesztve életüket. Neveik átolvasása azt bizonyítja, hogy a település valamennyi vallási és nemzetiségi csoportja részesedett a tragikus teherből. A hősi halottak emlékét őrzi ez az I. világháborús emlékmű.