Méltón ünnepelhetett településünk augusztus 20-án - államalapításunk és az új kenyér ünnepén - Szent István királyunkra emlékezve. A Nagyboldogasszony Plébániatemplomunkban bemutatott szentmisén István királyunk életének néhány jelentős eseményének bemutatásán keresztül a mai kor emberének is utat mutató gondolatokat mondott el Sümegi József diakónus. Szent Istvánnak, a keresztyén magyar állam megalapítójának köszönhető, hogy ma, itt a Kárpát-medencében magyarok lehetünk, magyarul beszélhetünk, megélhetjük magyarságunkat. Államalapítónk üzenete ma is az, hogy erősnek kell lenni, hittel és alázattal a közös kultúra megtartásával és ápolásával értékes jövőt teremthetünk.

A szentmisét követően a Romkertben dr. Bozsolik Róbert, Bátaszék Város polgármestere köszöntötte az ünneplőket a következő szavakkal:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!

II. János Pál gondolataival köszöntöm önöket a mai ünnepen. Azon az ünnepen, amelyet az évek, sőt évszázadok során sok néven ünnepeltük. A teljesség igénye nélkül: az Alkotmány ünnepe, az új kenyér ünnepe, jelenleg pedig Magyarország hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. De ami miatt ma is ez az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, az az örömtelisége.

Országunk történelmének voltak fényes dicsőséges korszakai, mint ahogy voltak tragédiák, szomorúságra okot adó időszakok is. De fontos látnunk, hogy a magyar nemzet évezredes küzdelmei nem eredménytelenek és semmiképp nem hiábavalóak. Hiszen itt élhetünk mindannyian ebben a szép országban.

Szent István királyunk államalapító tevékenységének sokféle üzenete van, és ezek évről évre elhangzanak különböző értelmezésekben ezen a napon szerte az országban. Én uralkodói tevékenységének egy tényezőjét emelném ki: a meg nem alkuvó munkát, az ország jelenéért és jövőjéért történő szüntelen küzdelmet. Kijelölte az irányt, hitt benne és követte. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen találkozott belső és külső ellenállással is, de sosem adta fel.

István király elszántsága, kitartása nemcsak rá és nemcsak történelmünk nagyjaira igaz, hanem arra a sok millió magyar emberre is, akik az évszázadok során igyekeztek a saját hitük, elveik és elképzeléseik szerint jobbá tenni saját környezetüket, a saját életüket, és közben talán észre sem vették, hogy egy nemzet ügyét is viszik előre.

Most már tudjuk, hogy az államalapítás elengedhetetlen volt népünk, nemzetünk fennmaradása szempontjából, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. De ugyanilyen fontos és lényeges államunk fennmaradása szempontjából újra és újra megemlíteni az állam mindenkori polgárainak személyes hozzájárulását, tenni akarását, ami valóban állammá tette ezt az országot.

Kedves Jelenlévők!

Bár ez a nap elsősorban Szent István ünnepe, de az új kenyér ünnepe is egyben. Történelmünk során hagyománnyá vált, hogy az aratást követően aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek, az új búzából készített lisztből megsütötték az új kenyeret. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep. Ezzel is jelezték, hogy az életük a megélhetésük biztosítva van. Az új kenyér szimbolikus jelentése sajnos ma már nem bír akkora erővel, mint korábban. Ettől függetlenül törekednünk kell, hogy történelmünk, kultúrán e szép hagyománya továbbra is fennmaradjon, hogy az új kenyér mindig ünnep legyen a magyar ember számára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi lehet az ünnep üzenete a ma emberének? Széchenyi István szavaival: „A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” Vagyis ma is mi mindannyian vagyunk a fontosak, mindannyian, akik tetteinkkel egyre jobbá és jobbá igyekszünk tenni országunkat, településünket. Ebben az ünnepi pillanatban is fontos látni, hogy az útnak, amelyen a magyar nemzet ezer éve elindult nincs vége, s talán soha nem lesz olyan, hogy megérkezünk abba a boldog jövőbe. De mégis az a boldog jövő iránti vágy itt van velünk, vagy inkább itt van bennünk, mint ahogy ott volt őseinkben, és ott lesz ükunokáinkban is. Csak fel kell ismernünk, meg kell látnunk, hogy mindent, amit közösen teszünk érte, igazából magunkért is tesszük.

Mi Bátaszékiek felismertük mindezt és az elmúlt négy évben bizonyítottuk, hogy egy boldog jövőt csak összefogással tudunk megteremteni, csak összefogással tudjuk településünket, Bátaszéket is egyre szebbé, élhetőbbé tenni magunk és a jövő nemzedéke számára. Mi itt félretettük a nézetkülönbségeket és egy dologra koncentráltunk. Arra, hogy a településünkön élő emberek érdekében dolgozzunk.  A jelenünkért, amiben benne van a jövőnk is. Mi Bátaszékiek megfogadtuk Szent István intelmei! Talán meg kellene fogadni ezen intelmeket másoknak is!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindannyiuknak egy olyan Magyarországot, egy olyan Bátaszéket, ami minél többünk szívében él, annál valóságosabb lesz.

Köszönöm a figyelmet!

Polgármester úr ünnepi gondolatait követően ökumenikus kenyérszentelés és áldás következett, amelyet Kürtösi Krisztián katolikus plébános, valamint Fekete Zoltán református lelkipásztor mondott el, majd ezt követően mindenki egy-egy megszentelt cipóval térhetett haza. 

Az ünnep a Bátaszéki Önkormányzati Tűzoltóságon folytatódott, ahol felavatták a Szent Flóriánnak állítottak szobrot, valamint átadták a felújított lovaskocsifecskendőt.