Az Idősek Napközi Otthonában ismét ünnepi alkalmat szereztek az szépkorúaknak. Hódi Katalin, az intézmény vezetőjének meghívását elfogadva Rell Kata textilképeiből nyílt kiállítás az otthonban. A megnyitón a művésznő versei is elhangoztak. Elsőként Víghné Székely Rozália, majd Czebe Jánosné Kajtor Margit, és végül Ament Ottó előadásában hallhattak néhány verset az érdeklődők. A vendéglátók pedig közös énekléssel köszöntötték a Rell Katát. Az résztvevők kézbe vehették az alkotásokat, kérdezhették az alkotót a képek készítésének technikájáról, a versek születéséről és a verseskötetek megszületéséről.  A kiállítás képei egy hónapig látogatható 8:00-15:00-ig a bátaszéki Idősek Napközi Otthonában, a Vörösmarty u. 8 szám alatt.

Az alkotó: Rell Kata, aki textilképeket készít és verseket ír. Tehát tűvel-tollal kreálja, alkotja, papírra rögzíti vagy textildarabra ölti gondolatait. Diósberényben született, de az élet Szekszárdra sodorta. Itt érettségizett a Közgazdasági Technikumban. Itt dolgozott és él a családjával közel 50 éve. Munkája nem kapcsolódott sem a versíráshoz, sem a varráshoz. Ez a késztetés csak nyugdíjas korára érte utol. 2004 óta írja verseit és készíti textilképeit. Tevékenységét úgy fogalmazza meg, hogy ő csak mesél és játszadozik. Ez a MESÉLEK című versében így hangzik (részlet a versből):

Mesélek és játszom, hisz tündérek súgnak,

s bennem sem csupán csak a háborúk dúlnak.

Kezem-lábam gúzsba soha nem is kötik,

csak lelkem nevetve magasba röptetik.

Mesélek és játszom, nincs szabály, vagy képlet.

Úr a fantázia és nem állít féket.

Rongyból házacskákat, puha, bársony rétet,

rongyfelhő rejtette kéklő messzeséget.

Tagja a BÁRKA Művészeti Szalonnak, ahol számtalan közös kiállításra, alkotótáborokban való részvételre, egymás inspirálására van lehetőség. A közös (Bárkás) kiállításokon felül már több, mint 50 önálló kiállítása volt. Egy egyedi stílust alakított ki a textil varrásával. Különböző minőségű, fajtájú, színű anyagokat varr, egymás mellé, vagy egymásra, amiből egy kép kerekedik ki. Mindig arra törekszik, hogy alkotása még szebb, kifejezőbb, érthetőbb legyen. Valójában a feleslegessé vált, már elhasznált, kidobott ruhákat, göncöket „varázsolja“ képpé.

A METAMORFÓZIS (a textil átváltozása) című versében így ír (részlet a versből):

Az eldobott rongy, gönc egy új életre kél,

ha kezembe simul, dúdolgat,  mesél.

Mint a csúnya lárva, ha pillangóvá lesz,

fényt szór a lelkekbe, örömet szerez.

2013-ban megjelent a Csak a fényt keresem című, majd 2016-ban a Tűvel-tollal című, képes-verses könyve, ami a textilképeinek fotóit, valamint a verseit tartalmazzák, különböző elrendezésben.