Videó:
​A Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom tornyának helyreállítása

Bátaszék városának szimbóluma, a templom égbemutató tornyának 30 méter magas sisakja 2012. őszére életveszélyessé vált. 
2013. áprilisában lebontották a veszélyes toronysisakot. Ennek anyagi fedezetét a helyi gyűjtés és az egyházmegye támogatása biztosította. Ezzel párhuzamosan megindult a gyűjtés az új toronysisak javára.
Az Egyházmegye, a Város, a Kormány, és a Támogatók összefogásának eredményeképpen a tornyot helyreállították, mely 2014. október 26-án került felszentelésre.

Készítette: PomsárFilm

A templom története:

A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. Az alapárkokat szegedi kubikusok ásták, (a fontosabb helyeken 8-10 m mély az épület alapja) majd a falakat még ebben az évben ember magasságúra húzták fel, 1900-ban pedig tető alá került a templom. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat, ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani.

Lebontani ugyan nem kellett, de az oszlopokat kicserélték és újraboltozták a hatalmas teret, mely munkálatokkal 1902 májusára készültek el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt.

A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel.

A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése érdemel figyelmet és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A szentélyben lévők: Krisztus levétele a keresztről, Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál. A déli keresztház képei: Angyali üdvözlet, Jézus születése. Az északi keresztház képei: Jézus Péterrel a tengeren, Jézus a gyermekek barátja.

Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik.

A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, s darabonként is az asztalosipar remekei.

Az oltárok, a szószék és az orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. Az egyes tárgyak tömör tölgyfából vannak, cirbolya faragással és dús aranyozással díszítve. A főoltáron Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltár érdekessége még a rajta látható négy domborművű faragás. Az oltármenza előlapján Jézus születése és feltámadása látható, a tabernákulum két oldalán Vajk megkeresztelkedése és Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A főoltár fiatornyaiban az angyalok kilenc karát szimbolizáló angyalszobrok kaptak helyet.

A keresztházban egyik oldalon Páduai Szent Antal oltára áll, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságú szobrával, a másik oldalon Szent József oltára, melyet Szent Imre és Gonzága Szent Alajos szobra díszít. Ezt az oltár is két dombormű ékesíti, az egyik az utolsó vacsorát, a másik a csodálatos kenyérszaporítást ábrázolja. A szószéken a négy evangélista szobra áll, csúcsán angyal.

A templom értékes üvegablakai Walter Gida üvegfestészetében készültek. A nyugati nagy rozetta az angyali karokat, közepén az orgonán játszó Cecíliát, a szentély ablakai Szent Flóriánt, Bálintot, Fábiánt és Sebestyént ábrázolják. A középső három üvegablak csúcsán a szentháromság személyeinek képeit helyezték el.

Az északi keresztház ablakain Szent Mór, Borromei Szent Károly és Szent Rókus, a déli oldalon Nepomuki Szent János, Szent Orbán és Xavéri Szent Ferenc látható. Xavéri Szent Ferenc alakján a templomot építő Holndonner Ferenc prépost-plébános arcvonásai ismerhetők fel.

Külön figyelmet érdemel a templom orgonája, melyet a pécsi Angster cég készített. 2200 síp alkotja, melyek közül a legnagyobbak 10 m magasak, míg a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak, összsúlya 100 mázsa.

Homlokzatát Hofhauser tervei alapján Levisch Róbert készítette Szombathelyen. Csúcsát egy harsonát fújó angyal szobra díszíti.

A kórust tartó déli pillérfőn Szent Júdás Tádé apostol festett képe érdemel említést, melyet Czencz János festőművész készített. A templom teljes felújítása 1991-ben fejeződött be.

A templom előcsarnokában régi korokból megmaradt kövek láthatók. Ezek közül kiemeljük azt a török korból származó rituális mosdómedencét, mely hosszú ideig szenteltvíz tartóként funkcionált a Mária kápolnában.

Cím: Bátaszék, Szentháromság tér-Szabadság tér 46.187959, 18.725484