Amari Romani Shib konferenciát tartottak a Petőfi Sándor Művelődési Házban szombaton, ahová neves szakembereket hívtak meg, akik ismertették a cigány nyelv mai helyzetét, és konzultáltak a nyelv jövőjéről.
A regisztrációt követően Horváth Elekné nyitotta meg az „A mi roma nyelvünk” konferenciát, ahol sajnálatát fejezte ki, hogy a pedagógusok még mindig nem eléggé érdeklődőek és nyitottak a cigány nyelv oktatásával kapcsolatosan, pedig a nyelvvizsgák statisztikai adatait nézve az angol és német nyelvek után egyre többen választják a diploma megszerzéséhez kötelezően előírt nyelvvizsgatárgyként a cigány nyelvet.
A néhány héttel ezelőtt Bátaszéken járt Nagy Gusztáv, író, költő, műfordító jött ismét településünkre, aki előadásában elmondta, hogy manapság egyáltalán nem foglalkoznak a roma családok a cigány nyelv megtartásával, tanításával. A roma gyerekek, fiatalok már szinte egyáltalán nem beszélik a nyelvet, aminek a következményeként kihalás veszélye fenyegeti. A nyelv elvesztésének egyik fő oka lehet, hogy nem élnek a romák közösségekben, asszimilálódtak a többségi társadalomba, így nincs módjuk minden nap használni a cigány nyelvet. A szakemberek sem fektetnek kellő hangsúlyt magára a nyelv vizsgálatára, annak megújítására, amire nagyon nagy szükség volna. A problémára ilyen alkalmak, mint az Amari Romani Shib konferencia hívják fel a figyelmet, amiből szintén nagyon kevés van Magyarországon. Nyelvészekre lenne szükség, és napirenden kellene foglalkozni a cigány nyelv lehetőségeivel. Nagy Gusztáv felhívta a figyelmet arra a tendenciára is, hogy amíg a cigány gyerek 3-4 év alatt sem tanulja meg beszélni a cigányt, addig a magyar fiatalok néhány hónap alatt elsajátítják a nyelvet társalgási szinten, középfokú nyelvvizsgát téve. Mivel a szülők a családban is ritkán szólalnak meg cigányul, mint minta sincs jelen egy roma kisgyermek életében a cigány nyelv, ezért nagyon fontos lenne a magyar oktatási rendszerbe bevezetni a cigány nyelv tanítását már egészen az óvodás kortól. Amióta a cigány nyelvből is lehet nyelvvizsgát tenni, emelkedett a nyelv iránti elismerés a társadalom részéről, ami előrelépésként értékelhető. Az írott cigány nyelv azonban teljesen hiányzik a mai irodalmi palettáról, sem könyvek, verseskötetek, sem sajtóorgánumban nem jelennek meg írások, csak elvétve.
Dr. Kanizsai Mária, az Eötvös József Főiskola tanára a pedagógushiányról beszélt. Kovács Árpádné, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság munkatársa finanszírozási kérdésekre is választ adott, míg a konferencián dr. Lakatos Szilvia, a Pécsi Tudományegyetem Pomológiai Tanszékének munkatársa egy olyan nyelvű műhely létrehozásán dolgozik, ami a lovári nyelv megújítását tűzte ki célul, nem csak roma származású szakemberek bevonásával. B-Hábel Géza, a Diverse Youth Network ügyvezetője és Rostás József munkatársa a lovári nyelvoktatásról beszélt. A Deverse Ifjúsági Hálózat megalapítói széles körű tevékenységet folytatnak. "Lépj cigányútra!" - jelmondattal a felzárkóztatás lehetőségére hívják fel a figyelmet. Roadshowokat szerveznek az ország számos pontján, ahol helyi, roma származású, sikeres nőket hívnak vendégül, így mutatva példát a többi nőnek, hogy minél többen tanuljanak és jussanak diplomához. Super Romanes Nyelvi Program ötlete is ezért született, ami egyre nagyobb sikereket ér el. Nem csak a nyelvvizsgákra készítik fel a tanulókat, akik között gimnazisták, egyetemisták vannak, de rendőrök, szociális szférában dolgozók, mérnökök, pedagógusok, orvosok is, hanem fordítással is foglalkoznak. A világ számos pontjáról érkeznek feladatok, mint például az Európai Parlamentből vagy a BBC-től. A fordítás hatalmas feladat és nehézséget okoz, hiszen sok dialektus létezik, de a fiatal szakemberek azon dolgoznak, hogy minél több ember megismerje és megtanulja a cigány nyelvet.
Az Amari Romani Shib az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóvoltából valósulhatott meg.
