Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján
Minden esztendőben újra és újra – ki a televízió képernyője előtt ülve, ki városi ünnepség keretében, vagy felkeresve egy-egy emlékhelyet - felelevenítjük azokat az eseményeket, amelyek 1956. október 23-án és az azt követő napokban zajlottak. Így a fontos momentumokat, mint hogy az ’56-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca volt, amelyik a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményeként szerepel. Az akkor zajló események a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be. A 23-ai, budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója volt, ami a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. És ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. Ezen eseményeket követően november első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
Hogy mennyire voltak tisztában ezen események következményeivel, csak sejtéseink lehetnek, azonban az bizonyos, hogy a harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként pedig hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. 1957 januárjától pedig a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja.
Erre a kettős nemzeti ünnepre Bátaszék is emlékezett 2020. október 23-án a Petőfi Sándor Művelődési Házban, a városi hagyományoknak megfelelően. Az ünnepi emlékműsort a II. Géza Gimnázium diákjai adták elő, amit ebben az évben a 11. a osztálynak köszönhettünk, az irodalmi-zenés összeállítást pedig Prantner Béla tanár úrnak.
Az emlékműsort követően az ünneplők közösen sétáltak át a Városháza elé, ahol az ünnepi beszédet dr. Somosi Szabolcs, Bátaszék város alpolgármestere mondta el. Itt, a Városháza falán lévő emléktáblánál, mindenki elhelyezhette a megemlékezés virágait és koszorúit. A megemlékezők útban a Városháza felé megálltak a Mansfeld Péter kopjafánál is, ahol szintén lehetőség nyílt a főhajtásra és a virágok elhelyezésére.
