Kitüntetéseket adományoztak Bátaszék várossá avatásának 25. évfordulóján 

A VÁROSI ÜNNEPÉLYEN DÍSZPOLGÁRI CÍMET KAPOTT BOGNÁR JENŐ

Bognár Jenő nyugalmazott polgármester

Bognár Jenő 1945. július 12-én született Sövényházán. A tanulmányait követően, és a munkába állása után nem sokkal 1982-ben a Bátaszéki ÁFÉSZ igazgatóságának elnökévé választották. A tevékenysége alatt kezdődött meg a helyi ÁFÉSZ átszervezéséből adódó fellendülési folyamat. 1983. február 1-jétől a Bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács tanácselnökeként végezte a munkáját. A tevékenységéhez kapcsolódik a település tornacsarnokának megépítése, amelyik akkor a megye legnagyobb és legmodernebb ilyen épületének számított. Ezen időszak alatt indult el a település földgázvezeték-kiépítési és szilárdburkolatú útépítési programja, valamint a művelődési ház teljes átépítése. Emellett napi kapcsolatot tartott a település lakosságával, szervezte és aktív résztvevője volt a község társadalmi és kulturális életének. 1990-től ’94-ig a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének volt a helyettes vezetője. 1994-ben, majd ezt követően még négy alkalommal a település polgármesterévé választották, a tisztséget 2014-ig töltötte be, amikor is már nem indult a választásokon. A vezetésével megkezdődött Bátaszék arculatának újraformálása, térségi szerepének erősítése, amelynek az eredményeként Bátaszék 1995. július 1-jén városi rangot kapott.

Az irányítása alatt eltelt 27 évben rendkívül jelentős, a város fejlődését hosszútávon meghatározó, az állampolgárok közérzetét pozitívan befolyásoló beruházások, fejlesztések valósultak meg.

A településvezetői időszaka alatt több mint 20 km útburkolat épült az önkormányzati tulajdonú és kezelésű utcákban, így a város valamennyi utcája szilárd burkolatúvá vált. Elkészült a város teljes belterületi szakaszán az 56-os II. rendű főút rekonstrukciója, amelyik beruházáshoz kapcsolódóan a teljes szakaszon megépült a zártrendszerű csapadékvíz-elvezető csatorna és a városközponti szakaszon az utat szegélyező parkolósáv, a kerékpárút, valamint átépültek a járdák. Az 55-ös 56-os utak csatlakozásánál átépült és jelzőlámpássá vált a csomópont, megújult a városközpont. Kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat a város teljes területén, a kezdeti 30%-os rákötési arány 97%-ossá vált napjainkra. Bővült, korszerűsödött a szennyvíztisztító telep, a 2000-es évek elején a fejlesztések eredményeként a kistérséget kiszolgáló regionális tisztító teleppé válva.

A város lakóit kiszolgáló közintézmények is jelentős felújításon, átalakításon, bővítésen estek át az elmúlt évek során, bővült, megújult a városháza. Szinte valamennyi intézményt érintették a fejlesztések, a központi orvosi rendelőtől a Gondozási Központon át az idősek nappali ellátását szolgáló otthonáig.

A legnagyobb változások az oktatási intézményeknél történtek a bölcsödétől a gimnáziumig. A 2010-ben befejeződött, közel 1,5 milliárd összértékű beruházás során új, 10 csoportos óvodaépület épült, összeépítve a felújított, bővített bölcsődeépülettel. Bővült az általános iskola épülete aulával, osztálytermekkel, könyvtárral, zenetermekkel, de a régi épületszárnyak is felújításon, korszerűsítésen estek át, hasonló fejlesztések történtek a II. Géza Gimnáziumban is.

A város életében fontos szerepet játszó tömeg- és versenysport terén is jelentős volt a fejlődés. A sportpályán bővültek az öltözők, megújultak a mosdóhelyiségek és a fedett lelátó, új taktikai terem, raktár, büfé kialakítására került sor. A 2008-ban épült tanuszoda jelentős szerepet játszik – a tornacsarnokhoz hasonlóan – a város sportéletében.

Az 1994-től eltelt időszakban épült ki a városban a távhívásos telefonhálózat, a kábeltévé, az internethálózat, történt meg a közvilágítási hálózat rekonstrukciója, amelynek az energiatakarékos átalakítása folyamatban van, és indult be a helyi autóbusz-közlekedés

Kiemelkedő tevékenységet végzett a település műemlékeinek a védelme terén is. Ebben az időszakban tárták fel Magyarország első ciszterci apátságának a romjait, épült ki a Romkert, létesült a Tájház, felújításra került a Szentháromságoszlop és a Kálvária-kápolna.

A tevékenysége során törekedett a többnemzetiségű népcsoportokból álló település lakosságának az összekovácsolására, a hagyományok ápolásához szükséges feltételek megteremtésére. Településvezetői időszakához kapcsolódik a város testvérvárosi kapcsolatainak a kiépítése, amelyek a ma itt élő emberek történelmével szoros összhangban a németországi Besigheim, a szlovákiai Nagysalló és a romániai Ditró településekkel kerültek kialakításra.

Összességében Bognár Jenő polgármester az eltelt közel 27 év alatt végzett vezetői tevékenységével egyértelműen és kiemelkedően hozzájárult Bátaszék város fejlődéséhez, jelenlegi városi arculatának kialakulásához.

A VÁROSI ÜNNEPÉLYEN PRO URBE KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT DR. UDVARDY GYÖRGY

Dr. Udvardy György katolikus érsek, apostoli kormányzó

Udvardy Györgyöt 1985. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Attól az évtől káplán volt Érsekvadkerten, 1988 és ’90 között pedig plébános Csitáron. 1990-től három éven át Rómában folytatott tanulmányokat. 2003-ig hitoktatási felügyelő volt, ezt követően plébános Budapest-Erzsébetvárosban. 1997 és 2004 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara tanára, docense, mindeközben a Társadalmi-Oktatási-Kulturális Szakterület püspöki helynöke. 2000-től tanított az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke volt. 1999-ben pápai káplán címet kapott, 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. 2004. január 24-én marazanae-i címzetes püspökké és Esztergom-budapesti segédpüspökké nevezte ki II. János Pál pápa. 2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban. 2011. április 9-én pécsi püspökké nevezte ki XVI. Benedek pápa. A beiktatása április 25-én, húsvéthétfőn történt. Az egyházmegye 82. püspöke. 2019. július 12-én Őszentsége Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki. Az érseki hivatalába a veszprémi Szent Mihály Bazilikában iktatták be tavaly augusztus 31-én. Emellett – az utódja beiktatásáig – továbbra is vezeti a Pécsi Egyházmegyét apostoli kormányzóként. 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.

Dr. Udvardy György pécsi püspökké történő kinevezését követően elkötelezett feladatának tekintette a Bátaszéki Nagyboldogasszony Plébániatemplom tornyának a felújítását. Az elévülhetetlen érdemeinek köszönhető, hogy a torony 2013-ban elvégzett lebontását követően a toronysisak újjáépítése, és a homokkő díszek felújítása megtörtént igen jelentős egyházi forrásból, állami támogatásból és adakozásból. A teljes felújítás 2014 októberére készült el.

Az egyházmegye irányítása során nagy figyelmet fordított az egyházmegyei épületek felújítására, amelynek köszönhetően 2019-ben pályázati forrásból felújításra került a Molyhos Tölgy tövében álló Orbán-kápolna is. Ugyancsak pályázati támogatással készült el a templom fűtése, valamint a fiatornyok javítása.

Megyéspüspökként figyelemmel kísérte a hitélet helyi alakulását is. Bátaszék központi plébánia lett, évente maga szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, részt vett a település jelentősebb egyházi eseményein, rendszeres celebránsa volt a bátaszéki virágvasárnapi passióhoz kapcsolódó szentmisének, és részt vett az Orbán-napi gyalogos körmeneten és búcsún.

Dr. Udvardy György mindezekkel Bátaszék egyházi életének az irányításában elévülhetetlen érdemeket szerzett.