-
Az egész domboldalt egykor beborító őstölgyes maradványaként két hatalmas tölgyfa áll az Orbán kápolna előtt. Ezek a fák nyújtanak árnyékot ma is minden évben május 25-én, Orbán napján kizarándokolóknak. A tölgyek pontos korát nem tudjuk, de több száz éves fák, melyek szép emlékei városunknak.
-
A 2004 áprilisában alakult Varrókör tagjai, szabadidejük hasznos eltöltéseként, heti egy alkalommal, közös összejövetelen vesznek részt. A csoport Sági Lajosné (Ica néni) kezdeményezésére jött létre, hirdetés útján. Kezdetben, az akár negyven főt is meghaladó társaság, az évek folyamán letisztult és mára huszonegy fős állandó taggal működik. A keddenként összegyűlt tagok az otthonról hozott kézimunkával foglalják el magukat, melyet egy meghitt, családi környezetben töltenek el. Hímeznek, kötnek, horgolnak, gobelint varrnak, de szívesen készítenek adománynak szánt apróbb kézimunkákat, egyéb hasznos holmikat.Szervezetük civil társaság. Tagdíj nincs, fonalat felhívás útján kapnak. Nincs szükségük méregdrága fonalakra, beérik a feleslegessé vált gombolyagokkal is. „Adomány útján, adományoznak.” Minden fontosabb ünnepet megtartanak egymás között, mint például: névnap, Húsvét, Karácsony, farsang, melyre nagy odaadással és buzgóssággal készülnek. A hagyományok őrzésének és átörökítésének szellemében, igyekeznek munkáikat az érdeklődő nagyközönség számára is megmutatni, melynek állandó lehetősége a Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria sorozatában, minden évben egyszer, megtekinthető. 2011. augusztusában az adományozó Varrókör úgy határozott, hogy a Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala részére, a Bátaszéki Templom című keretezett gobelint adományozza. A Varrókör a kép kivarrásával, mely közös munka eredménye, a városunk jelképeként szereplő templomot kívánta megörökíteni. A templom ábrázolása gobelinek korábban még nem létezett, ez az ábrázolás új látványként jelenik meg. 2012. januárjában selyem lobogót kapott a Bátaszéki Polgárőr-egyesület, működésének huszadik évfordulójára. Az ajándékot díszítő motívumokat, a kézimunka klub tagjai, maguk rajzolták és hímezték. A hímzés, tűfestés technikával, nehézselyem alapon került kidolgozásra. 2012. májusában, a Bátaszéki Tűzoltók kérésére készítettek egy díszszalagot, melyet a tűzoltók ajándékba szántak Bátaszék testvérvárosának, Besigheimnek. 2012. szeptemberében az adományozó Varrókör tagjai munkájukkal járultak hozzá a Diáktűzoltók Véménddíszzászlójának elkészüléséhez. 2012. októberében, a varrókör saját díszzászlója készült el, melynek megszentelésére a Bátaszéki Római Katolikus Templomban került sor. 2013. májusában, a Bátaszék Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérésének eleget téve, a Varrókör díszszalagot készített. A sok szép motívum mellett, felkerült a „130 éves évfordulóra Önkéntes Tűzoltó Egyesület Bátaszék” felirat is. 2013. júliusában a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérte meg a varrókör tagjait, hogy készítsenek egy díszszalagot, melyet Németországi testvértelepülésüknek szeretnének ajándékozni. 2013. szeptemberében a varrókör tagjai, Dévára utaztak, ahová 18 saját készítésű takarót, és egyéb adományokat, (fonalat, hímeznivalót) vittek ajándékba, az árvaháznak. Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes újra megszentelte a 2012-ben készült zászlót. 2014. őszén, pedig magánszemély kérésére, a varrókör tagjai Úr asztala terítőt és Szószék terítőt hímeztek a Bátai Református Templomnak. Az átadásra decemberben, közel háromhónapnyi munka után került sor. A varrókör tagjai, feladatuknak tekintik a hagyományok őrzését és átörökítését, annak megszerettetését a fiatalabb generációval. Maguk módján igyekeznek szeretett városuk életében aktívan részt venni,környezetüket szebbé varázsolni. Az általuk elkészített dísz-zászlók, szalagok és terítők minden munkafolyamatát (rajzolását, kézzel készült hímzését és a munkadarab készre varrását) ők végzik.
-
Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére. Műemlék védelem alatt áll.
-
Hozzávalók: 1kg marhafelsál, 10 dkg gomba, egy kávéskanál reszelt vöröshagyma, 5 dkg füstölt szalonna, egy kávéskanál olaj, 3 ecetes uborka, 1 fej vöröshagyma, 2 evőkanál zsír, 2 szem paradicsom, 2 cső zöldpaprika,só, törött bors.Elkészítés: A szép, tömör húsdarabot úgy vágjuk be kétszer párhuzamosan, hogy a húst szétterítve, egyujjnyi vastag, téglalap alakú húsdarabot kapjunk. Széleiről a fölösleges húst levágjuk, és megdaráljuk. Az olajban megpirítjuk a reszelt hagymát, megpároljuk benne a karikára vágott gombát, megsózzuk, megborsozzuk, és összedolgozzuk a megdarált hússal. A finomra vagdalt szalonnával ízesítjük, és vékonyan a húsra simítjuk. A közepére hosszában vékony uborkákat rakunk, és összegöngyölve átkötjük. Megforrósítjuk a zsírt, fedő alatt megpároljuk benne a kockára vágott hagymát, megforgatjuk benne a húst, mellérakjuk a paprikát meg a paradicsomot, megsózzuk, és puhára pároljuk. Tálaláskor a tálat rizzsel alapozzuk, erre fektetjük a zsineg nélküli, fölszeletelt húst, és az egészet leöntjük az áttört mártással.Helyi gasztronómiai specialitás, mely országosan is ismert.
-
Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Az épület első két helyiségében a bátaszéki német ajkúak (svábok) lakberendezési, ruházati és használati tárgyai láthatóak. Az utcafronti \"nagyszobában\" egy igazi sváb hálószoba került kialakításra. A gyűjtemény alapja a több mint kétszáz éves, mívesen faragott hálószobabútor (2 ágy, 2 éjjeliszekrény, 2 ruhásszekrény). A jellegzetesen bátaszéki sváb viselet felöltöztetett bábukon látható illetve álló fogason és a szekrényekben került elhelyezésre. Az 1900-as évek elején, a vagyoni gyarapodásukkal egy időben viseletváltásra került sor a sváboknál. A régi egyszerűbb, paraszti női viseletet felcserélték selyemből, brokátból készített, pliszírozással rakott ruhára, mely alá a fiatal lányok ünnepek alkalmából 16 alsószoknyát is húztak. A bátaszéki svábok betelepülése még javában zajlott, amikor 1736-ban (az országban az elsők között) már megalakították a helyi \"Lövésztestületet\". A hálószoba falán elhelyezett korabeli fotók tanúskodnak az egylet tevékenységéről és a tagok díszes egyenruhájáról.A konyhában a virágmintás \"sparherd\", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben konyhai munkaeszközökön kívül a sváb \"házi bölcsességeket\" tartalmazó hímzett falvédők is helyet kaptak. A bejárati ajtó mellett a katolikus bátaszékieknél elmaradhatatlan fali szenteltvíztartó található.Régebben a nagy belmagassággal bíró helyiségekben a mennyezetet színes festéssel és mintázattal látták el, mely optikailag csökkenti a magasságot. A felújítási munkálatok során előkerült díszítés alapján mindkét helyiségben rekonstruálásra került ez a jellegzetes momentum.
-
Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.
-
A Pro Urbe Bátaszék elismerés annak a közösségnek vagy magánszemélynek adományozható, amely vagy aki Bátaszék város és lakossága érdekében hasznosmunkásságával járult hozzá a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális, a közigazgatási, vagy a társadalmi élet bármely területének fejlesztéséhez, növelve ezzel a Bátaszék város jó hírét, tekintélyét. Bátaszék Pro Urbe elismerést a város képviselő – testülete legalább egy bizottsága, valamint közösségek erre illetékes szervei kezdeményezhetik írásban. Az elismeréssel bronz emlékplakett és oklevél jár. Gesztesi Károly (1996), Kajsza Józsefné (1996), Tamási Istvánné (1996), Dr. Valter Ilona (1997), Glöckner János (1997), Béres Sándorné (1998), Kunos Ferenc (1998), Monigl Mátyás (2000), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2000), Sümegi József (2000), Topor István (2000), Csukor Árpád (2000), Péter József (2000), Kemény Lajos (2002), Szűcs Tamásné (2004), Rudolf László (2005), Rozsnyai János (2006), Dr. Gerner Éva (2007), Zeyer Imre (2008), Werner Mihály (2008), Mezei Bonifácné (2009), Szabó István (2009), Károlyi Károly József (2010), Kajsza József (2010), Kóbor János (2013) vehették át a díjat. Bátaszék Pro Urbe díj elismerése azoknak, akik elősegítik a város fejlődését és a jó hírét.
-
A parkot a helyi egyesületek hozták létre az önkormányzat támogatásával, mely a Bátaszékre telepített népcsoportoknak állít emléket. A parkban található öt kopjafára a következő öt helységnév és évszám van rávésve: Józseffalva 1785-1941, Fogadjisten 1776- 1941, Istensegíts 1777-1941, Hadikfalva1785-1941 és Andrásfalva 1786-1941. Ezekből a falvakból érkeztek ide székelyföldről a kitelepített családok. A fő helyen áll a székely kapu. Emellett két másik faragás is található a parkban, a sváb és felvidéki népcsoportokra emlékeztetve a Szekszárd felől Bátaszékre érkezőket. A szép kompozíciót székelyföldi, Gyergyóditróból érkezett fafaragók készítették 2001-ben. Rozsnyai János tervei alapján. Munkatársai: Barabás Zoltán, Bajkó Szabolcs, Csibi István, Pál Levente, Ilyés Sándor,Szabó Árpád, Kinda Csaba, Román Károly, Mezei László, Madaras Szilárd, Páll István, Pobtik K. Gábor, gyergyóditrói fafaragász csoport. Bátaszék kulturális és gazdasági növekedése az itt élő népcsoportok közös munkája nélkül nem jöhetne létre. Ez a park szimbolizálja ezt az együttműködést, mely a parkosítás mellettfolyamatosan gyarapodik.
-
A Könyvbarát Klub létrehozásának ötlete Zsigmond Bélánétól származott, aki rendszeres könyvtár-látogató volt. Az első összejövetelre 40 meghívót küldtek ki és 22-en mentek el, akik az óta is rendszeres látogatói a klubfoglalkozásoknak. A tagok nyugdíjas pedagógusokból és olvasni szeretőkből áll, akik 1998 óta minden hónapban egyszer találkoznak, egymással töltenek néhány órát. Ezek az alkalmak igen változatosak. Állandó programjuk közé tartozik könyvismertetés, részletek felolvasása és az elmaradhatatlan beszélgetések. Minden év végén közösen is megünneplik a karácsonyt. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, író-olvasó találkozókat szerveznek. Volt kiállításuk a klub működésének dokumentumaiból, rendezvények és kirándulások fotóiból, emlékeikből. A programjaikat gyakran a Keresztély Gyula Városi Könyvtárral együtt, közösen rendezik meg. A megemlékezéseken, irodalmi délutánokon kívül kirándulásokat is szerveznek.Vezetőjük, Csiki Béláné azt vallja, hogy hazánkat, megyénket, közvetlen környezetünket meg kell ismerni. A látnivalók pedig úgy válnak igazán élménnyé, hogy hozzáértő, elkötelezett útikalauzaik vannak, akik kedvesen, szolgálatkészen fogadják őket. Ezek a megismerések teszik értékessé az együttlétüket és a megszerzett ismereteket továbbadhatják az arra fogékony embereknek. Új tagokkal is bővültek az utóbbi időben, ami megerősítés munkájukhoz.A Könyvbarát Klub egyike szeretne lenni azon közösségeknek, ahol az igazi értékek számítanak, ahová érdemes elmenni és jó ott lenni ebben a háborgó, elbizonytalanodó világban. A klub tevékenysége hozzájárul városunk kulturális életéhez. Összefogja az olvasni szerető embereket, akik olvasói élményeiket közösségben is elmesélik gazdagítva ezzel másokat is.
-
1739-ben a hívők fogadalmat tettek, hogy a pestis járvány elmúltával kápolnát emelnek. Így épült fel 1754-ben a szőlőhegy patrónusának tiszteletére a Szent Orbán kápolna. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel. Műemlék jellegű épület. Szép emléke a barokk építészetnek.
-
1982-ben Bátaszék nagyközség vezetői és sportbarátai létrehozták a Fenyő Kupát. Első két évben az eseményt Dunaszekcsőn illetve Decsen rendezték, majd beköltözött a verseny Bátaszék szép, új sportcsarnokába. A sportesemény létjogosultságát semmi nem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2014-ben már a XXXII. Fenyő Kupa került megrendezésre. Az esemény minden év december 27-30-a között megtölti a sportcsarnokot. A négy nap alatt – különösen 30-án -, a döntő napján valóságos karnevált varázsol a terembe. Ismerősök találkozóhelye, akik az amatőr csapatokban küzdenek, a profi ligában pedig térségünk igazolt futballistái, a bátaszéki kötődésű NB-s játékosokkal együtt baráti csapatokat alakítva mérkőznek a győzelemért. 2014-ben 12 csapat mérkőzött egymással. A futballrajongók naponta 20-20 mérkőzést nézhettek végig.A Fenyő Kupa rendezvény népszerűsége a kezdetektől töretlen, felfele ívelő pályán tartja magát a labdarúgás szerelmesei körében. Ez a rendezvény biztosítja Bátaszék és környékének a holt szezonbeli tömegsport lehetőségét.
-
Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.
-
A Római Birodalom felbomlását kísérő népvándorlások során, szarmatán, hunok, avarok, frankok, szlávok fordultak meg a Kárpát-medencében, szilárd államot azonban csak a 9. század végén megjelenő magyarság tudott létrehozni. E mozgalmas, régészeti anyagban gazdag időszak tárgyi emlékeinek jelentős részét a bátaszéki Csanády - Gyűjtemény őrzi. Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott. (Pl.: Báta, Dunaszekcső, Bátaszék tágabb határa, Várdomb, Ete-puszta). A gyűjtemény két részből áll
-
Az állomás átrakó állomásként működött, az árut vasútról szárazföldi fuvarozási eszközökre kellett átrakodni, illetve azokról fel a vasútra. 1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. A három másik irányban a vasutat az alábbi sorrendben építették: elsőként Szekszárdot kötötték össze Bátaszékkel 1897-ben, majd 1909-ben megépült a bajai Duna híd, ami lehetőséget nyújtott az áru kelet-nyugati irányú áramlására a Dunántúl és a Duna-Tisza köze között. A Pécs felől vezető vicinális vonalat 1911-ben nyitották meg. A vasút a megépülésétől kezdve meghatározója lett a bátaszéki gazdasági életnek, javultak a kereskedelmi, szállítási lehetőségek, nőtt a lakosok száma, új foglalkozások kerültek a településre, új épületek épültek. A felvételi épület szecesszió korának magyar stílustörekvéseit követi. 1990-ben eredeti állapotában felújították. Műemléki védelem alatt áll. Az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék.
-
Magyarországon csak itt található autópálya-alagút. Szekszárdtól Pécsig az M6-os összesen 4 alagútpárral (Bátaszék alagút, Geresd alagút, Baranya alagút, Véménd alagút) és kilenc nagyobb híddal épült meg.
-
Hozzávalók: 110 dkg sertéshús, 16 dkg zsír, 32 dkg vöröshagyma, 2 dkg paprika, 3 dkg só, 15 dkg lecsó, 5 dkg zsír, 60 dkg rizs, 15 dkg gomba, 10 dkg juhtúró, 5 dkg vaj, 7 dkg liszt, 3 dl tejföl, 2 db tojássárgájaElkészítés: A finomra vágott hagymát a felhevített zsírban zsemleszínűre pirítjuk, megszórjuk paprikával, gyorsan elkeverjük benne, majd azonnal rátesszük a 2 cm-es kockákra vágott húst. Keverés mellett lepörköljük, hozzáadjuk a lecsót, nagyon kevés vízzel fedő alatt félpuhára pároljuk. A megmosott, lecsurgatott rizst kevés felhevített zsírban keverés mellett kissé megfuttatjuk, és ráöntjük a zsírjára lepirított húsra, kétszer annyi vizet adva hozzá, mint amennyi rizs volt. Mielőtt a hús és rizs megpuhulna, hozzátesszük a szeletelt gombát is, és friss juhtúrót morzsolunk bele. Ha elkészült, az egészet tűzálló tálra halmozzuk, és befedjük egy sűrű mártással, azzal forró sütőben világosbarnára sütjük, és azonnal asztalra adjuk. A mártáshoz vajas rántást készítünk, kevés vízzel és tejföllel feleresztjük, majd a tűzről levéve, simára keverjük benne a tojássárgáját. Helyi gasztronómiai specialitás, mely országosan is ismert.
-
A Szentlőrinczy-féle ház nevét építettjéről, dr. Szentlőrinczy Gézáról kapta, aki 1922-től 1984-ig orvosként Bátaszéken élt és tevékenykedett Az épület Bátaszék város főutcájának méltó éke. Patinás, polgári jellege meghatározó része a városképnek. Nagy kapubejárója, különlegesen kitéglázott utcai frontja kiemeli környezetéből. A lakóházhoz több melléképület is tartozik. A lakórész öt szobából áll, fűtése radiátoros gázfűtés, de egyes helyiségekben szilárd tüzelésű csempekályha valamint öntvény kandalló is működik. Az épület örökösei Schindler Helmut és Schindler Elfriede Bertha felajánlották a lakóházat az önkormányzat részére, azon feltételek mellett, hogy az további értékesítésre, ajándékozásra nem kerül, közösségi célra hasznosítsák és nevét Schindler-házra kereszteljék. Nem csak a lakóház, hanem építtetőjének munkássága is különleges értékkel bír a városunk és közösségünk életében.
-
Az emlékmű 1948-ban készült az 1848-as szabadságharc 100 éves évfordulójára. Valamint megemlékezik az 1441. évi bátaszék-bátai csatáról. Az emléktáblán egy egysoros Petőfi idézet található, valamint Bajza József Apoteózis c. költeményének utolsó versszaka. Az emlékmű a templom melletti romkertben található.Bátaszék város ünnepi helyszíne minden évben, ahol koszorúzással emlékeznek az 1848- 49-es szabadságharcra.
-
Bátaszék Város Képviselő-testülete 1991-ben nevezte ki a bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatójának. Azóta családjával Bátaszéken él. Egyetemi évei alatt kutatónak készült, az iskolai élet, a diákokkal való közvetlen foglalkozás azonban megváltoztatta az elképzeléseit. Fő hivatásának a lehető legmagasabb szakmai színvonalon a tanítást tekinti. Igyekszik tanítványaival megszerettetni a történelmet, a város polgáraihoz pedig közelebb hozni helytörténeti munkássága segítségével. Ez munkaszolgálat, amelyben a tanár a múlt értékeit felmutatva szolgálja a jövőt. Olyan embereket szeretne nevelni, akik becsülettel megállják helyüket az életben. Ezt kívánja megvalósítani tanítványai és az egész település javára és épülésére. Nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatás és a kultúra megfelelő súlyt kapjon a várospolitikában. Ezért dolgozik az önkormányzat képviselő-testületében is. Bátaszék kulturális életében kifejtett tevékenysége, ezen belül a település történelmi múltjának felkutatása során végzett munkájával nagyban hozzájárult Bátaszék történelmi értékeinek mindannyiunk számára való megismertetéséhez. Aktívan vett rész a ciszterci apátság romjainak feltárásában. Bátaszék történelmének feldolgozásával kapcsolatos számos kiadvány szerkesztője és publikálója. 2000-ben Bátaszék város Pro Urbe díjjal tüntette ki. I. András Király Lovagrend tiszteletbeli tagja. Az ő nevéhez fűződi a II. Géza Gimnázium Géza napi rendezvénysorozat is, melynek több mint negyed százados hagyománya van városunkban.
-
A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.
-
A bejárat feletti bevilágító színes üveg bizonysága szerint 1888-ban építették a házat. A monogram: N.W., azaz Nicholaus Wolf építette. A kereszt szemben a sarkon is őrzi a nevét és a leszármazottaiét. Szőlősgazda volt, ezért az épület alatt pince található. A kitelepítés után Székely Dezső felvidéki református lelkész parókiája lett az épület. 1948- tól a Bátaszékre betelepített felvidéki reformátusok istentiszteleti helye. 10/2004 rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll. A bátaszéki vallási élet, ezen belül a reformátusok, fontos műemlék épülete.
-
Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály: A második ének) A Bátaszéki Pedagóguskórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karok kategóriájában arany minősítést értek el. Repertoáruk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Hajdanán egy korán sötétedő őszi estén a Bátaszéki pedagógusok egy maroknyi csapata összegyűlt azzal a szándékkal, hogy a maga szórakoztatására elkezdjenek énekelni. Azt gondoltuk, hogy az együtt éneklés olyan érték, amellyel örömöt szerzünk magunknak, szórakoztatunk másokat, és – szakmai megfontolásból – példát mutatunk a tanítványainknak. Hogy mi minden érték kapcsolódott az énekléshez, azt nehéz lenne felsorolni. Kapcsolatok sokasága teremtődött ezzel. Vendégfogadások és vendéglátások, új ismerősök, barátok. Kórustalálkozók és külföldi utak. A kórussal, a többi Bátaszéki kórussal együtt új szerkezete, műfaja jött létre városunk ünnepeinek, rendezvényeinek. Ünnepi műsorok színesítője, alapja lett a kórusmuzsika. Olyan rendezvények nőttek ki a kórusok fellépéseinek lehetőségeit növelve, mint a karácsonyi hangverseny, a romkerti esték, a Bárdos kórustalálkozó.A Bátaszéki Pedagógus Kórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karokkategóriájában arany minősítést értek el. Repertoárjuk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Bátaszéken aktív kulturális élet folyik. Több kórus tevékenykedik, és minden évben számos hangversennyel színesítik városunk ünnepeit. A Pedagógus Kórus az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy méltó ahhoz a kihíváshoz, melyet az ünnepeken való részvétel jelent. Színes repertoárjuk, szakmailag igényes előadásmódjuk azt eredményezi, hogy legyen, szó bármilyen rendezvényről, azt ünnepélyesebbé, felemelőbbé teszik. Önálló hangversenyeik pedig maradandó élményt jelentenek, városunk zenét szerető polgárainak.
-
E műemlékről az első biztos információnk 1776-ból származik, ekkor már biztosan állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak a vízen járók és hídon átkelők védőszentjének a kőszobra áll. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. Ma a kápolna és a szobor is restaurálva, eredeti fényében látható. Helyreállítása 1991-ben történt. Műemlékvédelem alatt álló építmény.
-
Minden könyvtár alaptevékenységéhez tartozik, hogy a saját településéről megjelent írott dokumentumokat, szépirodalmi és szakirodalmi kiadványokat, kéziratokat, szakdolgozatok, helyi és országos sajtóban megjelent cikkeket összegyűjti, rendszerezi és bárki számára hozzáférhetővé teszi. Ezek a helytörténeti dokumentumok a könyvtár védett állományához tartoznak: ez azt jelenti, hogy csak helyben lehet olvasni, használni. A gyűjtemény szakdolgozatok megírásához, kutatásokhoz, helytörténetünk megismeréséhez ad nagy segítséget. A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Helytörténeti Dokumentum-gyűjteménye bemutatja Bátaszék és térsége történetét. Sok korábban bemutatott értéktári javaslatnál jelentett forrást és szolgált hasznos információval a kutatások során. A Helytörténeti Dokumentum-gyűjtemény méltán jelenti a könyvtár egyik legértékesebb részlegét.
-
Bátaszéken a Köves utcában található Huy István Fazekas háza, amelyet saját lakásnak egy részéből alakított ki. A hangulatos bemutató teremben a látogató megismerheti a műhelymunkát, valamint a kerámia készítés minden fázisát. Huy István bár Budapesten született, mégis bátaszéki kötődésű. A mesterséget Szekszárdon, a csatári kerámiaüzletben tanulta ki, miután fényképész-kemigráfus képesítést szerzett. Eleinte járta az országot, ismerkedett a különböző tájegységek kerámiavilágával. Dolgozott külföldön, például az akkori NSZK-ban, valamint Ausztriában, Romániában, majd „idehaza” települt le. Vásznedényeket, ehérmázas és fekete kerámia használati és dísztárgyakat készít egyedi megrendelésre is. Szakmai elhivatottsága, hogy bizonyítottan bátaszéki fekete kerámiahagyományait átültesse, megőrizze. Munkáit kiállításon is meg lehetett csodálni. Kezdeményezésére a Fazekas ház megnyitásával remélhetően Bátaszék egyik nevezetessége lesz. Termékeik saját gyártású (a mórágyi rög bátaszéki nyúlványából származó) agyagból készülnek Bátaszéken a családi műhelyben. Kerámiáik hagyományos kézi korongolással készülnek. Korongolás, száradás után elektromos kemencében 980 C fokon égetik. Termékeiket különböző díszítéssel készítik. Ezek: savas, antikolt, mázas, natúr. Savazott kerámiák többféle színben rendelhetők (pl.: zöld, sárga, kék, barna, natúr, vörös) Az antikolás egyedi, speciális módszerrel történik, mész, vas és réz felhasználásával (természetben megtalálható) archaikus, öregbített hatást idézünk elő. Huy István a bátaszéki fekete kerámia hagyományait szeretné megőrizni és bemutatni.
-
Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Bukovinából, elsősorban Józseffalváról menekült székely családok találtak Bátaszéken új otthonra 1945-ben. Az éveken keresztül tartó vándorlásaik közben is megőrzött gazdag emlékanyag legszembetűnőbb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágyak, a konyhai eszközöket tároló polc és Székely Albert híres faórája. Számos szőtt és hímzett ézimunka dicséri az egykor élet „fehérnép” keze munkáját. Fotók és iratok sokasága ad ízelítőt a letűnt korok emlékeiből.
-
Minden év decemberében, a karácsonyt megelőző szombat este, a bátaszéki Nagyboldogasszony Plébániatemplom megtelik az ünnep, a várakozás és a szeretet csodálatos hangjaival. „Rohanó világunkban nagy szükségünk van az időnkénti megállásra, elmélkedésre. A Bátaszéki kórusok hagyományos karácsonyi hangversenyének felcsendülő tiszta hangjai segítik lelkünket ünnepi díszbe öltöztetni, hogy képessé váljunk újra és újra a csendes, tiszta, szent éj üzenetének befogadására.” A templomban erre az alkalomra összegyűlt ünneplő közönség, megható, karácsonyi dallamokat hallhat. Állandó közreműködők a Bátaszéki Székelykórus, Bátaszéki Szent Cecília Kórus, Bátaszéki Kamara Kórus, Bátaszéki Pedagógus Kórus, Bátaszéki Felvidéki Kórus, Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar. Az est a kórusok, a zenekar és a közönség közös énekével zárul. „A karácsonyvárás öröme a szereplők és a hallgatóság lelkét is átjárja a megszólaltatott dallamok által. ”Az év ezen a napján, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, a szeretet pillanataiból együtt visznek át minél többet az újesztendőbe.
-
Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„
-
A bátaszéki vasútállomás közelében helyezkedik el a zsidó temető. A háború pusztítása miatt a bátaszéki zsidóság szinte eltűnt a városból. A felekezethez tartozók száma jelentősen megváltozott. Az 1941-es népszámlálás során még 103 izraelita vallású személyt írtak össze, míg 1949-ben már csak 10 főt. 1944-ig a városban lakó zsidók külön temetkezési helye volt. Összesen, mintegy 84 embert helyeztek itt végső nyugalomra. A temető jelenleg elhanyagolt állapotban van, sírkövei megrongálódva, az idő során megrogyva, vagy eldőlve emlékeztetik az arra járót a viharos múltra. A zsidó temető kicsi, de annál inkább jelentős emléket állít a Bátaszéken élt zsidó lakosságnak. Emlékeztet hányattatott sorsukra, nem csak a település, hanem az ország múltjából is. A múlt század vészterhes eseményeire, emberi életekre és a településen élő zsidó családokra.
-
A bátaszéki Nagyboldogasszony plébániatemplom helyet ad egy jelentős egyháztörténeti gyűjteménynek, mely 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A gyűjtemény textileket, könyveket, szobrokat, ötvös tárgyakat, berendezési tárgyakat, képeket és apró vallásos tárgyakat mutat be. Figyelemre méltó a zászlógyűjtemény, Bátaszék legrégebbi könyvei itt találhatók, például egy 1728-ban megjelent Kollonich Zsigmond érsek-apát sajátkezű dedikálásával ellátott példány. Ugyancsak itt található a lebontott régi templom szobrai közül Zakariás és Anna próféták a főoltár építményéről, s Szent Borbála szobra, míg a népies ihletésű piéta a Mária kápolnából került a kiállításra. Figyelmet érdemel az a szép barokk kereszt, amely ugyancsak a kápolnából származik. Az ötvös tárgyak közül keresztek, kelyhek, szentségtartók és ereklyetartók érdemelnek figyelmet, s ugyancsak itt található a Kálvária kápolna néhány megmaradt berendezési tárgya.
-
A „Szivárvány” Idősek Otthona Bátaszék városában működik, a központhoz közeli csendes utcában, nyugodt környezetben. Az otthon azon ritka szociális intézmények közé tartozik, amelyet arra a célra építettek, amire jelenleg is használják. Egyedi és kifejezetten időskorúaknak tervezett, az ezredforduló műszaki színvonalát képviselő, 4200m2-es, kétszintes épületkomplexum, magas szintű ellátást biztosít száz ember számára. Az épület négy fő része építészetileg nem, de funkcionálisan elkülönül egymástól. Az építési tervezés során kialakításra került egy belső udvar, mely a pihenést, kikapcsolódástszolgálja. Fák, bokrok, padok teszik hangulatossá. A ház építése belső kialakítása során legfontosabb szempont az volt, hogy megfeleljen a bentlakók életkori sajátosságainak, így a folyosó szélessége, a küszöbök mellőzése, a kapaszkodók, beépítése ezt segíti elő. A biztonságos életvitelt szolgálja a kamerás rendszer. Az emeleten kettő, a földszinten három a folyosókból kiszélesedő társalgó 10-15 lakó tartózkodását teszi lehetővé, ahol Tv-t nézhetnek, beszélgethetnek. Az emeleten 600 darabos könyvtár található, amelyet az otthon egyik lakója működtet. A teljes ellátás keretén belül 24 órás nővér és állandó orvosi ellátás áll a lakók rendelkezésére. Különböző szolgáltatásokat biztosít az épület a benne élőknek: sportolás, szauna, fizikoterápiás kezelés, pedikűr-manikűr, saját fodrászat. A hitélet gyakorlására meghitt környezet biztosított. A ház különleges kialakítású étterme, galériás, vörösfenyő gerendával díszített helyiség.
-
A bajai Türr István híd Bajánál biztosít kapcsolatot a Dunántúl és az Alföld között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak bajai hídnak nevezik. A híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Magyarországon belül ez ma is igaz. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar elkezdték az újjáépítést, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. 1989-ben a megnövekedett személygépkocsi forgalom kiszolgálására konzolos oldalpályáképültek. Legutóbb a hidat 1998-1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és vasúti forgalmat. Nevét a város szülöttjéről Türr Istvánról kapta. A híd az 1480,22 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. A bajai Türr István Duna-híd eredetileg is közös vasúti-közúti hídként épült. Ma is az egyetlen magyarországi Duna-híd, amin nem csak kerékpárút, valamint közút van a személygépkocsik és nehézgépjárműk részére, hanem a vasúti forgalom is biztosított.
-
Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.
-
Kollonich Zsigmond érsek-apát halála után Mária Terézia az egyesített bátaszék-bátai apátságot a bécsi Teréziánumi Lovag Akadémiának adományozta (1751. október 4.) az ott nevelkedő magyar ifjak eltartására. Erre szolgált 1938-ig, amikor a németek lerohanták Ausztriát és az akadémia megszűnt. Az alapítványi birtokot előbb az akadémia, később a Magyar Közoktatási Minisztérium kezelte az I. világháborúig, utána bérbe adta. A Teréziánum egyik adminisztrációs központját Bátaszéken hozta létre, s a birtokok kezelésével a bonyhádi eredetű Kliegl családot bízta meg, akik hosszú ideig vezették. A Teréziánum több műemlék jellegű épületet is emelt városunkban. Az uradalom épületei közül ki kell emelnünk a mai könyvtár épületét, melynek két utcai boltozott szobája eredeti szépségében maradt ránk. A 18. századi épület egyik termének mennyezetét díszítő stukkók is láthatóak, egy szobát pedig lizéna díszít.
