„Csendesen, de erősen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és egy szellemi tájhoz, mely elidegeníthetetlenül a miénk”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégeink!
Bálint György gondolatai rólunk is szólnak, mert ez a város a miénk. Amint saját személyes életünkben, azonképp egy nagyobb közösség, így egy város életében is megfogalmazódnak kérdések egy jeles esemény, egy évforduló kapcsán. Legalább ilyenkor számot lehet, sőt talán kell is vetni: honnan is jöttünk? mit is tettünk eddig? miként is folytassuk? Így tettem én is, mint a város jelenlegi vezetője, amikor a mai ünnepségre készültem.
Honnan is jöttünk? A településünk történelmében az újkori városi lét mindössze 20 évre terjed, legtöbbünknek e teljes időszakról élesen feleleveníthető emlékei vannak. Ám, e földrajzi hely történelme visszanyúlik egészen 1142-ig, mikor is először említik az írások Cikádor nevét. Az évszázadok során a településünket lerombolta tatár, török, de az élet mindig újra indult az itt maradt maroknyi magyar mellé betelepített szláv, majd német telepesekkel. S hogy őseink mindig is szorgalmas tenni akaró emberek voltak, mi sem bizonyítja jobban, hogy Bátaszék az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig Tolna vármegye egyik legjelentősebb településévé fejlődött, sőt mezővárosi ranggal is büszkélkedhetett. A II. világháború és annak következményi a község szellemi és gazdasági életében jelentős törést okozott. A ki és betelepítésből eredő sokkból a település az itt élők összefogásának hosszú és kemény munkájának köszönhetően ismét talpra állt, s 1994-ben Werner Mihály polgármester által vezetett nagyközség ismét bejelentkezhetett azért a címért, melyet már korábban egyszer kiérdemelt. Sokan bábáskodtak azon, hogy a városi címről szóló pályázat eredményes legyen. 20 évvel az események után szeretnék köszönetet mondani Sólymosi József úrnak, egykori országgyűlési képviselőnek, László László úrnak és Krizsán Mária asszonynak, a Belügyminisztérium akkori képviselőinek, hogy meglátták és másokkal is láttatták erényeinket, értékeinket, településünkben rejlő lehetőséget, Szeretnék köszönetet mondani dr. Bonnyai Józsefnek egykori jegyzőnek, a hivatal akkori munkatársainak és mindazoknak, akik hittel és rengeteg munkával dolgoztak a sikerért. A közös fáradozás eredményét, mint tudjuk siker koronázta, hiszen Göncz Árpád köztársasági elnök úr döntése alapján a város kulcsát Bognár Jenő polgármester úr 1995. augusztus 19-én Kuncze Gábor belügyminisztertől átvehette.
Tisztelt Vendégeink!
Mit is tettünk eddig, mi is történt velünk az elmúlt húsz évben? Olvasva az 1995-ben íródott újságcikkeket, úgy gondolom, hogy az akkor megszólaló vezetőkben, bátaszéki polgárokban érzések sora kavargott. Büszkeség, aggodalom, bizakodás, kétkedés. És valljuk meg őszintén joggal, hisz néhány évvel a rendszerváltás után, amikor még csak kezdtük ízlelni a demokrácia, az önkormányzatiság lehetőségeit, melyek önmagukban is kihívást jelentettek, egyik napról a másikra papírunk lett arról, hogy város lettünk, ami nem kis feladatot és nem kis felelősséget rótt valamennyi Bátaszékire. Az elmúlt húsz évben sokat tettünk településünk fejlődéséért. Építettünk szennyvízhálózatot, utat, uszodát, bölcsődét, óvodát, iskolát, játszóteret, felújítottuk, korszerűsítettük az egészségügyi és a sport létesítményeinket. Számtalan programot, rendezvényt szerveztünk. Feltártuk a Cikádori apátság romjait, létrehoztunk Tájházat. Segítséget nyújtottunk templomunk orgonájának, tornyának felújításához. Ápoltuk a hagyományokat, vagy épen újakat teremtettünk. Testvérvárosi barátságot kötöttünk Nagysallóval, Ditróval és tovább ápoltuk barátságunkat Besighemmel is. Szépítettük lakókörnyezetünket, igyekeztünk megóvni a már meglévő értekeinket, és még sokáig sorolhatnám az elért eredményeket. Mindezeket csak úgy lehetett megvalósítani, hogy mindenki tette a dolgát tudása, képessége, lehetősége, megbízatása szerint, legyen az a városunk polgára, civil szervezet tagja, helyi vállalkozó, pedagógus, intézményvezető, önkormányzati képviselő, jegyző vagy éppen polgármester. Az elmúlt húsz évben mi Bátaszékiek, meg akartuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek, meg akartuk szolgálni azt a bizalmat is, amit a város kulcsával együtt kaptunk meg. Talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy sikerült, mert ma már Bátaszék rendelkezik minden olyan adottsággal, ami egy kisvárostól elvárható. Sőt ennél többel is, mert a mi városunk több, mint a házak halmaza, vagy a XXI. századi élethez elengedhetetlen infrastruktúrák tömege, vagy megfelelő intézményrendszer. A mi városunk az itt élő emberek közössége, egysége, függetlenül attól, hogy honnan jött, honnan erednek a gyökerei. Az itt élő emberek tudták és tudják, hogy egy közösség jóléte nemcsak a materiális dolgokon múlik, hanem az összefogáson, mindannyiunk közös érdekeinek felismerésén és ezen érdekek mentén történő megvalósításon. Eredményeinket közösen értük el, de ennek az összefogásnak az elmúlt húsz esztendőben volt egy állandó szereplője Bognár Jenő, akinek elvitathatatlan érdemei voltak abban, hogy ma büszkén ünnepelhetjük városunkat. Köszönjük polgármester úr.
Hölgyeim és uraim!
A mai ünnepség arra is alkalmat teremt, hogy elgondolkodjunk azon, hogy is folytassuk, hiszen egy közösség, egy város építése egy soha véget nem érő folyamat. Az elmúlt években az önkormányzatok feladatai jelentősen lecsökkentek, nagymértékű központosítás napjait éljük. Ehhez a megváltozott gazdasági, szakmai és politikai környezethez nekünk is alkalmazkodni kell. Mindannyian tudjuk, hogy a vidéki településeket sújtó legnagyobb probléma a munkalehetőség, a munkahelyek hiánya, az elöregedés, a fiatalok elvándorlása. Ezzel küzdünk mi is, így az elkövetkező időszak kiemelt feladata olyan lehetőségek megteremtése, mely a helyi már működő vállalkozásokat megerősíti, lehetőséget biztosítva további munkahelyek létrehozására, illetve olyan feltételek megteremtése, mely új vállalkozások indulását, új munkahelyek létrehozását segíti. Tervezzük a környezetvédelem előmozdítása és a működési költségeink csökkentése érdekében napelemes rendszerek megépítését. Az igen jól működő civil szervezetek működési feltételeit szeretnénk javítani közösségi terek létrehozásával. De szabadtéri rendezvénytér kialakítása is a célok között szerepel. A város fejlesztése mellett a már kialakított és jól működő intézményrendszer stabilitásának fenntartásáról, működtetéséről is gondoskodnunk kell.
Az elképzeléseink, terveink megvannak az elkövetkező öt évre, melyek előkészítésén már nagy lendülettel dolgozunk, de mindannyian tudjuk, hogy mindezek a megvalósulásig csak papírlapokra vetett szavak. Az elkövetkező időszakban még nagyobb összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy a terveink megvalósulhassanak. Nem szabad hagynunk, hogy a politikából eredő nézetkülönbségek megosszanak bennünket, sem a város határain belül, sem azon kívül. Erőinket politikai hovatartozástól függetlenül most kell igazán egyesíteni, hogy a városi létünket erősítő pályázataink sikeresek legyenek, mert a megyei és ágazati források rendelkezésre állnak, így már csak az a feladat, hogy ezekből a megyében, térségben betöltött szerepünknek megfelelő arányban részesüljünk. Bízom abban, hogy a döntéshozók objektívan, politikamentesen értékelik terveinket. Az elmúlt évek már bizonyították, hogy mi csak együtt lehetünk erősek, csak együtt tudunk tenni Bátaszékért, az itt élő közösségért és a közösségen keresztül saját magunkért. Mert e közösség, Bátaszék sorsát pecsételi meg, ha hagyjuk, hogy ékeket verjenek közénk, mert akkor olyanok leszünk, mint az oldott kéve: szálait szétfújja a szél!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elődök által átadott staféta a mi nemzedékünk kezében van. Most a miénk a feladat, hogy hozzátegyünk településünk történelméhez egy hasonlóan sikeres húsz évet, mint amilyen az előző volt. Ehhez kívánok ma - a városi lét 20. évfordulóját ünnepelve - mindannyiunknak elszántságot, hitet, következetességet, jó egészséget!
„Itt van a város, vagyunk lakói
Maradunk itten, maradunk itt, maradunk.”
Köszönöm, hogy meghallgattak.
dr. Bozsolik Róbert
polgármester
