Települési értéktár

0 jakab_rita_amator_festomuvesz_8795

-

Jakab Rita amatőr festőművész

1963-ban született Jakab Rita, egy olyan családban, ahol mindenki a maga módján alkotott, így természetes volt, hogy a „létrehozás” vágya az idők múlásával rajta is kiütközött. Sokáig nem találta meg magát, sok mindent megpróbált és egy napon valami megmagyarázhatatlan belső készetetés hatására autodidakta módon kezdett festeni. Leginkább a tájfestészet jellemző rá, azon belül is a víz, ami valamilyen formában mindig megjelenik. Képei a realitáshoz ragaszkodnak, hangulatokat próbál kifejezni. Nyugalmat, csendet, érintetlen természetet. Nem véletlen, hisz a mai felgyorsult világunkban nincs idő a megállásra, nincs idő a csendre, a belső csendre. Színei is a földszínek: barna, zöld, sárga. Ihletet minden fából, tócsából, természeti jelenségből meríti. Érzékenyen figyeli a világot. Alkotásaival több egyéni és csoportos kiállításon vett már részt a környező településeken (Bátaszék, Szekszárd, Decs, Baja) és külföldön is (Ausztria, Belgium). Megrendelésre sokat festett Németországba, Szlovákiába, Kanadába, Erdélybe, Ausztriába, Angliába. Óvónőként dolgozik. Ebben a munkában is a részletek, az apró szépségek meglátása elengedhetetlen. A gyerekek alkotási kedvének ébrentartását feladatnak tekinti. A festészet és az alkotás szeretetét adja át a kisgyermekeknek. Festményeivel a természet újra értékelését próbálja közvetíteni, ami a felnövekvő nemzedéknek ugyan úgy, mint az idősekszámára is fontos.

0 geresdi_piheno_alagutak_8767

-

Geresdi pihenő/ alagutak

Magyarországon csak itt található autópálya-alagút. Szekszárdtól Pécsig az M6-os összesen 4 alagútpárral (Bátaszék alagút, Geresd alagút, Baranya alagút, Véménd alagút) és kilenc nagyobb híddal épült meg.

0 bataszeki_rizs_8757

-

Bátaszéki rizs

Hozzávalók: 110 dkg sertéshús, 16 dkg zsír, 32 dkg vöröshagyma, 2 dkg paprika, 3 dkg só, 15 dkg lecsó, 5 dkg zsír, 60 dkg rizs, 15 dkg gomba, 10 dkg juhtúró, 5 dkg vaj, 7 dkg liszt, 3 dl tejföl, 2 db tojássárgájaElkészítés: A finomra vágott hagymát a felhevített zsírban zsemleszínűre pirítjuk, megszórjuk paprikával, gyorsan elkeverjük benne, majd azonnal rátesszük a 2 cm-es kockákra vágott húst. Keverés mellett lepörköljük, hozzáadjuk a lecsót, nagyon kevés vízzel fedő alatt félpuhára pároljuk. A megmosott, lecsurgatott rizst kevés felhevített zsírban keverés mellett kissé megfuttatjuk, és ráöntjük a zsírjára lepirított húsra, kétszer annyi vizet adva hozzá, mint amennyi rizs volt. Mielőtt a hús és rizs megpuhulna, hozzátesszük a szeletelt gombát is, és friss juhtúrót morzsolunk bele. Ha elkészült, az egészet tűzálló tálra halmozzuk, és befedjük egy sűrű mártással, azzal forró sütőben világosbarnára sütjük, és azonnal asztalra adjuk. A mártáshoz vajas rántást készítünk, kevés vízzel és tejföllel feleresztjük, majd a tűzről levéve, simára keverjük benne a tojássárgáját. Helyi gasztronómiai specialitás, mely országosan is ismert.

0 szentlorinczy_haz

-

Szentlőrinczy ház

A Szentlőrinczy-féle ház nevét építettjéről, dr. Szentlőrinczy Gézáról kapta, aki 1922-től 1984-ig orvosként Bátaszéken élt és tevékenykedett Az épület Bátaszék város főutcájának méltó éke. Patinás, polgári jellege meghatározó része a városképnek. Nagy kapubejárója, különlegesen kitéglázott utcai frontja kiemeli környezetéből. A lakóházhoz több melléképület is tartozik. A lakórész öt szobából áll, fűtése radiátoros gázfűtés, de egyes helyiségekben szilárd tüzelésű csempekályha valamint öntvény kandalló is működik. Az épület örökösei Schindler Helmut és Schindler Elfriede Bertha felajánlották a lakóházat az önkormányzat részére, azon feltételek mellett, hogy az további értékesítésre, ajándékozásra nem kerül, közösségi célra hasznosítsák és nevét Schindler-házra kereszteljék. Nem csak a lakóház, hanem építtetőjének munkássága is különleges értékkel bír a városunk és közösségünk életében.

0 faultetes_8827

-

Faültetés

2011. november 19-én került sor először a Keresztély Gyula Városi Könyvtár és a Nagycsaládosok Egyesülete közös faültetési akciójára. A szülők részéről költséggel nem, de kötelezettséggel annál inkább járó rendezvényen, a szervezők, az előző év novemberétől, Bátaszéki gyökerekkel rendelkező gyermekek nevével ellátott fácskákkal tisztelegnek az újszülöttek előtt, illetve teszik a várost zöldebbé. A hársfacsemetéket minden évben a Gemenc Zrt. biztosítja azon települések számára, amelyek kapcsolódtak ehhez a nemes programhoz. A „csemetéket” minden évben, ünnepélyes keretek között köszöntik. Van pár szép szó, néhány mondat, egy-két gondolat, egy kis tánc, zene, evés, ivás. A családok apraja és nagyja – nagyszülők, keresztszülők, és rokonok – összejönnek, és az előkészített gödrökbe elültetik a fácskákat. A kemény munka után a szervezők, zsíros kenyérrel és teával látják vendégül a családokat. A rendezvényt ajándékok osztása zárja: minden gyerek egy ajándéktáskában, apró kis meglepetést, könyvjelzőt és születésnapi újságot kap. Az újságcikkek a kicsik születésnapjáról és annak hetében történt eseményekről, közéleti, tudományos és napi hírekről szólnak. A könyvtár vendégkönyvet vezet a babákról, melyben a fotó alatt a szülők üzenete szerepel. 2011 óta a Besigheim játszótéren, az Óvoda udvarán és a Bátaszéki Nemzetiségek parkjában együttvéve, összesen 85 fa áll elültetve. Ezek a fák jelképek, bízzunk benne, hogy a kis gyermekek is így gyökeret vernek városunkban, mint ahogy a nevüket viselő fák.A faültetés jól jelképezi egy új élet kezdetét. Mint a fa, úgy a gyermek is sok törődést ápolást igényel, hogy később erős és egészséges legyen. Az ültetés minden év novemberében megrendezésre kerül így egyre több fa viseli kis „gazdája” nevét. Törődjünk a facsemetékkel, vigyázzunk rájuk, mindannyian!

0 1848as_emlekmu_8785

-

1848-as emlékmű

Az emlékmű 1948-ban készült az 1848-as szabadságharc 100 éves évfordulójára. Valamint megemlékezik az 1441. évi bátaszék-bátai csatáról. Az emléktáblán egy egysoros Petőfi idézet található, valamint Bajza József Apoteózis c. költeményének utolsó versszaka. Az emlékmű a templom melletti romkertben található.Bátaszék város ünnepi helyszíne minden évben, ahol koszorúzással emlékeznek az 1848- 49-es szabadságharcra.

0 sumegi_jozsef_munkassaga_8815

-

Sümegi József munkássága

Bátaszék Város Képviselő-testülete 1991-ben nevezte ki a bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatójának. Azóta családjával Bátaszéken él. Egyetemi évei alatt kutatónak készült, az iskolai élet, a diákokkal való közvetlen foglalkozás azonban megváltoztatta az elképzeléseit. Fő hivatásának a lehető legmagasabb szakmai színvonalon a tanítást tekinti. Igyekszik tanítványaival megszerettetni a történelmet, a város polgáraihoz pedig közelebb hozni helytörténeti munkássága segítségével. Ez munkaszolgálat, amelyben a tanár a múlt értékeit felmutatva szolgálja a jövőt. Olyan embereket szeretne nevelni, akik becsülettel megállják helyüket az életben. Ezt kívánja megvalósítani tanítványai és az egész település javára és épülésére. Nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatás és a kultúra megfelelő súlyt kapjon a várospolitikában. Ezért dolgozik az önkormányzat képviselő-testületében is. Bátaszék kulturális életében kifejtett tevékenysége, ezen belül a település történelmi múltjának felkutatása során végzett munkájával nagyban hozzájárult Bátaszék történelmi értékeinek mindannyiunk számára való megismertetéséhez. Aktívan vett rész a ciszterci apátság romjainak feltárásában. Bátaszék történelmének feldolgozásával kapcsolatos számos kiadvány szerkesztője és publikálója. 2000-ben Bátaszék város Pro Urbe díjjal tüntette ki. I. András Király Lovagrend tiszteletbeli tagja. Az ő nevéhez fűződi a II. Géza Gimnázium Géza napi rendezvénysorozat is, melynek több mint negyed százados hagyománya van városunkban.

0 bataszeki_szureti_napok_8807

-

Bátaszéki Szüreti Napok

Bátaszéken a szüreti hagyományok felelevenítésére 1993-ban volt az első próbálkozás. 1996-ban sikerült az első ünnepségre előteremteni a feltételeket. Akkor a Német Kisebbségi Önkormányzat, Heimat Tánccsoport, a Székely Baráti Kör néhány lelkes tagja, valamint a Német Nemzetiségi Egyesület vezetőségének köszönhetően megrendezték az első Szüreti Napokat Bátaszéken. Akkor határozták el a szervezők, hogy kétévente rendezik meg a hagyományőrző ünnepséget, a köztes évben pedig elegendő az idő a szervezésre. Szerették volna, ha a város lakói magukénak éreznék ezt az eseményt, ami valóra is vált. Mára hatalmas várakozás és érdeklődés övezi. A három napos rendezvénysorozat gazdag programmal várja a látogatókat. Kiállítások, koncertek, táncosok műsora, gasztronómiai és kulturális programok gazdagítja az ünnepi kínálatot. Kétségtelen a szüreti felvonulás a tetőpontja az ünnepségsorozatnak. Már kora reggel sürgés-forgással készülődnek a menetre a felvonulni szándékozók. Népviseletbe öltözött kisbíró köszöntése után érkezik a bíró és bíróné, a jegyző és jegyzőné. Felkérik az egybegyűlteket, hogy: „Álljon fel hát nyomban ez a díszes menet!Városon keresztül, hogy vonuljon egyet, Vonuljon vidáman, feledve a búkat, Búcsúztatva óbort, köszöntve az újat!” A menet a művelődési ház elől indul. Lovaskocsin viszik körbe a bírói párt, a csőszök és csőszlányok, a markos legények, a városban élő népcsoportok népviseletbe öltözve, az óvodások, iskolások, tánccsoportok, zenekarok, kórusok, nyugdíjasok, a vadászegylet tagjai, motorosok, önkéntes tűzoltók követik. Hagyományosan zsíros kenyeret és jó bort kínálnak a nézelődőknek. Mindig vannak vendégek Magyarországról és külföldről is. A menet a sportcsarnokhoz érkezik, ahol a felvonulók műsort adnak, majd kezdődik a bál. Bátaszék a szekszárdi borvidékhez tartozik. Az itt élők életében mindig is fontos szerepet töltött be a szőlőművelés és bortermelés. Ezért keltették életre a szüreti hagyományokat a településen. Mára színvonalas és gazdag programokkal várják a település minden nemzetiségét, kicsiket, nagyokat, hogy együtt töltsék el a napot. Bátaszék testvérvárosaiból érkezett vendégek ezekben a napokban üléseznek, a települések közötti együttműködést erősítik.

0 a_varos_kozpontjaban_talalhato

-

A város központjában található.

A szobrot Bakó László várdombi kőfaragó művész készítette, kőből. 1992-ben adták át. Az emlékmű elkészítésének és felállításának költségeit adakozás útján teremtették elő. A helyi adományozókon kívül, Bátaszék német testvérvárosából, Besigheimből is komoly adományok érkeztek. Az emlékművön spirális alakban a hősi halottak, áldozatok nevei vannak belefaragva. Bátaszék város, II. világháborús hősi halottainak, áldozatainak az emlékére, tiszteletére készült. Koszorúzási hely.

0 mezofele_kuria_8797

-

Mező-féle kúria

Mező László volt alsónyéki főjegyző egykori családi háza. Oszlopos tornáccal. Udvarházra emlékeztető stílusban. Kocsmaként működött. Nagyon szépen felújított épület.Helyi műemlék védelem alatt álló építmény.

0 ii_geza_gimnazium_gezanap

-

II. Géza Gimnázium Géza-nap

1988-ban azzal, hogy nevet kapott a bátaszéki gimnázium, egy sor, azóta hagyományossá vált rendezvény kelt életre. Mára már városi szinten is eseményként tartják számon a Gézanapokat. Ezek keretében csak a tréfás feladatokkal tűzdelt diáknap a zártkörű, a többi program szereplői, nézői már szinte az egész megyéből érkeznek. A Géza napi szavalóversenyre a megye minden gimnáziumából érkeznek versenyzők. Ugyancsak számon tartott, színvonalas megyei rendezvény a művelődéstörténeti verseny. Ünnepi hangulatot ad a Géza-napok eseménysorozatának a Géza-gála, ami a gimnázium tanulóinak kulturális seregszemléje. A Géza-kupa lehetőséget biztosít a jelenlegi és volt gézás diákok, valamint a környék futballkedvelő fiataljainak találkozására. A Géza-napok tetőpontja vitathatatlanul a koronázási menet, ami fontos esemény a kisvárosban és környékén. Ekkor a diákok évről évre eljátsszák, hogy II. Géza és egész udvartartása ellátogat Bátaszékre, megbünteti a vétkeseket, s megjutalmazza az arra érdemeseket. A királyi párt a diákok választják maguk közül. Ez alkalommal több, mint 300, korhű jelmezekbe öltözött diák és tanár színpompás felvonulása, valamint a koronázási és a lovaggá ütési ceremónia köti le a városlakók érdeklődését atemplom melletti romkertben. 1992 óta bontogatja szárnyait a gimnázium Tudományos Diákköre társadalmi és természettudományos szekciókkal. Mára már hagyománnyá vált, hogy ezekben a napokban a kör tudományos előadássorozatokat szervez az érdeklődő városlakók számára. Bátaszéki II. Géza Gimnázium Géza-napi rendezvénye a város kulturális életének egyik alappillére.

0 bataszeki_reformatus_imahaz_epulete_8756

-

Bátaszéki Református Imaház épülete

A bejárat feletti bevilágító színes üveg bizonysága szerint 1888-ban építették a házat. A monogram: N.W., azaz Nicholaus Wolf építette. A kereszt szemben a sarkon is őrzi a nevét és a leszármazottaiét. Szőlősgazda volt, ezért az épület alatt pince található. A kitelepítés után Székely Dezső felvidéki református lelkész parókiája lett az épület. 1948- tól a Bátaszékre betelepített felvidéki reformátusok istentiszteleti helye. 10/2004 rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll. A bátaszéki vallási élet, ezen belül a reformátusok, fontos műemlék épülete.

0 bataszeki_pedagogus_korus_8822

-

Bátaszéki Pedagógus Kórus

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály: A második ének) A Bátaszéki Pedagóguskórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karok kategóriájában arany minősítést értek el. Repertoáruk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Hajdanán egy korán sötétedő őszi estén a Bátaszéki pedagógusok egy maroknyi csapata összegyűlt azzal a szándékkal, hogy a maga szórakoztatására elkezdjenek énekelni. Azt gondoltuk, hogy az együtt éneklés olyan érték, amellyel örömöt szerzünk magunknak, szórakoztatunk másokat, és – szakmai megfontolásból – példát mutatunk a tanítványainknak. Hogy mi minden érték kapcsolódott az énekléshez, azt nehéz lenne felsorolni. Kapcsolatok sokasága teremtődött ezzel. Vendégfogadások és vendéglátások, új ismerősök, barátok. Kórustalálkozók és külföldi utak. A kórussal, a többi Bátaszéki kórussal együtt új szerkezete, műfaja jött létre városunk ünnepeinek, rendezvényeinek. Ünnepi műsorok színesítője, alapja lett a kórusmuzsika. Olyan rendezvények nőttek ki a kórusok fellépéseinek lehetőségeit növelve, mint a karácsonyi hangverseny, a romkerti esték, a Bárdos kórustalálkozó.A Bátaszéki Pedagógus Kórus 1990-ben alakult, alapítója Csukor Árpád volt. 2003-tól a kórus karnagya Maul Péter lett. 2001. szeptember 19-től a Tolna megyei Bíróság által bejegyzett egyesület, 2007. december 11-től pedig közhasznú egyesület lett. Az egyesület taglétszáma 46 fő. 1998-ban és 2003-ban vegyes karokkategóriájában arany minősítést értek el. Repertoárjuk közel 150 műből áll, egyháziakból és világiakból vegyesen.Bátaszéken aktív kulturális élet folyik. Több kórus tevékenykedik, és minden évben számos hangversennyel színesítik városunk ünnepeit. A Pedagógus Kórus az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy méltó ahhoz a kihíváshoz, melyet az ünnepeken való részvétel jelent. Színes repertoárjuk, szakmailag igényes előadásmódjuk azt eredményezi, hogy legyen, szó bármilyen rendezvényről, azt ünnepélyesebbé, felemelőbbé teszik. Önálló hangversenyeik pedig maradandó élményt jelentenek, városunk zenét szerető polgárainak.

0 nepomuki_szent_janos_kapolna_8772

-

Nepomuki Szent János kápolna

E műemlékről az első biztos információnk 1776-ból származik, ekkor már biztosan állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak a vízen járók és hídon átkelők védőszentjének a kőszobra áll. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. Ma a kápolna és a szobor is restaurálva, eredeti fényében látható. Helyreállítása 1991-ben történt. Műemlékvédelem alatt álló építmény.

0 bataszek_helytorteneti_dokumentumgyujtemenye

-

Bátaszék Helytörténeti Dokumentum-gyűjteménye

Minden könyvtár alaptevékenységéhez tartozik, hogy a saját településéről megjelent írott dokumentumokat, szépirodalmi és szakirodalmi kiadványokat, kéziratokat, szakdolgozatok, helyi és országos sajtóban megjelent cikkeket összegyűjti, rendszerezi és bárki számára hozzáférhetővé teszi. Ezek a helytörténeti dokumentumok a könyvtár védett állományához tartoznak: ez azt jelenti, hogy csak helyben lehet olvasni, használni. A gyűjtemény szakdolgozatok megírásához, kutatásokhoz, helytörténetünk megismeréséhez ad nagy segítséget. A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Helytörténeti Dokumentum-gyűjteménye bemutatja Bátaszék és térsége történetét. Sok korábban bemutatott értéktári javaslatnál jelentett forrást és szolgált hasznos információval a kutatások során. A Helytörténeti Dokumentum-gyűjtemény méltán jelenti a könyvtár egyik legértékesebb részlegét.

0 dorottyanap_8824

-

Dorottya-nap

2015-ben 14. alkalommal rendezték meg a Cikádor Általános Iskolában a Dorottya-napot. Hagyományosan 1999 óta, a Dorottya névnaphoz legközelebb eső hétvégén névadójukról emlékeznek meg az iskola diákjai. Ezen a napon a tanulók ünneplőt vesznek fel és a tornacsarnokban egész délelőtt tartó ünnepi műsoron vesznek részt. Az ünnepi alkalmon felelevenítik Kanizsai Dorottya életét, korhű reneszánsz jelmezekben. A műsor keretein belül fellépnek az iskolában működő művészeti csoportok, így például a modern táncosok, mazsorettek és az ifjúsági fúvószenekar is. Az évről-évre színvonalasabb műsort az iskola igazgatójának ünnepi köszöntője követi és a Dorottya napra meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése zárja. 2014-ben ugyan megváltoztatták az iskola nevét, de a hagyományt nem megszakítva ezután is minden évben megemlékeznek majd az iskola diákjai Kanizsai Dorottyáról.Kanizsai Dorottya magas szintű ismereteket szerzett neveltetése során, leírások szerint általános és formális műveltség terén is fölülmúlta kortársnőit. Megtanult írni és olvasni, több nyelven beszélt. Mint nagybirtokos család sarja, megtanulta a gazdaság irányításának kérdéseit, valamint a politizálás tudományát is. Udvarában egész sereg ifjút és leányt nevelt, igazgatta és irányította birtokait. Tevékenyen részt vett a politikában is, hiszen ő volt a királyné után az első asszony. Templomokat és kápolnákat építtetett, alapítványokat hozott létre. Humanizmusa és emberi nagysága a magyar nép történelmének egyik legtragikusabb eseménye a mohácsi csata után mutatkozott meg. A csatamezőn temetetlenül maradt holtesteket Kanizsai Dorottya saját költségén fogadott 400 napszámost, akik eltemették a hazáért halt hősöket. Az iskola főigazgatója hiszi, hogy a diákoknak fontos a jó példa, amit Kanizsai Dorottya mutatott. Neve és élete az iskola részévé vált. Beépült az iskola ünnepeibe és mindennapjaiba egyaránt. Élete közvetlenül és közvetve példa mindannyiunk számára. Ez a nagyszabású rendezvény nemcsak tisztelgés a nagyszerű asszony előtt, hanem színtere az intézmény művészeti tagozatai, csoportjai bemutatkozásának is.

0 fazekas_haz_bataszek

-

Fazekas Ház Bátaszék

Bátaszéken a Köves utcában található Huy István Fazekas háza, amelyet saját lakásnak egy részéből alakított ki. A hangulatos bemutató teremben a látogató megismerheti a műhelymunkát, valamint a kerámia készítés minden fázisát. Huy István bár Budapesten született, mégis bátaszéki kötődésű. A mesterséget Szekszárdon, a csatári kerámiaüzletben tanulta ki, miután fényképész-kemigráfus képesítést szerzett. Eleinte járta az országot, ismerkedett a különböző tájegységek kerámiavilágával. Dolgozott külföldön, például az akkori NSZK-ban, valamint Ausztriában, Romániában, majd „idehaza” települt le. Vásznedényeket, ehérmázas és fekete kerámia használati és dísztárgyakat készít egyedi megrendelésre is. Szakmai elhivatottsága, hogy bizonyítottan bátaszéki fekete kerámiahagyományait átültesse, megőrizze. Munkáit kiállításon is meg lehetett csodálni. Kezdeményezésére a Fazekas ház megnyitásával remélhetően Bátaszék egyik nevezetessége lesz. Termékeik saját gyártású (a mórágyi rög bátaszéki nyúlványából származó) agyagból készülnek Bátaszéken a családi műhelyben. Kerámiáik hagyományos kézi korongolással készülnek. Korongolás, száradás után elektromos kemencében 980 C fokon égetik. Termékeiket különböző díszítéssel készítik. Ezek: savas, antikolt, mázas, natúr. Savazott kerámiák többféle színben rendelhetők (pl.: zöld, sárga, kék, barna, natúr, vörös) Az antikolás egyedi, speciális módszerrel történik, mész, vas és réz felhasználásával (természetben megtalálható) archaikus, öregbített hatást idézünk elő. Huy István a bátaszéki fekete kerámia hagyományait szeretné megőrizni és bemutatni.

0 szekely_neprajzi_gyujtemeny_8780

-

Székely néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Bukovinából, elsősorban Józseffalváról menekült székely családok találtak Bátaszéken új otthonra 1945-ben. Az éveken keresztül tartó vándorlásaik közben is megőrzött gazdag emlékanyag legszembetűnőbb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágyak, a konyhai eszközöket tároló polc és Székely Albert híres faórája. Számos szőtt és hímzett ézimunka dicséri az egykor élet „fehérnép” keze munkáját. Fotók és iratok sokasága ad ízelítőt a letűnt korok emlékeiből.

0 segito_szuz_kapolna_8775

-

Segítő Szűz kápolna

1762. november 25-én Szentgotthárdi András bátaszéki kereskedő írásba foglalta, hogy kápolnát kíván építeni a Segítő Szent Szűz tiszteletére a temetőben és 400 Ft alapítványt is tesz a fenntartására. Ennek kamataiból évi 6 Ft-ot kapjon a plébános, aki havonta tetszés szerinti napon egy misét köteles mondani a kápolnában az alapítókért. Az alapítványt és a kápolna alapító levelét 1762. december 5-én hagyta jóvá az érseki helynök. Ezt követően kezdődött meg az építkezés, s a kápolna 1771-re készült el a Szekszárdra vezető út mentén. Az 1811-es vizitáció szerint már a régi temetőben áll, tehát ebben az időben már nem ide temetkeztek a bátaszékiek. A kápolna téglából épült, figyelemre méltó építmény, hexagonális szentéllyel és huszártoronnyal, melyben egy harang van. Lapos mennyezettel látták el, de eredetileg festett volt, melyből két értékes falkép ma is látható a szentélyben, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja. Szép barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható, melyet barokk angyalok tartanak. Két mellékoltár képe későbbi. Az oltárt 1811. április 25-én Király József pécsi püspök szentelte fel. A kápolnában 1828-ban már volt orgona, s ma jeles berendezési tárgya az a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária szobor, melyet a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a 18. század elején Schwarzwaldból. A kápolna előtt Nepomuki Szent János alakjával díszített kereszt áll, ami arra utal, hogy a 18. században közelében még víz folyt.

0 szentharomsag_szobor_8783

-

Szentháromság szobor

1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egy isten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. A szobrok alatt reliefdíszítés húzódik körbe. Az első az oltár fölött látható, s a keresztre feszítést jeleníti meg. Krisztus a kereszten függ, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő, Szent János és a Szűz álló alakja látható. A nyugati oldalon sírbolt-szerűüregben fekvő nőalak, Palermói Szent Rozália, fején rózsakoszorú, jobb kezében kereszt, bal karjával koponyára támaszkodik. A bolthajtás felett két kerubfej átható. A déli oldal képén felhőből házcsoportra villám csap le. A házak mellet római katona, Szent Donát áll, jobb kezében pálmaággal, s a felhők mögül fénysugarak hullnak a szent fejére. Jégverés, villámcsapás elleni patrónus, különösen bortermelő vidékeken tisztelik. A keleti oldalon lévő dombormű Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Egy kőhíd alatt a folyóban fekszik a Szent teteme, kezében keresztet tart. A híd felett felhőben az Isten dicsőségének jelképe látható. A műemlékoszlop felújítása az 1990-es évek közepén kezdődött el. Műemlék védelem alatt áll.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar__mini_galeria_rendezvenysorozat

-

Keresztély Gyula Városi Könyvtár - Mini Galéria rendezvé...

A Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria rendezvénysorozata 2003 őszén indult útjára. Az ötlet, majd a megvalósítás a könyvtár dolgozóinak köszönhető. Szerettek volna helyet és lehetőséget adni azoknak a Bátaszéken élő amatőr művészeknek, gyűjtőknek, kézimunkázóknak, akik szívesen bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek. A Galéria folyamatosan, hónapról hónapra változó tartalommal tekinthető meg. Jellemzői, hogy nincs megnyitó ünnepség, de mindig van vendégkönyv, melybe a látogatók beleírhatják véleményeiket, benyomásaikat, kritikáikat. A kiállítás a bemutatkozáson kívül bíztatást is ad a kiállító számára, amit különösen fontosnak tartanak a könyvtár dolgozói. Nem titkolt szándékuk volt a Galéria létrehozóinak az sem, hogy a színes és változatos tartalmú tárlattal újra és újra becsalogassák az embereket a könyvtárba. A Mini Galéria anyaga java részt kézimunkákból áll, annak mindenféle válfaja, ami azt tanúsítja, hogy nem ment ki a divatból ez a fajta hagyományápolás sem. Igyekeznek az ünnepekhez kapcsolódó tartalmat is megmutatni a szervezők, mint karácsonykor a mézeskalácsos, de ilyen alkalom volt 2010- ben Bátaszék várossá nyilvánításának 15. évfordulójára rendezett kiállítás is. Éves szinten 1-2 kiemelkedően nívós bemutatkozást láthatnak a könyvtárba látogatók, de érdekesség, hogy nem mindig ezek a tárlatok a legsikeresebbek. Nincs korhatára sem a kiállítóknak sem pedig a nézőknek. Mindenkit szeretettel fogad a Mini Galéria programsorozatába, hiszen volt olyan alkalom is, amikor születésnapi ajándékba kapta valaki a családjától a bemutatkozás lehetőségét. A Mini Galéria egyedülálló rendezvénysorozat Magyarországon. 2003 őszétől minden hónapban új tárlatot nézhetnek meg a Mini Galériába látogatók. Sikerére jellemző, hogy a mai napig sem fogytak el a Bátaszék és környékén élő kiállítók. A nagy sikerre való tekintettel és elismerésnek köszönhetően ma már nem csak a könyvtár megkeresésre állítanak ki a bemutatkozni vágyók, hanem célzottan a Keresztély Gyula Városi Könyvtárat keresik fel, mert itt szeretnék megmutatni magukat és tárgyaikat.

0 karacsonyi_koncert_8830

-

Karácsonyi koncert

Minden év decemberében, a karácsonyt megelőző szombat este, a bátaszéki Nagyboldogasszony Plébániatemplom megtelik az ünnep, a várakozás és a szeretet csodálatos hangjaival. „Rohanó világunkban nagy szükségünk van az időnkénti megállásra, elmélkedésre. A Bátaszéki kórusok hagyományos karácsonyi hangversenyének felcsendülő tiszta hangjai segítik lelkünket ünnepi díszbe öltöztetni, hogy képessé váljunk újra és újra a csendes, tiszta, szent éj üzenetének befogadására.” A templomban erre az alkalomra összegyűlt ünneplő közönség, megható, karácsonyi dallamokat hallhat. Állandó közreműködők a Bátaszéki Székelykórus, Bátaszéki Szent Cecília Kórus, Bátaszéki Kamara Kórus, Bátaszéki Pedagógus Kórus, Bátaszéki Felvidéki Kórus, Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar. Az est a kórusok, a zenekar és a közönség közös énekével zárul. „A karácsonyvárás öröme a szereplők és a hallgatóság lelkét is átjárja a megszólaltatott dallamok által. ”Az év ezen a napján, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok, a szeretet pillanataiból együtt visznek át minél többet az újesztendőbe.

0 stelcz_es_fia_husipari_feldolgozo_kereskedelmi_es_szolgaltato_kft

-

Stelcz és Fia Húsipari Feldolgozó Kereskedelmi és Szolgá...

A Stelcz és Fia Kft. megalakulásáig hosszú volt az út. Írásos és szóbeli emlékeink alapján bizton állíthatjuk, hogy több mint egy évszázados múlt áll mögöttünk. Igazi hentes dinasztia. Jauch János (1872-1941) Hegyhátmarócon tevékenykedett, mint hentes és mészáros, illetve kocsmáros. Egyik veje, Ritter Vince (1899-1945) hentes és mészáros, kereskedő volt Aparhanton. A háború idején neje és leánya, Borbála folytatta az üzlet vezetését. Ritter Borbála Stelcz Ferenchez (1921-1996) ment feleségül 1953-ban. Férje a legjobb mestereknél tanulta el a hentes és mészáros mesterség fortélyait. Kezdetben Bátaszéken,mint hentes és mészáros, majd az államosítás után a régi szekszárdi vágóhídon üzemvezető helyettesként, később a Népbolt bonyhádi 62. számú húsüzletében dogozott, mint húsboltvezető. Igazi kereskedő volt, vásárlói szerették és tisztelték, \"Becsület és igazságosság\" - ez jellemezte. Erre nevelte fiát, ifj. Stelcz Ferencet is, aki Kaposvárott élelmiszeripari szakközépiskolát végzett, majd a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán húsipari üzemmérnök diplomát szerzett. A főiskola befejeztével rövid ideig Lengyelen tanított, majd az újonnan elkészült Szekszárdi Húskombinátnál dolgozott. 1984-től a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. újbereki húsüzemében kezdetben üzemvezető-helyettesként, majd üzemvezetőként dolgozott. A húsüzem felszámolása után feleségével ifj. Stelcz Ferencnével úgy döntöttek, folytatják a családi hagyományt és saját vállalkozásba kezdenek. Id. Stelcz Ferenc segítségével megalapították a Stelcz és Fia Húsipari Kft-t. 1995. november 23-án a Stelcz és Fia Kft. megkezdte működését 3 fővel és közel 40 féle termékkel. A tradícionális ízek megmaradtak, de mellettük folyamatosan bővül a modern kor igényeihez igazodva a kínálat. A Stelcz- család húsipari tevékenysége több mint száz évre tekint vissza. Mai napig a vevők szolgálatába állnak. A Stelcz és Fia Kft. elődeiktől átvett hagyományos receptúrák alapján készült termékeket gyártanak és forgalmaznak. Azon vevőiknek szeretnénekmegfelelni, akik a minőséget helyezik az ár elé. Hiszik, hogy ezeknek a termékeknek még van piaca.

0 karolyi_karoly_munkassaga

-

Károlyi Károly munkássága

Károlyi Károly 40 éven át a Bátaszéki Általános Iskola és Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt. Tevékenysége iskolát teremtett, Tolna megyéből induló szakmai és szervező munkája országos jelentőségűvé vált. Elsőként hozott létre regionális, matematikai tehetségfejlesztő alapítványt. A nevéhez fűződő Bátaszéki Levelező és Bátaszéki Matematikaverseny az elsők között volt, amely a határon túli magyar diákokat és tanárokat elérte. A tehetséggondozók összefogásával nemcsak Bátaszéket, hanem minden magas színvonalú, fontos hazai és külhoni matematikai tehetséggondozó programot, versenyt népszerűsített. Hosszú versenyszervezői tevékenysége során olyan szakmai anyagot gyűjtött össze, adott ki feladatgyűjteményként, amely az általános iskolai korosztály és tanáraik számára haszonnal forgatott könyv lehet. Munkásságát a TIT 1974-ben Aranykoszorús Jelvénnyel, az oktatásvezetés 1980-ban \"Az oktatásügy kiváló dolgozója\" címmel, a szakma 1993-ban a Beke Manó-díj I. fokozatával, 2000-ben pedig a matematika népszerűsítésért Ericsson-díjjal ismerte el. Szűkebb pátriája 2005-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja, 2010-ben Pro Urbe Bátaszék elismerésekkel köszönte meg állhatatos munkáját. Károlyi Károly szervezőmunkája,a tanároknak és diákoknak tartott igen nagyszámú előadása, könyvei, a tehetséges tanulók felkarolása, méltóvá tette, hogy Rátz Tanár Úr Életműdíjat 2013-ban átvegye. Nevéhez fűződik a Bátaszéki Matematikaverseny létrehozása, mely idén (2014) 25. alkalommal kerül megrendezésre. A Tolna Megyei Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának vezetője.

0 keresztely_gyula_munkassaga_8831

-

Keresztély Gyula munkássága

Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„

0 bataszek_zsido_temeto

-

Bátaszék zsidó temető

A bátaszéki vasútállomás közelében helyezkedik el a zsidó temető. A háború pusztítása miatt a bátaszéki zsidóság szinte eltűnt a városból. A felekezethez tartozók száma jelentősen megváltozott. Az 1941-es népszámlálás során még 103 izraelita vallású személyt írtak össze, míg 1949-ben már csak 10 főt. 1944-ig a városban lakó zsidók külön temetkezési helye volt. Összesen, mintegy 84 embert helyeztek itt végső nyugalomra. A temető jelenleg elhanyagolt állapotban van, sírkövei megrongálódva, az idő során megrogyva, vagy eldőlve emlékeztetik az arra járót a viharos múltra. A zsidó temető kicsi, de annál inkább jelentős emléket állít a Bátaszéken élt zsidó lakosságnak. Emlékeztet hányattatott sorsukra, nem csak a település, hanem az ország múltjából is. A múlt század vészterhes eseményeire, emberi életekre és a településen élő zsidó családokra.

0 egyhaztorteneti_gyujtemeny_8765

-

Egyháztörténeti gyűjtemény

A bátaszéki Nagyboldogasszony plébániatemplom helyet ad egy jelentős egyháztörténeti gyűjteménynek, mely 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A gyűjtemény textileket, könyveket, szobrokat, ötvös tárgyakat, berendezési tárgyakat, képeket és apró vallásos tárgyakat mutat be. Figyelemre méltó a zászlógyűjtemény, Bátaszék legrégebbi könyvei itt találhatók, például egy 1728-ban megjelent Kollonich Zsigmond érsek-apát sajátkezű dedikálásával ellátott példány. Ugyancsak itt található a lebontott régi templom szobrai közül Zakariás és Anna próféták a főoltár építményéről, s Szent Borbála szobra, míg a népies ihletésű piéta a Mária kápolnából került a kiállításra. Figyelmet érdemel az a szép barokk kereszt, amely ugyancsak a kápolnából származik. Az ötvös tárgyak közül keresztek, kelyhek, szentségtartók és ereklyetartók érdemelnek figyelmet, s ugyancsak itt található a Kálvária kápolna néhány megmaradt berendezési tárgya.

0 bataszeki_tajhaz__kotar_

-

Bátaszéki Tájház - Kőtár

„A cikádori apátságtól a bátaszéki plébániatemplomig” címmel régészeti kiállítás tekinthető meg a Bátaszéki Tájház pincéjében. A dr. Valter Ilona vezette ásatások hozták felszínre az első magyar ciszterci templom maradványait. A szentélyben és a kereszthajóban apátok és világi előkelőségek márvány síremlékei álltak. A kiállításon részletek és fotók láthatók ebből a korból. A török-kori leletek két üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a kiállításban. A barokk templom homlokköve és keresztelő kútja több barokk szoborral együtt szintén megtekinthető a kiállításon. A ciszterci apátság feltárása 1994-2001. között zajlott. A feltárt épületrészekből kialakított romkert 2001. augusztus 17-én került felszentelésre. A település fölé magasodó csodálatos új templommal együtt érdemes a romkertet is megtekinteni.

0 hohmann_matyasne_erzsike_neni_babai

-

Hohmann Mátyásné, Erzsike néni babái

Hohmann Mátyásné Holecsek Erzsébet születése óta Bátaszéken él. Szülei 5 holdas kisparasztok voltak, gazdagnak a 20-25 holdasokat tartották, így ő leánypajtásai közt szegénynek számított. A fiatal Erzsikének egy rend ruhára futotta. Abban az időben gazdagnak számított az, akinek 4-5 rend ruhája volt. Sok tehenet hajtottak el a szekszárdi vásárba, hogy utána az ára drága és cifra ruha formájába az eladósorban levő leány derekán ringjon. Erzsike néni a 6 elemi elvégzése után egy bolgárkertészetbe dolgozott. Ekkor már a keresetéből ő is vásárolt magának, szép és értékes ruhákat. Ahogy teltek a munkával a hónapok, úgy telt a szekrénye az akkor divatos holmikkal. 1941. október 9-én férjhez ment, az esküvő után kivetkőzött a népviseletből, polgári ruhába kezdett járni. Körülbelül az akkori viszonyoknak megfelelően a ruhák értéke felért egy fél ház árával. Erzsike néni életének meghatározó eseményei voltak ezek. Amikor összekerült Hohmann Mátyással, a szenvedélyes gyűjtő, ezermester kedvenc tárgyai között három nagy hajasbaba is volt. Erzsi néni elhatározta népviseletbe öltözteti őket. Az egyiket eredeti decsi, másikra az idős bátaszéki asszonyok ruháját adta, a harmadiknak meg vett három méter fehér vásznat megegy méter rózsaszín brokátot, s megvarrta kicsiben ugyan azt az ünneplős viseletet, amelyben valaha ő is járt a bátaszéki utcán. Még gyöngysor, nyaklánc, kereszt is került a baba nyakába. Innen indult a gyűjtemény gyarapítása és a mai napig készít felkérésre és saját örömére népviseletbe öltöztetett babákat.Belesajdult az ujjuk, letört a körmük, mire a pergamenkeménységűre merevített vásznat apró ráncokba rakták, hogy aztán vizes ruhát téve rá, valami súllyal lenyomva akár egy hétig is préseljék. Nem is igen bírták egyedül, segítettek egymásnak a szoknya készítésében az asszonyok. Közel húsz éve öltöztet Erzsike néni népviseleti babákat. A babakiállítást megnézők megismerhetik a bátaszéki és környékbeli települések régi hagyományos népviseleteit és betekintést nyernek a ruhakészítés menetébe. Ritkaságnak számít ily módon ápolni a népi értékeinket. TonaArt tagja.

0 szivarvany_idosek_otthona_epulete

-

Szivárvány Idősek Otthona épülete

A „Szivárvány” Idősek Otthona Bátaszék városában működik, a központhoz közeli csendes utcában, nyugodt környezetben. Az otthon azon ritka szociális intézmények közé tartozik, amelyet arra a célra építettek, amire jelenleg is használják. Egyedi és kifejezetten időskorúaknak tervezett, az ezredforduló műszaki színvonalát képviselő, 4200m2-es, kétszintes épületkomplexum, magas szintű ellátást biztosít száz ember számára. Az épület négy fő része építészetileg nem, de funkcionálisan elkülönül egymástól. Az építési tervezés során kialakításra került egy belső udvar, mely a pihenést, kikapcsolódástszolgálja. Fák, bokrok, padok teszik hangulatossá. A ház építése belső kialakítása során legfontosabb szempont az volt, hogy megfeleljen a bentlakók életkori sajátosságainak, így a folyosó szélessége, a küszöbök mellőzése, a kapaszkodók, beépítése ezt segíti elő. A biztonságos életvitelt szolgálja a kamerás rendszer. Az emeleten kettő, a földszinten három a folyosókból kiszélesedő társalgó 10-15 lakó tartózkodását teszi lehetővé, ahol Tv-t nézhetnek, beszélgethetnek. Az emeleten 600 darabos könyvtár található, amelyet az otthon egyik lakója működtet. A teljes ellátás keretén belül 24 órás nővér és állandó orvosi ellátás áll a lakók rendelkezésére. Különböző szolgáltatásokat biztosít az épület a benne élőknek: sportolás, szauna, fizikoterápiás kezelés, pedikűr-manikűr, saját fodrászat. A hitélet gyakorlására meghitt környezet biztosított. A ház különleges kialakítású étterme, galériás, vörösfenyő gerendával díszített helyiség.

0 bardos_lajos_korustalalkozo

-

Bárdos Lajos Kórustalálkozó

A Bárdos Lajos Zenei Hetek országos fesztivál, melyet 1977 óta minden év április végétől június elejéig terjedő időszakban rendezik meg. Tolna megye is csatlakozott ehhez a rendezvénysorozathoz és 2005 óta Bátaszék szépséges és remek akusztikával bíró Nagyboldogasszony Plébániatemploma ad otthont a kiváló zeneszerző, zenetudós és pedagógus emlékének szentelt rendezvénynek. Tolna megyében működő kórusok és kórusmuzsikát szertők körében népszerű a bátaszéki találkozó. Állandó résztvevő kórusok mellett fellépnek meghívott vendégek is. Bátaszéki Szent Cecília Kórus, a Bátaszéki Pedagógus Kórus, a Kismődi Ferenc Énekegyüttes és a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar mellett dunaföldvári, tolnai, szekszárdi, mözsi, paksi, dombóvári, bölcskei, sárbogárdi, siófoki somoralyi, kolozsvári, marosvásárhelyi kórusok is szerepeltek már a találkozón. Az ünnepi hangversenyen felcsendült zeneművek végén a kórusok együtt is énekelnek, Bárdos Lajos Tábortűznél című népszerű művét adják elő. Az összkórust több ízben is Kempelen Tünde (Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója) karnagy vezényelte. A résztvevők emlékplakettet kapnak az ünnepi alkalomból. A léleknek jóleső kórushangverseny után az iskola konyháján készült finom vacsora és a jóízű beszélgetés is jólesik a fellépő kórusok tagjainak.A Bárdos Lajos Kórustalálkozó méltó emléket állít Bárdos Lajos munkásságának. A rendezvény színvonalas lebonyolítása Bátaszék város jó hírnevét öregbíti. A településünkre érkező vendégek és a helyi lakosok olyan zenei élményben részesülhetnek évről évre, mely csak az együttzenélés által jöhet létre. Bárdos Lajost idézve: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.” A kórustalálkozók egyaránt szakmai és munkakapcsolatokat, valamint baráti és lelki kapcsolatokat is magában hordoznak.

0 turr_istvan_hid_8816

-

Türr István híd

A bajai Türr István híd Bajánál biztosít kapcsolatot a Dunántúl és az Alföld között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak bajai hídnak nevezik. A híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Magyarországon belül ez ma is igaz. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar elkezdték az újjáépítést, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. 1989-ben a megnövekedett személygépkocsi forgalom kiszolgálására konzolos oldalpályáképültek. Legutóbb a hidat 1998-1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és vasúti forgalmat. Nevét a város szülöttjéről Türr Istvánról kapta. A híd az 1480,22 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. A bajai Türr István Duna-híd eredetileg is közös vasúti-közúti hídként épült. Ma is az egyetlen magyarországi Duna-híd, amin nem csak kerékpárút, valamint közút van a személygépkocsik és nehézgépjárműk részére, hanem a vasúti forgalom is biztosított.

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

-

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 keresztely_gyula_varosi_konyvtar_epulete_8770

-

Keresztély Gyula Városi Könyvtár épülete

Kollonich Zsigmond érsek-apát halála után Mária Terézia az egyesített bátaszék-bátai apátságot a bécsi Teréziánumi Lovag Akadémiának adományozta (1751. október 4.) az ott nevelkedő magyar ifjak eltartására. Erre szolgált 1938-ig, amikor a németek lerohanták Ausztriát és az akadémia megszűnt. Az alapítványi birtokot előbb az akadémia, később a Magyar Közoktatási Minisztérium kezelte az I. világháborúig, utána bérbe adta. A Teréziánum egyik adminisztrációs központját Bátaszéken hozta létre, s a birtokok kezelésével a bonyhádi eredetű Kliegl családot bízta meg, akik hosszú ideig vezették. A Teréziánum több műemlék jellegű épületet is emelt városunkban. Az uradalom épületei közül ki kell emelnünk a mai könyvtár épületét, melynek két utcai boltozott szobája eredeti szépségében maradt ránk. A 18. századi épület egyik termének mennyezetét díszítő stukkók is láthatóak, egy szobát pedig lizéna díszít.

Akadálymentes Változat


 Nagyobb betűméret
 Kissebb betűméret
 Magas kontraszt
 Negatív kontraszt
 Visszaállítás