Keresztély (Kleiszner) Gyula 1897.október 20-án, Bátaszéken született. Apja Kleiszner György szabómester volt. Anyja Rovacsek Júlia. Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Léván, főiskolai tanulmányait Budapesten a polgári iskolai tanítóképzőben végezte. 1917-ben részt vett a világháborúban, mint egyéves önkéntes. Tanári munkáját 1921-ben kezdte meg Bátaszéken az általa alapított magán polgári iskolában, majd amikor ezt az iskolát 1922-ben államosították, itt folytatta tovább működését. 1927-ben kinevezték a tolnai állami polgári iskola igazgatójává. Az Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület Körének pénztárosa volt. Több helyi körnek, egyesületnek választmányi tagja. Tolna község képviselőtestületének tagja. Az iskolaicserkészcsapat vezetője. Az iskolai igazgatói tevékenysége mellett tanított történelmet, közgazdaságtant, egészségtant, karéneket, az egyházi énekkart vezette. Az iskola gondnoki teendőit is ellátta, ő volt a segédkönyvtár őre. Fontosnak tartotta az iskolai ifjúsági könyvtár évenkénti bővítését. A sportkör tiszteletbeli tagja, elnöke volt. Támogatta az önképzőkörök megalakulását. Hangsúlyozta a család és iskola együttműködésének jelentőségét, fontosságát. A szülői büntetésről és eszközeiről címmel előadást tartott a szülőknek. Az előadás után a szülők a következő határozatokat fogadták el és ígérték azoknak megtartását:- Ne bosszúból büntess, hanem azért, hogy javíts!- Igazságosan büntess!- Hirtelen haragodban ne büntess!- Ne büntess más gyermek előtt és felnőtt jelenlétében!- Büntetés után békülj meg gyermekeddel!Segítette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet munkáját. 1935-ben Marcaliban lett igazgató, de még ugyanebben az évben a győri II. sz. polgári fiúiskolához helyezte át a miniszter. A szerb megszállás alatt Bátaszéken volt, ahol hazafias magatartásáért túszként elfogták és Pécsváradon börtönbe vetették. 1930-banjelent meg a Tolna megye kiválóságait felsoroló kiadvány, mely szerint. Minden nemzeti irányú megmozdulás lelkes és harcos munkatársa”. A háborúk után az iskolák államosításával már nem volt rá szükség igazgatóként. Ebben az időszakban tanított Bátaszéken az általános iskolában. 2008 januárjában, egy volt tanítványa így ír róla. „Keresztély tanár úrnak 1950-től 1954-ig a Bátaszéki fiúiskola felső tagozatában voltam a tanítványa. A mindig nagy tiszteletben álló pedagógusnak igen nagy tekintélye volt nem csak a diákok között, hanem a teljes tantestület előtt is. Korán őszült és szép fehér hajkoronája már messziről tiszteletet parancsolt. Az osztályunknak négy évig magyar irodalmat, nyelvtant és történelmet tanított. Nagyon meghatott mindnyájunkat, hogy német származása ellenére mennyire szerette és rajongott a magyar irodalomért és a magyar történelemért. Az osztályában mindig teljes csend volt. A tananyaggal kapcsolatos történetei lenyűgözőek voltak. Megemlítette, hogy győri tanári tevékenysége idején József Attila többször bekopogott hozzá a verseit árulva. A fogalmazás tanítására mindig nagy súlyt fektetett. A jellegzetes megjegyzése ma is a fülemben cseng. „Az egyszerű mindig nagyszerű” – mondta többször. Kitűnően zongorázott. A minden évben megrendezésre kerülő iskolai tornaünnepélyen a tanár úr zongorajátéka külön élményt jelentett. Kidolgozott akkordjai és a kitűnőimprovizációs képessége jellemezték játékát. Erre a zenére tornáztunk ütemesen a labdarúgó pályán.” A Bátaszéki Községi Könyvtár megalapításában, fejlesztésében igen nagy szerepe volt. Keresztély Gyula könyvtárosi kinevezésével a Községi Tanács határozatainak 1960-as nyilvántartásában találkozunk először. Könyvtárunk irattárában egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy 1960. augusztus 28-án vette át Werner András tanártól a könyvtár állományát, bútorzatával együtt, mely a Budai u. 19-es szám alatt működött. Kezdetben a könyvtár, 159 kötet könyvvel rendelkezett 28 m2-nyi területen. Később a könyvtár átköltözött, jelenlegi helyére, a Budai u. 2-es szám alá. A 2005. augusztus 20-án, rendezvénysorozat keretében nevet kapó Keresztély Gyula Városi Könyvtár középfokú ellátást biztosító, általános gyűjtőkörű, nyilvános önkormányzati könyvtár. A könyvtár használói köre a város és a városkörnyék lakosságából tevődik össze. A könyvtár használói részére hozzáférést biztosít az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, a birtokában lévő információhordozókhoz és azok használatához. Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) igénybevételével lehetőség van a könyvtárak országos adatbázisának használatára, mely rendszerben, mint szolgáltatást igénybe vevők jelennek meg. A könyvtár az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye. Keresztély Gyula 1969.december 5.-én hunyt el.Keresztély Gyula munkásságának köszönhető, hogy városunkban könyvtár működik, és ezáltal máig válogathat a jobbnál jobb könyvek között a kedves olvasó.„Az írott szó emelkedjen az ifjú nemzedékek szívében, s legyen mindenkinek egy Keresztély Gyula bácsihoz hasonló, nagy tekintélyű, nagy tudású, életét ízlését, olvasási kultúráját befolyásolni képes saját könyvtárosa.„